Könyv

Elhunyt Tornai József költő

2020.02.01. 12:55
Ajánlom
Elhunyt 92 éves korában Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra "bartóki vonulatának" jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik.

Tornai József Dunaharasztiban született 1927. október 9-én. Tágabb családja révén ismerkedett meg gyerekkorában az igazi, kisalföldi paraszti világgal. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, ott került közelebb a magyar irodalomhoz, valamint itt barátkozott Juhász Ferenccel. Tanárai közé tartozott Gyergyai Albert is.

Az 1947 és 1961 közötti években alakította ki a katolicizmustól elforduló, panteizmusnak nevezhető szemléletét, Kant, Spinoza, Spencer, a brahmanizmus és a buddhizmus volt rá hatással. Világnézete miatt 1948 után nehezen talált állást. Betanított munkás, majd akkordbeíró lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Kettős életet élt: a napi munka után verseket írt, olvasott, képezte magát.

Tornai Józsefnek 1955-ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesztésében vett részt, de a szerencsének köszönhetően a megtorlást elkerülte. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár, ettől kezdve irodalmi tevékenységéből élt.

Mert zuhansz

Mert zuhansz, abba kapaszkodsz, amit érsz:
hitbe, szeretetbe, szerelembe.
Ingsz és rengsz. Hull rólad a cifra penész,
domborul ki alóla az eszme.
S mostmár látod, micsoda meredély ez,
sziklával, köddel s hullákkal is tele;
ide leszédülsz, és mire fölébredsz,
nem te éledsz csak a halál szele.
Lásd, sorsod ez: e förtelmes zuhanás,
jaj, azt se tudva, mikortól-meddig.
Azt se tudva, utána virrad-e más,
és a mélyt éred el vagy a semmit?
Csak azt érzed csak úgy, mintha álmaid
közben ádáz szemmel körbe-nézel,
hogy szétkergesd a rémület árnyait,
és nem bírsz a szörnyek seregével.
S hitbe, barátságba, szerelembe kapsz,
ahogy mind lejjebb nyel a sötétség,
de nem érzed csak a kőtorok csupasz
falát s szíved esdeklő verését.
Igy buksz tovább, te áldott, te átkozott,
egyre megadóbban immár, széttárt
karokkal, mint a lesújtott angyalok,
átszelve a véred szakadékát.

Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal.

Az 1962-ben megjelent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amit a költő az ősi és a modern szintéziskísérletének nevezett.

Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve.

Tornai költészete Csanádi Imre szerint "szinte brutális erejű, szuggesztív.

Ha emlékeztet valamire, úgy a mai afrikai, néger költők alkotásaira: a világkultúra felé nyújtózó, de saját ősi hagyományaikban, ösztöneikben gyökerező megnyilatkozásokra"

– olvasható az MMA méltatásában.

Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról.

A Csoóri Sándor vezette népi ellenzéki csoporttal együtt részt vett a különféle aláírási akciókban, egyik alapítója volt a rendszerváltás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. 1992-ben az Írószövetség elnökének választották, melynek három évig volt vezetője. 1998-ban két könyve jelent meg: a Minden, ami virágzik (költemények), és A kiűzetés modern formái (esszék), melyekért Arany János-díjjal jutalmazták. A legutóbbi évekig folyamatosan jelentek meg vers- és esszékötetei, műfordításai. Az utolsó nagy öregek egyike a Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg a költészet szerelmeseit. 2012-ben A semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, 2014-ben a Hirdetve törvényt, 2015-ben a Vízesések robaja, 2016-ban a Világtojásban, 2017-ben az Ó, kettős ember, 2018-ban pedig a Sár lesz a gyémánt című könyve jelent meg a Gondolat Kiadónál.

Paradicsommadár

Kint fekete volt a jázmin előtt
kint nem káprázott a tolla
kitámasztva felejtettem az ablakredőnyt
és a redőny alatt besuhogva
a sötétség fenekére süllyedve feküdtem
csönd volt

a sötétség fenekére süllyedve feküdtem
és a redőny alatt besuhogva
észre se vettem észre se vettem
hirtelen ott villódzott a szobában
kint fekete volt a jázmin előtt
és bent ezerfényűnek láttam
kint nem káprázott a tolla
és bent kavargott a színekben

a sötétség fenekére süllyedve feküdtem
méltóságteljesen sétált felénk a madár
eltűnt fölhullámzott láng a füstben
tündöklő volt és fénykopár

kiterjesztett szárnnyal suhogott a padlón
a színjátszó madár villódzott
mindig ezerfényűnek láttam
zöld volt és sárga volt piros volt
hűlt kővé-meredve a tarkóm
magasan jött odaért az ágyhoz
feleségem aludt az örökké-álmos

és zuhogni kezdett a szivárvány-eső
a káprázó madár fölugrott ránk
szakadt a falakra a szivárvány-zápor
a színörvény-madár a mellünkre állt

rámnézett mozdulni se tudtam
a vörös-arany csőr lecsapott a fehérbe
csönd volt mozdulni se tudtam
először ő csúszott a toll-gyémántú bögyébe

pislogva evett csönd volt
lassan fölborzolta a tollát
és fölröppent hullatta ahogy szállt
lila kék rózsaszínű formák

világító-felhők lobogtak a szobában
magukban-izzó pelyhek keringtek még láttam
nekiütődtek a saroknak
és röpült hullatta ahogy szállt
fénylemezekké tört a madár
barna s narancs-ezüst egek ragyogtak

Az MMA összegzése felidézi, hogy 2019-ben az akkor 91 éves költő, író, esszéista és műfordító, Tornai József új verseskötettel jelentkezett, amely Magyarul virágzó fa címmel az Ünnepi Könyvhéten látott napvilágot a Gondolat Kiadó gondozásában. Az alkotó egyik legavatottabb szakértője, Alföldy Jenő - akinek először 2013-ban látott napvilágot teljes kötete Tornai József művészetéről A Hívó Hang címmel a Hungarovox Kiadónál, majd 2016-ban jelent meg monográfiája az MMA Közelképek írókról című sorozatában.

Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014-ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalomi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját.

Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál, a Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Kovács András Ferenc az Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje

Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen.
Könyv ajánló

Láttad már Ady vasúti bérletét vagy az önéletrajzát?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban micsoda kincsek rejtőznek. Az OSZK kamarakiállításokkal igyekszik ezeket a kuriózumokat látogatóival is megosztani.
Könyv hír

Feleannyi könyv az idei Aegon-díj döntőjében

Gumicsizma, kiskocsma és magadra ismerés – mi fér bele egy igazán személyes könyvajánlóba? Az Aegon Irodalmi Díj idei zsűrije szerint mindezek és még sok más érdekesség…
Könyv magazin

Lehetséges, hogy Agatha Christie kortársa volt Mark Twainnek és J. K. Rowlingnak is?

Teázhatott együtt Mary Shelley, Charlotte Bronte és A kisasszonyok szerzője, Louisa May Alcott? Tudtad, hogy két éven belül jelent meg a Zabhegyező, az 1984, illetve Asimov Alapítvány-sorozatának, és a Narnia Krónikáinak első része?
Könyv gyász

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.