„Amit életében alkotott, olyan grandiózus és páratlan, hogy azt sokan fel sem fogták eddig. Emléke örökké velünk marad a könyvei által. Írt, ameddig élt, és élt, ameddig írt” – búcsúzott bejegyzésében a művész felesége, Szentgyörgyi Judit.
Nemere István 1944. november 8-án született Pécsen, de javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban töltötte gyerekkorát. Visszaemlékezése szerint szerette a falusi életmódot, ám az iskolai éveket nehezen élte meg, csak az irodalmat, a történelmet és a földrajzot szerette. Már tizenévesen felkeltette tanárai figyelmét írásaival. Rossz magaviselete miatt középiskolai tanárai nem javasolták, hogy továbbtanuljon, ezért lemondott filmrendezői ambícióiról.
A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban megszerzett érettségi után dolgozott erdészetben, volt gépgyári segédmunkás, balatoni mentőcsónakos és könyvesbolti eladó. 1972-ben beiratkozott az ELTE könyvtár szakára, ahol 1975-ben diplomázott. 1980-tól szabadúszó és főállású író lett.
Első könyvét, A rémület irányítószáma című bűnügyi regényt 1974-ben vehette kézbe az olvasóközönség.
1981 óta nem volt olyan év, hogy ne publikált volna több kötetet is.
Főleg sci-fijei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de nagy példányszámban keltek el krimijei, ifjúsági és történelmi regényei is. Különösen érdekelték a diktátorok és az elnyomó rezsimek, a politikai merényletek, a történelem még felderítetlen talányai, valamint a titkosszolgálatok, a kémek viselt dolgai. Gyakran használt írói álneveket: romantikus regényeit különböző női álneveken, a 20. század eseményeiről szóló köteteit német, angol, orosz és francia álneveken publikálta, de sok könyve jelent meg név nélkül is.
Nemere István (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment)
Nemere István munkatempója már életében legendássá tette, napi negyvenezer leütés volt az átlagos teljesítménye. Elhíresült mottójában úgy fogalmazott:
Minden áldott nap dolgozom, reggel öttől délután kettőig. Aztán elmegyek a kutyával sétálni, elolvasom az újságokat, délután pedig néha bekapcsolom a gépet másodjára is. Addig írok, amíg élek, és addig élek, ameddig írok.
Mint arról beszámoltunk, a művész a közelmúltban jelentette meg rekordot jelentő nyolcszázadik kötetét, ebből az alkalomból – valamint kerek születésnapjára emlékezve – az Országos Széchényi Könyvtárban tartottak ünnepséget a tiszteletére november 8-án. Nemere István a rendezvényt követően lett rosszul, és szívinfarktussal kórházba szállították, ahol mélyaltatásban tartották.
A művészről a közelmúltban Addig írok, amíg élek címmel dokumentumfilm készült, amely nemcsak rendkívüli, öt évtizedet átölelő munkásságát tárja fel, hanem bepillantást enged magánéletébe, életfilozófiájába, valamint a természethez, állatokhoz fűződő viszonyába is.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép: Nemere István (forrás: Pannonia Entertainment)
hírlevél
