Könyv

Elhunyt Szőcs Géza

2020.11.05. 23:35
Ajánlom
A Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója 67 éves volt.

„Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza költő ma este elhunyt. Emléke legyen áldott!” - olvasható a Facebookon csütörtökön közzétett bejegyzésben.

szocsgeza-115445.jpg

Szőcs Géza (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Szőcs Géza 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. 1979-ben bölcsészdiplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel, amely egycsapásra nemzedéke, valamint a romániai magyar költészet élvonalába emelte és meghozta számára az írószövetség díját. Ezt követték a Kilátótorony és környéke (1977) és a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) című kötetei, amelyek már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét. Verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az akkori romániai politikai gyakorlat által felszámolásra ítélt kisebbségi magyarság sorskérdéseit.

Szerkesztőként is az erdélyi magyarság szellemi ellenállásának igyekezett teret adni. A kolozsvári egyetem Echinox című lapját szerkesztőtársával közösen nagy jelentőségű szellemi műhellyé formálta, majd 1977-től 1981-ig az Igazság című lap irodalmi munkatársa volt.

A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt kísérletet tett a "második nyilvánosság " megteremtésére: 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik létrehozója és vezető munkatársa volt. Közben elnyert két külföldi ösztöndíjat: az egyik Bécsben a Herder-alapítványé, a másik a nyugat-berlini egyetemé volt.

A romániai magyarság tűrhetetlen helyzetéről két beadványt készített a román kommunista párt Központi Bizottságához, majd 1985-ben másokkal együtt az ENSZ-hez fordult egy kisebbségi világszervezet létrehozásának javaslatával. Nem maradt el a diktatórikus hatalom válasza: letartóztatták, a kihallgatásokon súlyosan bántalmazták, menekülnie kellett, állástalan lett. Mindez magyar és nemzetközi tiltakozást váltott ki.

Romániában folytatott tevékenysége miatt 1982-ben letartóztatták. Szabadulása után is állandóan zaklatták a Securitate emberei és végül elüldözték az országból: Svájc 1986-ban a román hatóságok tudomására hozta, hogy amennyiben Szőcs Gézát kiengedik, biztosítja számára a menedékjogot. 1986 augusztusában Svájcban telepedett le. Az emigrációban tovább folytatta Ceausescu-ellenes küzdelmét.

1989 júniusában a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését bízták rá. 1990 márciusában, lemondva az emigrációban kiküzdött egzisztenciájáról, visszatért Romániába, Kolozsvárra és bekapcsolódott a magyarság politikai életébe. Áprilisban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első kongresszusán megválasztották főtitkárnak. Vezetésével az RMDSZ a második helyet szerezte meg a parlamenti választásokon, de Szőcs Géza többször hangsúlyozta: az RMDSZ nem párt, hanem a nemzetiségi érdekek képviseletét vállaló szervezet, mely az egész román állami berendezkedés demokratikus átalakításához kíván hozzájárulni, hiszen a romániai magyarság legfőbb érdeke az, hogy demokratikus jogállamban éljen.

Szünet nélkül! - a magyar kultúra érdekében című konferencia (fotó: Németh Bálint)

Szőcs Géza a Szünet nélkül! - a magyar kultúra érdekében című konferencián (Fotó/Forrás: Németh Bálint)

Szőcs Géza 1990 májustól 1992 októberéig a Román Parlament Szenátusának tagja, frakcióvezető volt. Az RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusán, 1991. május 26-án a szervezet politikai alelnökévé választották. Az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán megvált e funkciójától és bejelentette: a belső harcokat megelégelve nem vállal tisztséget a szervezetben, majd 1999-ben kilépett.

1992-ben megalapította az Erdélyi Híradó nevű kiadót, amely egyebek mellett megjelentette az Orient Expressz című politikai magazint és egy új magyar nyelvű erdélyi napilap próbaszámait. 1993 és 2010 között kiadója és főszerkesztője volt A Dunánál című folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja volt a Magyar Szemlének, 1996 és 2000 között a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének, 2008 és 2010 között a kuratórium elnökségének, valamint 1996 és 1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségének. 2010 júniusától 2012 júniusáig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára volt, utána általános kulturális ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott lett, 2014 óta miniszterelnöki megbízott (főtanácsadó) volt kulturális kérdésekben.

2015-ben és 2016-ban a milánói világkiállításért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett és igazgatósági elnöke volt a találmányokat értékesítő Kárpátok-Alpok Zrt.-nek.

Szőcs Gézát 2013-ban Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2015-ben Kossuth-díjat kapott az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként. 2020-ban a gróf Széchenyi Család Alapítvány a magyar dráma napja alkalmából a Széchenyi-örökség Okmánya elismerésben részesítette.

Kórházban ápolják Szőcs Gézát

Kapcsolódó

Kórházban ápolják Szőcs Gézát

A miniszterelnök kulturális főtanácsadóját koronavírussal kezelik, állapota súlyos – írja az Index.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.