A Kertész Imre Intézet által szervezett eseményen bejelentették, hogy elkészült Petri György szerzői oldala az intézet digitális tudástárában, amely ezzel teljessé is vált. A kerteszintezet.hu honlap irodalmi digitális tudástárán Kertész Imre, Pilinszky János, Petri György, Sziveri János és Arthur Koestler életútja és életműve érhető el interjúrészletekkel, fotókkal, dokumentumokkal, irodalomtörténeti érdekességekkel illusztrálva.
Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító aloldalán az életrajz menüpont alatt életének fontosabb állomásai, interjúrészletek, fotók és dokumentumok találhatók, valamint az életeseményekhez kapcsolódó versek, versrészletek is olvashatók. A művek alatt a költő köteteinek rövid ismertetése, korabeli fogadtatásának jegyzéke, valamint az egyes kötetek tartalomjegyzéke és könyvadatai találhatók, a több mint ezer tételes bibliográfia menüpont pedig a költő művein túl a Petri Györgyről szóló szakirodalmat is listázza.
A galériában a korábban már ismert fotókon túl helyett kapott egy-két ritkán látott portré is, a hang és film aloldal különlegességei között pedig megtalálhatók a Tasi József-életútinterjú részletei. A beszélgetés hanganyaga a Petőfi Irodalmi Múzeumban kutatható.
A nyilvánosság előtt eddig ismeretlen hangfelvételeken Petri György saját verseit szavalja el.
A szeptember 15-én megtartott emléktábla avatáson Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója kiemelte: „Itt ma egy olyan költőnek, gondolkodónak állítunk emléket, akitől mindannyian mind a mai napig sokat tanulhatunk őszinteségről, szembenézésről és mindenekelőtt a szabadságról.”
Mint mondta, a költőt kiemelkedő intellektusa, érzékenysége, tehetsége emelte kortársai fölé. Személyes emlékeit felidézve kifejtette, hogy „magánemberként nagyon tudott figyelni másokra, gyermekien kíváncsi volt, tele volt részvéttel és szeretettel, ám a legfontosabb, hogy Petri György rendíthetetlen és mindent felülíró szabadságvágya meghatározta egész életét”.
Schmidt Mária elmondta, hogy a költő születésének 80. évfordulója alkalmából egy interjúkötetet is megjelentettek Petri György különbözése címmel, Tasi József irodalomtörténész interjúja alapján. Ebben a költő részletesen mesél gyermekkoráról, gimnáziumi és egyetemi éveiről, barátairól, szerelmeiről, de a személyes beszélgetésekből kirajzolódik a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága is.
Soproni Tamás, a kerület polgármestere úgy fogalmazott: Petri György neve összefonódott Budapesttel, hiszen Budán volt gyerek, majd Terézvárosban alkotott és írta versei nagy részét. „Nemcsak műveltsége és kompromisszumot nem ismerő szabadságvágya volt egyedülálló, hanem az is, hogy mindenben meglátta az értéket” – mutatott rá.
„Petrit olvasva nem leszünk vidámabbak, de okosabbak igen, legalábbis többet értünk meg a világból, a méltóságról, a kapcsolatokról és a szabadságról”
– emelte ki a polgármester, aki hangsúlyozta: nemcsak az a művészet érvényes, ami gyönyörködtet, hanem az is, ami néha kellemetlen érzést kelt az olvasóban. „Mert ilyen a valóság, és különösen ilyen volt a puha diktatúra hétköznapisága. Ezzel szemben pedig csak kérlelhetetlenséggel lehet fellépni.”
Fejléckép: Petri György emléktáblája az Eötvös utca 22. szám alatt (forrás: Kertész Imre Intézet)