Reményi József Tamás 1949-ben született Debrecenben. a Litera nekrológja szerint pályáját a A Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig. 1999-től kilenc éven át szerkesztette a Magyar Rádió Első közlés című versműsorát, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. 1997 óta a Sziveri János Társaság elnökeként tevékenykedett.
Kritikái, tanulmányai 1973 óta jelentek meg heti- és napilapokban, folyóiratokban,
főként irodalmi témákban, de a színház- és a filmművészet sem állt távol tőle. Irodalmi tárgyú írásaiból 1998-ban (Sinistrától Ibusárig, majd 2007-ben (Zsurnál) jelent meg válogatás. Irodalomtörténészi munkái közül kiemelkednek Tarján Tamással közösen írt könyvei. Emellett Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát. Mátis halála után a munkát egyedül folytatta,
2007-ben az Osiris Kiadónál jelentette meg Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.
Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1998-ban Pro Literatura-díjat, 2002-ben József Attila-díjat, 2019-ben Komlós Aladár-díjat kapott.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.
Fejléckép forrása: Pixabay.com
hírlevél
