Könyv

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész

2018.09.17. 23:00
Ajánlom
Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Rónay László 1937. augusztus 16-án született Budapesten, édesanyja Radnóti Kornélia tanár, édesapja Rónay György író, a A párduc és a gödölye és az Esti gyors szerzője volt. Gimnáziumi tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Bölcsészkarra jelentkezett, de nem nyert felvételt. 1955-től 1956-ig az Új Ember kiadóhivatalában dolgozott anyagmozgatóként, majd gépmesterként. 1956-ban az egyetem magyar-pedagógia szakára került. A forradalom néhány napja alatt a KDP lapjába, az újrainduló Hazánkba írt cikkeket. A forradalom leverése után a pedagógia szakot a latinra cserélte. 1957-től jelentek meg írásai a Vigiliában. Siki Géza néven Zenei jegyzetek címmel kapott rendszeres publikálási lehetőséget.

Az egyetem után 1962-től 1970-ig Bicskén általános iskolában tanított, első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal). 1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modern magyar irodalommal foglalkozó osztályára került. Fő feladata A magyar irodalom története 1945-1975 szerkesztése, ez volt az a szakkönyvsorozat, amelyet az egyetemistáktól az irodalmárokig mindenki csak Spenót néven emleget, utalva a borítók színére. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozták föl.

Folytatta a Nyugat harmadik nemzedéke íróival foglalkozó írásait és könyveit, édesapja nyomában a XX. század katolikus szellemű írói életműveinek feldolgozásával párhuzamosan. Számos monográfiája jelent meg, Kosztolányiról, Sík Sándorról Mécs Lászlóról,

Márai Sándornak pedig ő volt az egyik legjelentősebb kutatója.

1990-től az idei év nyaráig az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktatott, előbb egyetemi tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig).

Életének utolsó éveiben az ELTE tanítványait a lakásán fogadta, modern magyar irodalmat oktatott. Engem is tanított, és jól emlékszem arra, hogy általában ezzel a kérdéssel kezdte az alkalmakat:

Na, mit olvastak a héten, tökfejek?

Nagy szeretettel osztogatott csokoládét és komolyzenei lemezeket, folyóiratokat, könyveket a tanítványainak, hozzátéve, hogy vigyük, vigyük, az ő lakásába már be sem férnek. Ez nagyjából így is volt. Nagyszerű mesélő volt, ráadásul az elmúlt 60-70 év magyar íróiról, költőiről személyes történetei voltak.

Számos kitüntetést kapott: Bölöni-díj (1985), az Év Könyve-jutalom (1990), Kosztolányi-plakett, József Attila-díj (1992), Arany János-díj (1997), Pro Ecclesia Hungariae (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Komlós Aladár-díj (2000), Toldy Ferenc-díj (2001), Stephanus-díj (2008), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008), Prima-díj (2016).

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv frankfurti könyvvásár

Olvasmányainkkal is lépjünk ki a buborékunkból!

Kedd este kezdődött a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.
Könyv hír

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv nobel-díj

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.
Könyv hír

Fehér Boldizsár a Margó-díjas

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti.
Könyv hír

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.