Nagy Ágnesként 1942. október 28-án, Pécsett született. Francia-német idegennyelvű levelezői diplomát szerzett. Dolgozott a Malévnál és az Iparművészeti Vállalat munkatársaként. 1967-ben házasodott össze Tandori Dezsővel. Az 1970-es évektől szellemi szabadfoglakozásúként, íróként és fordítóként dolgozik, emellett, ahogy a Tiszatáj fogalmaz:
a Tandori-háztartás nélkülözhetetlen részeként, feleként, a Tandori-művekben „Másikunk”-ként emlegetett szerepében aktívan segíti és ösztönzi a legkülönbözőbb Tandori-művek megszületését.
Szakmája innentől: „háztartásbeli”. Ez a háztartás azonban a Lánchíd utcai Tandori-otthon, mely magába foglalja a néha 19 lakóval büszkélkedő madárházat, a számos könyvben megjelenő medvekolóniát, valamint az ezen szerveződéseket egybefogó Kis- és Nagy Koala Kártyabajnokságot, az író és felesége által évtizedeken át játszott és rögzített francia kaszinó játék rendszerét."
A Tandori-házaspár (Fotó/Forrás: Tiszatáj)
A cikk szerzője, Tóth Ákos úgy fogalmaz,
Tandori Ágnes irodalmi jelenléte „lappangó” néha látható-olvasható formát öltött, többnyire Tandori Dezsővel közös novella- vagy verspublikációk által."
Neve társfordítóként bukkan fel férjével közös munkáikban, mint Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet, Lénárd Sándor: A római konyha, R. D. Laing: Bölcsek, balgák, bolondok vagy Edmond Rostand: Don Juan utolsó éjszakája című drámája. A házaspár egyetlen közösen írt kötete a Madárnak születni kell..! madártartásról szóló tanácsadó. Önálló közleménye a Pipike című írást, mely a címben említett vak verebük emlékére íródott, Tandori 1998-as A Semmi Kéz című válogatáskötetében jelent meg először. Tandori Ágnes önálló fordításai Edward Rice Burroughs 1980-as évek második felében megjelent Tarzan-regényei.
Tandori Ágnes alakja férje életművében a korai nagyregények és hosszú versnaplók lapjain mutatkozik meg. 2020. január 4-én, majdnem egy évvel később követte alkotó- és házastársát.
hírlevél
