Kertész Ákos 1932. július 18-án született Budapesten egy zsidó családban. Gyerekként túlélte a holokausztot, mint arra egy interjúban visszaemlékezett, elsősorban szerencséjének köszönhetően. Később polgári származása miatt nem vették fel egyetemre, ezért tizenkét éven keresztül karosszérialakatosként dolgozott.
1961 és 1966 között állami ösztöndíjjal sikerült elvégeznie az ELTE magyar-népművelés szakát. Ezt követően a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt egészen 1992-es nyugdíjazásáig.
Számos film és tévéfilm társzerzője volt, színpadra írt saját műveit pedig külföldön is bemutatták. Egyebek közt az ő nevéhez fűződik a kultikus Veri az ördög a feleségét című film forgatókönyve, amelyet Bereményi Gézával és András Ferenccel írtak közösen.
Regényeit számos országban fordították le, egyebek közt francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol nyelven jelentették meg írásait.
Legismertebb könyve, a Makra 1,2 millió példányban fogyott el a világon.
Kertész Ákos 2012-ben Kanadába távozott, ahol menekültstátuszt kért. Korábban az Amerikai Népszavába írt publicisztikájában azt írta, „a magyar genetikusan alattvaló”, ami nagy visszhangot keltett a magyar sajtóban. A művész elmondása szerint ezt követően fizikai zaklatásnak és fenyegetettségnek volt kitéve, ezért hagyta el az országot. Kérelmét a kanadai hatóságok 2013 novemberében elfogadták.
Életművét számos díjjal ismerték el, egyebek közt háromszor is (1972, 1984, 1992) megkapta a József Attila-díjat. 2002-ben Budapest Díszpolgárává avatták, 2004-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át, 2008-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el.
Fejléckép: Kertész Ákos (Fotó/Forrás: Gergely Bea / Kanadai Magyar Hírlap Facebook-oldala)
hírlevél
