Könyv

Eltévelyedni Reykjavíkban – kritika A mindenség angyalairól

2022.11.08. 14:00
Ajánlom
Einar Már Guðmundsson kultikus regényében nem tesz mást, mint emléket állít bátyjának, és ezzel némileg mindenkinek, aki valaha is úgy érezte, valamilyen, rajta messzemenően túlmutató erő nem engedi, hogy zöldágra vergődjön az életben.  

Csaknem harminc évvel eredeti megjelenése után immár magyarul is olvashatjuk Einar Már Guðmundsson kultikus könyvét, A mindenség angyalait. Az izlandi szerző regénye az Ø (ejtsd: ö) Kiadó gondozásában, Egyed Veronika fordításában jelent meg az idén. A művet világszerte több mint harminc nyelvre ültették át, számos színpadi adaptációja mellett pedig filmre is vitte Friðrik Þór Friðriksson a szerző forgatókönyve alapján.

A magyar kiadás hátlapján szereplő ajánló szerint kevés regény állhat közelebb az izlandiak szívéhez A mindenség angyalainál. Ha ez így van, akkor feltételezhetjük, hogy az „izlandiság” mibenlétét leginkább a mindenen áthatoló melankóliában, a klausztrofóbiás szorongásban meg a múlt mitikus alakjainak eleven létezésében ragadhatjuk meg leginkább. Erre utalt Sjón is korábban, aki lapunknak az izlandi nyelv erős történelmi hagyományairól szólt, arról, hogyan próbálják évszázadok óta elmesélni a világnak, milyen érzés egy szigetbe zárva élni.

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

Kapcsolódó

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Igaz, Sjón elsősorban a szürrealizmus eszközeivel dolgozik műveiben, nála az izlandi mitológia lényei, a történelmi szereplők valóban a hétköznapi realitás szövetében léteznek, alakítva, formálva a jelen eseményeit.

Einar_Mar_Gudmundsson_A_mindenseg_angyalai-134747.jpg

Einar Már Guðmundsson: A mindenség angyalai (Fotó/Forrás: Ø Kiadó)

Guðmundsson könyve ehhez képest jóval realistább,

elsősorban inkább referenciaként jeleníti meg a transzcendens létezőket, mintegy megerősítve a leírtakat.

Guðmundsson A mindenség angyalaiban testvére, Páll történetét írta meg, akinél tinédzser korában skizofréniát állapítottak meg, 1992-ben pedig öngyilkosságot követett el. Ennélfogva a regény nem sok meglepetést tartogat, minthogy az egyes szám első személyben beszélő fiú már az első oldalakon kijelenti, önéletrajzot írni csak akkor van értelme, ha az életünk  befejeződött. Ennek ellenére közel sem egy szomorú könyvről beszélhetünk, a szónak legalábbis abban az értelmében, hogy a szerző nem a mentális betegség elviselhetetlenségét próbálja bemutatni. Célja nem az, hogy megmutassa, milyen kihívásokkal néz szembe az érintett és a családja, vagy hogy a 20. század második felében mennyire megkérdőjelezhető módon működött például egy elmegyógyintézet. Még ha ezek a témák időről időre azért fel is bukkannak a leírtak kontextusában, korántsem társadalomkritikus regény.

A társadalom képviselői a műben nem közönyösek vagy elítélőek Pállal szemben: egyszerűen nem tudják, miként kellene viselkedniük. Nem értik a jelenséget.

Guðmundsson nem racionalizálja a dolgokat, nem keres ok-okozati összefüggéseket, nem sugalmazza azt, hogy esetleg Páll életének rekonstruálásával megérthető lenne, miért alakult úgy a sorsa, ahogy. És ez a regény legfőbb erénye, hiszen a skizofrénia – ahogy a legtöbb mentális betegség – éppen irracionalitása által ragadható meg a leginkább. Nem tudni, miért alakul ki, ahogy azt sem, mikor erősödik fel, és mikor húzódik háttérbe. Ezt a hullámszerűséget, a tiszta és a zavarodott elmeállapot közti ingadozást jeleníti meg gyönyörű, költői nyelvezetével, illetve a transzcendens elemek óvatos beemelésével.

A regény váza néhány idő és térbeli ugrástól eltekintve többé-kevésbé időrendben követi végig Páll életét – kezdve édesanyja látomásszerű álmától a fiú születését megelőzően, egészen haláláig –, de nem a személyiségének fejlődését alakító események részletes vizsgálatával foglalkozik. Nem klasszikus élettörténet ez, sokkal inkább az adott élet legfontosabb epizódjainak gyűjteménye. A szerző minden bizonnyal abban bízott, hogy ezek a részletek összeadódva többet mutatnak meg Páll lényéből, mintha megpróbálnánk mindent számba venni – és milyen igaza volt.

A rövid fejezetek egymás mellé téve valamiféle nagyobb egységbe szerveződnek.

A kronológia ezért csak másodlagos, a főszereplő általános közérzetén van a hangsúly, azon a felfokozott tudatállapoton, amely a világ valamennyi rezdülésében az élet törékenységére ismer rá újra és újra, kisgyerekkorától egészen a leépülésig.

Einar-mar-gudmundsson-135045.jpg

Einar Már Guðmundsson (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Ettől igazán szerethető ez a regény. Látva, hogy milyen könnyedén, milyen megmagyarázhatatlanul siklik félre Páll élete, elborzadunk és megrettenünk, ugyanakkor rá is döbbennünk, hogy

az emberek legszerethetőbb és legszebb tulajdonsága mégiscsak az, hogy a legbenső lényük teljességgel kiismerhetetlen.

Guðmundsson tehát Páll eltévelyedésének történetével nem tesz többet, mint hogy emléket állít neki, és ezzel némileg emléket állít mindenkinek, aki valaha is úgy érezte, valamilyen, rajta messzemenően túlmutató erő nem engedi, hogy zöldágra vergődjön az életben.

Mindemellett valószínűleg azért is állhat közel a regény az izlandiak szívéhez, mert a cikk elején emlegetett „izlandiság” jól ismert attribútumai mellett mindeközben

a háttérben felvillan az ország közelmúltja is.

Páll például aznap születik, amikor Izland csatlakozik a NATO-hoz. De nyomon követhetjük, ahogy az 50-es évek kissé álmoskás, falusias Reykjavíkja egy szempillantás alatt modern, nyugati nagyvárossá fejlődik. Páll gondolatait pedig az ezzel együtt megjelenő beatkorszak nagy zenekarainak dalszövegei kísérik, így egy jó adag nosztalgia is vegyül a történetbe. Az Ø Kiadó munkáját dicséri, hogy rengeteg jegyzettel látták el a könyvet, így az izlandi történelemre, költészetre és hagyományokra épülő megannyi utalás rögtön megérthetővé válik.

A mindenség angyalai egy szerethető és olvasmányos mű, amely nehéz témája ellenére sem próbálja megrázni olvasóját, és rengeteget segíthet a mentális zavarok lényegének megértésében. Bárhogy csűrhetjük-csavarhatjuk, ez a regény egyszerűen szép. Jó, hogy végre magyarul is olvashatjuk.

Fejléckép: Einar Már Guðmundsson: A mindenség angyalai (Fotó/Forrás: Ø Kiadó)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Könyv hír

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Könyv magazin

Beleolvasó – Erdős Virág: Kalocsa

A József Attila-díjas költő, író új regényében egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? A történetben mindkét lehetőség egyszerre adott. Olvasson bele a kötetbe!
Könyv magazin

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Könyv hír

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált.