Könyv

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Interjú Dragomán Györggyel
2018.07.05. 09:05
Ajánlom
Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

November óta heti rendszerességgel jelennek meg tudományos-fantasztikus novellái a Qubit online portálon. Mennyire új ez az irány önnek?

Életem második megjelent írása rögtön egy olyan novella volt, amit sci-fiként is lehet értelmezni. Egy európai uniós csatlakozással kapcsolatos antológiába írtam. A történetben medveháton csempésznek át embereket high-tech határokon. Elég jövőbe látónak bizonyult. Sok írásomban felbukkannak szürreális vagy futurisztikus elemek. Amikor a Qubit megtalált az ötlettel, örültem, hogy van hova adnom ezeket a szövegeket, amiket amúgy is írok.

A hetvenes évekbeli virágkora után mintha ismét felfutóban lenne a sci-fi.

Europe_a_Prophecy_copy_D_object_1_Bentley_1_Erdman_i_Keynes_i_British_Museum-085454.jpg

William Blake: Az öreg korú (The Ancient of Days), 1794, British Museum, London (Fotó/Forrás: William Blake)

Olyankor érdekesek ezek a szövegek, amikor a világ bizonytalan helyzetben van, nem világos a jövő.

Érdekes látni a vágyat a disztópiákra, milyen intenzíven olvassák őket az emberek, a demokráciák milyen élvezettel ijesztgetik saját magukat ezekkel a diktatúraképekkel.

Talán a történelmi bizonytalanság jelenik meg ezekben a szövegekben, vagy a világfolyamatokkal magyarázható, hogy több figyelem terelődik rájuk.

Előfordulhat, hogy ezekből a novellákból is összeáll egy könyv, ahogy a Népszabadságban megjelent tárcákból?

A Máglya volt ilyen: azokból a pici darabokból, amiket itt-ott közöltem, senki sem értette, hogyan lesz könyv. Ezért is közlök újra részleteket a regényből a Facebookon és a honlapomon. Ilyenkor mindenki megdöbben, hogy már olvasta a könyvet, de akkor nem figyelt oda erre a kis részre. Az, hogy vége van egy szövegnek, arra készteti az embert, hogy levegőt vegyen, és végiggondolja azt, amit olvasott. Érdekes látni, hogy a kis szövegek önállóan hogy működnek. Nagyon érdekel a kis szöveg–nagy szöveg viszony. Meghatározza azt, amit csinálok. A regényeim is épülnek fel így. A Máglya mellett az A fehér király részeit is publikáltam lapokban, mielőtt megjelent volna a könyv.

Az online olvasók később a könyveit is megveszik?

Sokan félnek belefogni egy kortárs irodalmi könyvbe, de ha eléjük kerül egy ilyen írás, abba beleolvasnak, úgy nem annyira ijesztő. Ez online is működik. A Máglyából közöltem részleteket a honlapomon, és ettől nem valószínű, hogy kevesebb könyvem fogy. Ne hazudjunk magunknak: aki el akar lopni egy könyvet, az el is lopja! Sőt, én magam is kapok olyan leveleket, hogy letöltötték a könyvemet, de megbánták, és küldenének pénzt.

A Facebookja és a honlapja alapján úgy tűnik, modern felfogása van az író szerepről. Online is kapcsolatot tart a közönségével. Ez szükséges vagy természetes?

A honlapom elég aktívan működik. Abban hiszek, hogy manapság, amikor napilapok szűnnek meg, sajnos az embernek magának kell magát archiválni, mert különben eltűnik a netről. A facebookozást játéknak fogom fel, ez nem függ össze az írói szereppel. Írni egész más, itt csak az írásaimat teszem ki újra. Kalendáriumként kezelem, ahol az arra alkalmas szövegek megjelennek. Az írás az énkiterjesztésnek a része, ha lennének irodalmat közlő napilapok, akkor ezt nem csinálnám.

Színpadon a kultúra arcai

Dragomán György és Fáy Miklós (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az online jelenlét része lett az életnek. Azt szeretem benne, hogy az írások élnek: újra felbukkanhatnak, fontosakká válhatnak. Emellett egy író számára nehezen kezelhető az online jelenlét. Nem twitterezek, mert amikor először beléptem a Twitterre, akkor megkérdezte, hogy „Szeretné-e tudni, mit csinálnak a barátai épp most?” – pont ez az, amit egy író nem szeretne tudni.

