A Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. Az intézetet a Schmidt Mária által vezetett Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány működteti.
A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint hogy az alkotó szellemi örökségét ápolja - idézte fel kedden Budapesten Schmidt Mária, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.
A Benczúr utca 46. szám alatti szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel
- mondta el Szabó Tamás, az intézet programigazgatója. A beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, azt megmentették az 1910-ben épült villában, ahol azonban nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak - hangsúlyozta Schmidt Mária az MTI beszámolója szerint.
Az alagsorban helyezték el a műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben pedig egy 80-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki, ezen felül további kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasok számára apartmanok is helyet kaptak az intézet új otthonában.
Kertész Imre élete és életműve jelentős részben még feltáratlan és publikálatlan, ebbe a munkába pedig az intézet más kutatókat, szakembereket, műfordítókat is szeretne bevonni,
akár ösztöndíjakkal, kutatási támogatásokkal - emelte ki Hafner Zoltán kutatási igazgató. Az intézet azonban nemcsak őrzi, hanem bővíti is a rá bízott Kertész-hagyatékot, gyűjtve a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető kéziratokat, leveleket, dokumentumokat, de az idegen nyelven megjelent kiadásokat, szakirodalmat is - jegyezte meg.
A Nobel-díjas író műveinek magyar nyelvű kiadási jogait éppen ettől a naptól a közalapítvány kezeli. Elmondása szerint előkészületben van például Kertész Imre 1958-1962 közötti naplójegyzeteinek kiadása, valamint Lét és írás címmel készülnek publikálni a Sorstalanság kapcsán keletkezett naplójegyzeteket is.
Az intézet gondozza további négy költő, író hagyatékát is: Koestler, Petri, Pilinszky és Sziveri János munkásságát.
A Kertész-hagyaték sorsa körül évekig tartó vita zajlott: Schmidtékkel az író özvegye, Kertész Magda kötötte meg az anyag átadásáról szóló szerződést, fia, T. Sass Márton azonban bíróságon kérte a szerződés érvénytelenítését, miszerint Schmidt Máriáék lehetnek az író örökségének őrzői és gondozói. A 2019 januári ítélet szerint azonban a Kertész Imre Intézet folytatja munkáját.