Könyv

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

2020.01.19. 09:50
Ajánlom
Makkai Ádám 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, majd a Forum Linguisticum folyóiratot, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 84 éves volt.

Makkai Ádám költő, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora volt, aki sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért. Makkai Ádámot az MMA saját halottjának tekinti.
   
Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten, édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig költő. Bölcsészeti tanulmányait Budapesten kezdte az ELTE-n, majd 1956-ot követően - miután elhagyta az országot - az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-en folytatta. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-tól 1964-ig a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt, de az 1985-1986-os tanévben Szingapúrban, majd 1988-tól 2002-ig a hongkongi Baptista Főiskolán tanított nyelvészetet.

1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek ügyvezető elnöke is volt. A Forum Linguisticum folyóiratnak is alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia.

1965-ben írott disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről 1972-ben könyv alakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. 1995-ben Chicagóban alapította meg az Atlantis-Centaur kiadót.

Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Fontosabb kötetei: Szomj és ecset (1966), K=13 (1970), Jupiter szeme (1991), Cantio Nocturna Peregrini Aviumque (1996), Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003), Jézus és a démonok imája (2005). A legszebb ezer vers (2002) válogatás költészetünk nyolc évszázadából. Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve - amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron - nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Goethe A vándor éji dala című költeményéhez csatolt Egy hasonló című versére.

Budapesten 2002-ben mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel ezeroldalas versantológiáját, amelyet tankönyvnek is ajánlottak, mivel a költők rövid életrajza is megtalálható a versgyűjteményben.

Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként.

2016-ban Kossuth Nagydíjjal tüntették ki világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként. 2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választotta.

Makkai Ádámot az MMA saját halottjának tekinti.

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kik az online tér leggyakrabban hallgatott hegedűművészei?

A YouTube-megtekintések alapján a 20. század művészei csaknem ugyanolyan vonzóak a mai közönség számára, mint a kortárs előadók – erre a következtetésre jutott a Corvinus Egyetem kutatóinak friss tanulmánya.
Jazz/World

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Könyv

„Beethoven megváltoztatta az egész világot” – Győriványi Ráth György a Lírástudók vendége

Nemcsak muzsikusoknak, hanem bátor zenehallgatóknak is ajánlja új könyvét Győriványi Ráth György, aki az íróasztalnál végzett kutatómunka után és négy évtized karmesteri tapasztalatával mesél és oktat Beethoven szimfóniáiról.
Zenés színház

Lipics Franciska: „Bármit csinálsz, szívből tedd”

Több mint tízezer fős nézőtér előtt mutatkozik be március 26-án a Budapesti Operettszínház legújabb produkciója az MVM Dome-ban. A magyar nóta királyáról, Dankó Pistáról szóló operettshow egyik legfiatalabb szereplőjével beszélgettünk.
Plusz

Ritka magyar – Kallós Zoltán-gálaest a Müpában

A március 24-én, a Müpa színpadán megvalósuló ünnepi esttel Kallós Zoltán, a 20. századi magyar néprajz, népzene- és néptánckutatás meghatározó alakja előtt tisztelgünk születésének 100. évfordulóján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós legújabb könyve egy coming out

Az Athenaeum Kiadó Karcsú Könyvek-sorozatában megjelent Kerülő a kiközösítés, a befogadás és a szolidaritás témakörében íródott, tudtuk meg Vámos Miklóstól a kötet március 3-án, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott bemutatóján.
Könyv ajánló

Krasznahorkai László és Bereményi Géza munkásságát ünneplik a Tavaszi Margón

Bereményi Géza és Krasznahorkai László művei mellett a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhatnak az irodalomrajongók a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon április 9. és 11. között.
Könyv magazin

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak

A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. Olvass bele a kötetbe!
Könyv podcast

„Beethoven megváltoztatta az egész világot” – Győriványi Ráth György a Lírástudók vendége

Nemcsak muzsikusoknak, hanem bátor zenehallgatóknak is ajánlja új könyvét Győriványi Ráth György, aki az íróasztalnál végzett kutatómunka után és négy évtized karmesteri tapasztalatával mesél és oktat Beethoven szimfóniáiról.
Könyv ajánló

Hogyan vált a figyelem a világ legveszélyeztetettebb erőforrásává? – megjelent magyarul a Szirének csábítása

Miért érezzük úgy nap mint nap, hogy szétszórtak, túlingereltek és mégis üresek vagyunk? Hogyan lett a figyelem – ez a láthatatlan, mégis legszemélyesebb erőforrásunk – a 21. század legkeményebb hatalmi harcának tárgya? Chris Hayes könyve, a Szirének csábítása azt állítja: nem az adat az új olaj, hanem a figyelem.