Könyv

Elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író

2024.03.13. 11:45
Megosztom
A Kő hull apadó kútba című regény Kossuth- és József Attila-díjjal, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett szerzője életének 86. évében, méltósággal viselt betegség után hunyt el Kolozsváron – közölte az általa alapított Helikon folyóirat.

„A Helikon munkaközössége osztozik a család gyászában – mi magunk az egykori főszerkesztőt, a nagyszerű írót, az atyai jóbarátot gyászoljuk. Isten veled, Pista bácsi!” – írta bejegyzésében a Helikon.

Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Édesapját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol életét vesztette. A tragédia súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

maxresdefault-113747.jpg

Szilágyi István (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban.

1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A mű Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul.

Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve, a 20. század második felének egyik legfontosabb magyar regénye.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte, végül 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

A 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője lett.

_MG_0371-113846.jpg

Szilágyi István 2013. október 25-én, a 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi esten a a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő, amelyért odaítélték számára a Magyar Irodalmi Díjat – az elismerést Szilágyi ugyanakkor nem vette át. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg az MMA Kiadónál.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1990-ben József Attila-díjat vehetett át, 2001-ben pedig Kossuth-díjat kapott. 2002-től a Magyar Művészeti Akadémia, 2010-től pedig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. A Nemzet Művészévé 2014-ben választották, 2017-ben pedig Prima-díjat kapott. 2020-ban Erdélyi Életműdíjjal tüntették ki.

Forrás: DIA

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Szilágyi István (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Belső vizsgálat indul a debreceni színházban, átmeneti vezetés jön november 15-től

Papp László, Debrecen polgármestere bejelentette, hogy Vadász Dániel november 15-ével, azonnali hatályú felmondással távozik a Csokonai Nemzeti Színház éléről. Az intézmény irányítását átmenetileg Ferenczy Csaba produkciós vezető veszi át.
Könyv

Új könyves kihívás indult diákoknak, a cél egyszerű: elolvasni egymillió oldalt

Elindult az 1 millió oldal elnevezésű országos olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amely több száz iskola diákjait ösztönzi közös olvasásra. A kihívás január 31-ig tart.
Zenés színház

Kései remeklés – Jonas Kaufmann Otellója Bécsben

Sztárszereposztásban láthatta a közönség a Bécsi Állami Opera színpadán Giuseppe Verdi Shakespeare nyomán írt, időskori operáját, az Otellót. Vágyhat-e még másra a zenerajongó szíve? – tehettük fel a kérdést a november 2-i előadáson.
Klasszikus

Balázs János: „Mi, művészek, nem tökéletesek akarunk lenni, hanem érzelmileg hatásosak”

Tizenegyedik éve tisztelegnek a Cziffra György Fesztivállal a neves zongoraművész emléke előtt a zenei világ sokoldalú egyéniségeivel és a legújabb generáció tehetségeivel. Ennek kapcsán Balázs Jánossal, a fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus

Parkot neveztek el Kocsis Zoltánról

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Kocsis Zoltán nevét vette fel a IX. kerületi Csarnok tér melletti park. November 11-én, a BMC által szervezett emléknap keretében a Kocsis Zoltán Archívumot is megnyitották.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Új könyves kihívás indult diákoknak, a cél egyszerű: elolvasni egymillió oldalt

Elindult az 1 millió oldal elnevezésű országos olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amely több száz iskola diákjait ösztönzi közös olvasásra. A kihívás január 31-ig tart.
Könyv hír

YUHU-DÍJ: új irodalmi pályázat indult fiatal magyar szerzőknek

A 18 és 30 év közötti, magyarul alkotó fiatal szerzők pályakezdését szeretné támogatni a Domonkos István emlékére alapított YUHU-DÍJ.
Könyv magazin

Nem akart emlékművet állítani magának – Udvaros Dorottya életéről Nyáry Krisztián írt könyvet

A Corvina Kiadó gondozásában jelent meg a Vetkőzés – Udvaros Dorottya élete című kötet, amelyben a Kossuth-díjas színművész pályája fontos döntéseiről, lázadásairól, tévedéseiről és a szabadságért vívott küzdelmeiről mesél. Olvass bele a kötetbe!
Könyv hír

Turi Tímea veszi át a Magvető Kiadó igazgatói posztját

„Régóta gondolkodtam azon, hogy a Magvető frissességének és nyitottságának megőrzése érdekében tíz év után érdemes lenne átadni az irányítást a fiatalabb generációnak” – mondta el Dávid Anna, aki a Líra Csoport kiadói igazgatójaként folytatja munkáját.
Könyv hír

Várady Szabolcs és Zilahi Anna kapta a Bertók László Költészeti Díjat

A Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat ezúttal Várady Szabolcs kapja több évtizedes költői munkásságáért. Az életműdíjas szerző mellett ismét elismernek egy fiatal pályatársat is, a kisdíjat idén Zilahi Anna érdemelte ki. Az ünnepséget Bertók László születésnapjának előestéjén, december 5-én rendezik meg a pécsi Kodály Központban.