Írni úgy lehet, ha az ember ül a szobájában, és nem tud semmiről, csak azzal foglalkozik, amit ír. Emiatt sok író újra kézzel ír.

Létezik egy Freedom nevű szoftver, ami kikapcsolja az internetet – ezt írókkal reklámozzák. Én is nagy Freedom-rajongó vagyok, 6 éve használom. Az írás magányos tevékenység. Az olvasókkal tartott szoros kapcsolat egyáltalán nem segít ebből a szempontból.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Az olvasók azonban igénylik ezt…

Fontos, hogy lehessen az írásról beszélgetni. Nem biztos, hogy ebben az írónak részt kell vennie.

A saját írásaimról nem szoktam beszélni, mert az benne van az írásban. Azt gondolom, az csalás lenne, ha én megpróbálnék még a pályán kívülről is magyarázni. Ott a papír, ott a toll, nekem ezekkel kell elmondanom azt, amit akarok.

Ez a szerző halála – vagyis az olvasó ne a szerző szándékait kutassa, hanem értelmezze szabadon az olvasottakat?

Ebből a szempontból igen, illetve a szerző írjon mást, ne magyarázza a bizonyítványát. Lehet mesélni arról, hogyan írt az ember, de megmagyarázni nem érdemes. Ha nem működik magában, akkor nem működik. Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam, de nem foglalok állást.

Ha írunk valamit, az entitássá válik. A jó regény, az egy lény, akivel viszonyban vagyunk, akitől dolgokat kérdezünk, és ő válaszol.

A szerzővel a 2011-ben alapított Margó Irodalmi Fesztivál kapcsán beszélgettünk. Az Ünnepi Könyvhetet kísérő nyári Margó a kortárs magyar írók fesztiválja, az őszi a külföldi szerzőkre koncentrál.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Dragomán György: Nem a könyvek drágák, mi keresünk keveset

Dragomán György: Nem a könyvek drágák, mi keresünk keveset

„Szinte mindenki, aki könyvre költ, erején felül támogatja ezzel a magyar kultúrát” – írja Dragomán György, aki szerint arányaiban négyszer annyit fizetünk egy könyvért, mint a nyugatiak. Így van?

Színpadon a kultúra arcai – beszélgetés a New York Kávéházban

Színpadon a kultúra arcai – beszélgetés a New York Kávéházban

Thuróczy Szabolcs képes sírni egy jó könyv vagy zenemű hatására, Dragomán György pedig vállaltan nem csapatjátékos, egyvalakinek a véleményét azonban mindig megfogadja. Mindez a KULT50 kiadványhoz kapcsolódó beszélgetésen derült ki a New York Kávéházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Jazz/World

Különleges hangzásvilággal szól a jazz a Rieger Rhodes Quartet első albumán

A Rieger Rhodes Quartet (RRQ) Long-lost Brothers című debütáló anyaga a patinás svájci jazz kiadó, a UNIT Records gondozásában jelenik meg. A júniusi magyar megjelenés megelőzi a nemzetközi kiadást, amely szeptember elejére van kitűzve. Ekkor lesz elérhető a nyolc saját kompozíciót tartalmazó CD teljes anyaga a nagyobb zeneletöltő portálokon is.
Zenés színház

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

Június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át.
Könyv hír

Az interneten is elérhető Franz Kafka Izraelben őrzött irodalmi hagyatéka

A gyűjtemény többek közt több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket, rajzokat tartalmaz, amelyeknek a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba kerülését hosszas jogi csetepaté előzte meg.
Könyv ajánló

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Hogyan lehet összekötözött lábbal táncolni

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ez alkalommal Barack Obama elnöki memoárjának első részét, az Egy ígéret földje című kötetet ajánlja, amire a HVG Könyveknél megjelent könyv felelős szerkesztője, Dufka Hajnalka reagál.
Könyv hír

Nyáron is nyitva tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Idén nem tart nyári szünetet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a tagkönyvtárak július 5-től szeptember 5-ig érvényes nyári nyitvatartásáról a bibliotéka honlapján lehet tájékozódni.