Könyv

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész

2018.09.17. 23:00
Ajánlom
Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Rónay László 1937. augusztus 16-án született Budapesten, édesanyja Radnóti Kornélia tanár, édesapja Rónay György író, a A párduc és a gödölye és az Esti gyors szerzője volt. Gimnáziumi tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Bölcsészkarra jelentkezett, de nem nyert felvételt. 1955-től 1956-ig az Új Ember kiadóhivatalában dolgozott anyagmozgatóként, majd gépmesterként. 1956-ban az egyetem magyar-pedagógia szakára került. A forradalom néhány napja alatt a KDP lapjába, az újrainduló Hazánkba írt cikkeket. A forradalom leverése után a pedagógia szakot a latinra cserélte. 1957-től jelentek meg írásai a Vigiliában. Siki Géza néven Zenei jegyzetek címmel kapott rendszeres publikálási lehetőséget.

Az egyetem után 1962-től 1970-ig Bicskén általános iskolában tanított, első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal). 1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modern magyar irodalommal foglalkozó osztályára került. Fő feladata A magyar irodalom története 1945-1975 szerkesztése, ez volt az a szakkönyvsorozat, amelyet az egyetemistáktól az irodalmárokig mindenki csak Spenót néven emleget, utalva a borítók színére. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozták föl.

Folytatta a Nyugat harmadik nemzedéke íróival foglalkozó írásait és könyveit, édesapja nyomában a XX. század katolikus szellemű írói életműveinek feldolgozásával párhuzamosan. Számos monográfiája jelent meg, Kosztolányiról, Sík Sándorról Mécs Lászlóról,

Márai Sándornak pedig ő volt az egyik legjelentősebb kutatója.

1990-től az idei év nyaráig az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktatott, előbb egyetemi tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig).

Életének utolsó éveiben az ELTE tanítványait a lakásán fogadta, modern magyar irodalmat oktatott. Engem is tanított, és jól emlékszem arra, hogy általában ezzel a kérdéssel kezdte az alkalmakat:

Na, mit olvastak a héten, tökfejek?

Nagy szeretettel osztogatott csokoládét és komolyzenei lemezeket, folyóiratokat, könyveket a tanítványainak, hozzátéve, hogy vigyük, vigyük, az ő lakásába már be sem férnek. Ez nagyjából így is volt. Nagyszerű mesélő volt, ráadásul az elmúlt 60-70 év magyar íróiról, költőiről személyes történetei voltak.

Számos kitüntetést kapott: Bölöni-díj (1985), az Év Könyve-jutalom (1990), Kosztolányi-plakett, József Attila-díj (1992), Arany János-díj (1997), Pro Ecclesia Hungariae (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Komlós Aladár-díj (2000), Toldy Ferenc-díj (2001), Stephanus-díj (2008), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2008), Prima-díj (2016).

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

15 sor színház: Büszkeség és balítélet

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rengeteg kultúrát fogyasztunk nap mint nap, kár, hogy élményeinknek csupán töredékét oszthatjuk meg olvasóinkkal. A következő rövid írás a Vígszínház Büszkeség és balítélet című előadásáról szól. 15 sor színház.
Vizuál

Újabb Mijazaki-klasszikus jön a mozikba

Folytatódik az ADS Service Ghibli-sorozata, amely során Mijazaki Hajao újabb remekműve kerül nagyvászonra: az 1989-es A Kiki – A boszorkányfutár április 3-tól lesz látható a magyar mozikban.
Vizuál

Peter Lindbergh képeivel érkezik a Budapest Fotófesztivál

Országos premierrel indítja programsorozatát a Budapest Fotófesztivál – Magyarországon először a Műcsarnokban láthatók a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh ikonikus alkotásai.
Klasszikus

Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

A zenetörténet két talán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Zenés színház

Horváth István a Magyar Állami Operaház kamaraénekese lett

A népszerű tenort a március 23-i Bánk bán-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés: a következő szezonban a Magyar Állami Operaház legnagyobb címét viselheti.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Kérem, ez nem Sekszpir!” – 120 éve született Rejtő Jenő

„Minden bonyolult Rejtővel kapcsolatban” – állítja róla kutatója, életművének ismerője. Bár már szállóigévé váltak sorai, Piszkos Fred, Fülig Jimmy és Tuskó Hopkins megalkotójáról sok mindent nem tudunk. Rejtő Jenő március 29-i születésnapja alkalmából Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel beszélgettünk.
Könyv ajánló

Végtelen odüsszeia, hóviharban

Március végén jelenik meg Werner Herzog Jégben gyalogolni című kötete a 21. Század Kiadó gondozásában, Szijj Ferenc fordításában. A díjak sokaságával kitüntetett filmrendező ezúttal húsba vágó, kíméletlen útleírással jelentkezik.
Könyv hír

Magyar szerzők mutatkoznak be a lipcsei közönségnek

Március 27. és 30. között rendezik meg a lipcsei könyvvásárt. A nemzetközi könyvpiacon jelentős szerepet betöltő rendezvényen a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) szervezésében Kiss Noémi, Földényi F. László, Végel László és Kormányos Ákos német nyelven debütáló köteteit mutatják be.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Könyv ajánló

Nádas Péter, Spiró György, Háy János és a mesterséges intelligencia is érkezik a Tavaszi Margóra

A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál április 4-6. között újra a margitszigeti Kristály Színtéren várja az olvasókat. A fesztivál idén a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, olyan témákkal, amelyek beépülnek a mindennapjainkba.