Könyv

Elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író

2023.03.13. 09:00
Ajánlom
Nyolcvannyolc évesen elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író, béke- és antinukleáris aktivista - jelentette be hétfőn kiadója, a Kodansha Ltd.

A Kyodo japán hírügynökség által ismertetett közlemény szerint az író március 3-án hunyt el végelgyengülésben, a temetést a család már meg is tartotta, későbbre azonban terveznek egy nyilvános gyászszertartást.

Óe Kenzaburo 1994-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, másodikként a japán szerzők közül.

A II. világháború utáni időszak egyik legünnepeltebb japán írójának számító szerző annak idején küzdött Japán pacifista alkotmányáért, a fukusimai atomerőmű földrengés és szökőár okozta 2011-es katasztrófája után pedig a japán atomerőművek bezárásáért kampányolt.

Óe Kenzaburo ősi szamuráj családban született Shikoku szigetén, az erdők övezte Ose faluban 1935-ben. Nagyanyja az egyik legismertebb helyi mesemondó asszony volt, és ennek köszönhetően Óe a világ keletkezéséről, a japán nép sorsának alakulásáról szóló csodás történetek, legendák körében nőtt fel. Ez a csodavilág gyökeres ellentétben állt az iskolában kapott hagyományos nacionalista-militarista neveléssel. A középiskola után a tokiói egyetem francia szakán folytatta tanulmányait, 1959-ben végzősként Jean-Paul Sartre-ról írta szakdolgozatát.

Még egyetemistaként kezdett írással foglalkozni a kortárs francia és amerikai irodalom hatására. Első írói sikere Mint egy állatot című elbeszélése volt, amelyért 1958-ban megkapta a fiatal szerzőknek megítélhető legrangosabb elismerést, az Akutagava-díjat. Még ugyanebben az évben megjelent első regénye is (Rügytépés, bárányvadászat), amelyben felidézte, hogyan dúlta fel a háború a vidéki fiatalság életét. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több erősen egzisztencialista hatást mutató regényt írt. Ekkoriban

az új baloldal jelentős alakja, a japán értelmiség egyik hangadója volt, később egyre inkább jobboldalivá vált, de soha nem csatlakozott párthoz,

független értelmiségiként bírálta többek között Japán fegyverkezését.

A hatvanas évek elején Norman Mailer hatása alá került, aki szerint a huszadik század irodalmának már csak a szex, a nemiség maradt mint megíratlan téma. E felfogás jegyében fogant A szexuális ember és a Magánélmények című regénye. 1960-ban megnősült, három gyermeke közül az 1963-ban született Hikari agykárosodással jött a világra. A szülők ettől kezdve szinte minden idejüket fiuk nevelésének szentelték, aki páratlan zenei tehetségének és a fejlesztésére fordított energiának köszönhetően napjaink egyik legismertebb japán zeneszerzője lett. Az ő nevelésével kapcsolatos apró sikerek ihlették Kenzaburo A Healing Family (Egy gyógyító család) című könyvét, amely 1996-ban jelent meg.

Hikari születése Kenzaburo életében és munkásságában is fordulópontot jelentett.

Addig a politikai, társadalmi kérdések álltak műveinek középpontjában, ezután magánéletének problémái kerültek fókuszba.

Jelentősek a szülőföld rejtelmes-varázslatos mitológiájának és a modern civilizáció goromba tényeinek kettős terepén játszódó szimbolikus történetei, mint a Hangtalan kiáltás és a Futball-lázadás – ez utóbbiért ítélték neki oda 1994-ben a Nobel-díjat.

Az író a kilencvenes évektől a miszticizmus felé hajlott, az élet és a halál, a megváltás alapvető kérdéseit vizsgálta számos, egyre inkább formabontó regényében és esszéjében. Ugyanakkor a japán történelem vitatott kérdéseivel is foglalkozott műveiben, bár ezt sokan nem nézték jó szemmel. 2005-ben két nyugalmazott tiszt beperelte az Okinavai jegyzetek című művéért, amelyben Kenzaburo a császári hadsereget tette felelőssé azért a tömeges öngyilkosságért, amelyet Okinava és a közeli szigetek lakói követtek el 1945 márciusában, közvetlenül az amerikai csapatok partraszállása előtt.

Az évekig húzódó per végén a bíróság kimondta, hogy az író bizonyított dolgokat írt le a könyvében, és nem sértette meg hazáját a leírtakkal.

Kenzaburo aktívan részt vesz az atomenergia elleni kampányban is, a 2011. márciusi fukusimai atombaleset után az akkori miniszterelnöknek írt üzenetében a nukleáris energia felhasználása ellen emelte fel szavát. 2012 júliusában egyik szervezője volt annak a hatalmas tüntetésnek, amelyet az atomipar újraélesztése ellen tartottak Tokió belvárosában.

Óe Kenzaburo műveit mintegy harminc nyelvre fordították le, magyarul néhány novellája és a Futball-lázadás című regénye olvasható. Az író 1997-ben egy konferencia díszvendégeként Magyarországon is járt, és akkor elmondta, hogy gyermekkorában, a II. világháború idején édesanyja magyar népmeséket olvasott fel neki.

Ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat a téma érzékenysége miatt.

Fejléckép: Óe Kenzaburo (Fotó/forrás: Leonardo Cendamo/Getty Images) 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Plusz

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Könyv hír

Tizenketten részesülnek Babits Mihály-ösztöndíjban

A Babits Mihályról elnevezett pályázattal tehetséges fiatal műfordítók munkáját támogatják. Az ösztöndíj kuratóriuma meghozta döntését a 2024. évi díjazottakkal kapcsolatban. 
Könyv kritika

Szellem a befőttesüvegben – kritika Marcin Wicha új regényéről

A lengyel szerző, Marcin Wicha új, Hogyan szerettem ki a dizájnból című kötetében továbbviszi a korábbi regényéből ismert személyes és családi szálat. Mesterkéletlenül könnyed, ironikus, már-már csevegő hangneme mögött igazi filozófiai mélység rejlik.
Könyv hír

Átadták a Méhes György-díjakat, Oravecz Imre életműdíjban részesült

A kitüntetettek személyéről a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ajánlása alapján a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma dönt.
Könyv gyász

Elhunyt Alice Munro Nobel-díjas író

A világhírű kanadai szerző 2013-ban nyerte el a legrangosabb irodalmi elismerést, a Svéd Akadémia indoklásában a kortárs novella mesterének nevezte.