Könyv

Ernest Hemingway testközelből látta a spanyolnáthát, és jobban félt tőle, mint a háborútól

2021.03.17. 09:15
Ajánlom
A múlt században a spanyolnátha 50 millió életet követelt, és megrémisztette a kor embereit – köztük Hemingwayt is. Nem találtak szavakat a különös kórra, amely a legerősebb szervezetet is ledöntötte a lábáról, s ezért alig írtak róla.

Tavaly, a koronavírus járvány kitörése után néhány héttel egy rövid szösszenet kezdett el terjedni az angol nyelvű interneten, amelyet állítólag F. Scott Fitzgerald jegyzett fel a spanyolnátha idején. A szöveg természetesen paródia volt, de sokak hitelesként olvasták.

„Ebben az időszakban megrendítő kötelességünk elkerülni minden nyilvános teret. Még a bárokat is, miként azt Hemingwaynek is elmondtam, aki válaszul a hasamba öklözött, mire én megkérdeztem, hogy megmosta-e a kezét. Persze, nem. Ő a tagadók közé tartozik, akiket jól ismerünk. Hogy miért, ő a vírust egyszerű influenzának tartja. Kíváncsi lennék, mi alapján gondolja így.”

A fenti sorok írója valójában Nick Farriella blogger, aki a macsó Hemingway imidzséhez nyúlt. Ahhoz, amelyet például az Éjfélkor Párizsban című filmből ismerünk, amelyben Hemingway rögtön a félénk Owen Wilsonnak szegezi a kérdést: „Bokszol?” Aztán az asztalra csapva bizonygatja, hogy ő a legjobb író.

Hemingway valós személyisége persze nem teljesen felel meg a közkeletű macsós képnek, amely máig a fejekben él. Habár sok esetben vádolhatjuk azzal, hogy a maga irányába hajlította a valóságot – hitével összhangban, miszerint a fikció igazabb lehet annál –, egy illinois-i dolgos vidéki orvos fiaként már korán megtapasztalta, mit jelent a betegség, a halál és az emberi szenvedés.

Az első világháborúban katonaként nem harcolhatott – rossz volt ugyanis a látása –, de önkéntesnek jelentkezett a Vöröskeresztnél, így végül eljutott az olasz frontra, ahol a bombatámadások áldozatait kellett begyűjtenie a harcmezőről. Rövid és híres-hírhedt elbeszélésében, A halottak természetrajzában ezekről az élményekről ír, amik egyszerre késztették csodálkozásra és rettenetre. Néhány héttel később őt magát is össze kellett szedni a csatatérről, kétszázhuszonnyolc srapnelt szedtek ki a lábából.

Hemingway a fent említett szövegben az általa látott legrosszabb halálnemről is beszélt:

„Egyetlen természetes halált láttam életemben – kivéve az elvérzéseket, ami nem rossz dolog –, s ezt a spanyolnátha okozta.

Az ember ilyenkor fuldoklik, belefullad a takonyba, s a páciens halálát a következőkből lehet megállapítani: a végén ismét csecsemővé válik, csak férfi-erős csecsemővé, s úgy árasztja el ágyneműjét mint holmi pelenkát, egyetlen hatalmas, végső, sárga áradattal, amely csorog és folyik belőle akkor is, amikor ő már nincs többé.”

Ernest_Hemingway_1918_American_Red_Cross_Hospital-125147.jpg

Ernest Hemingway 1918-ban a Vöröskereszt kórházában

A spanyolnátha 1919 decemberére több mint 50 millió emberéletet követelt. Nem volt a maihoz hasonló összehangolt védekezés, sem eredményes terápia vagy vakcina. Hemingway szerencsére elkerülte a járvány európai csúcsát, miután felépülve visszatért az Egyesült Államokba.

Otthon döbbent rá, hogy mennyi családtagját és barátját vitte el a spanyolnátha.

Noha a külvilág felé a bohém, semmitől sem tartó fiatalember képét mutatta, mindez megrémítette belül, és az olaszországi jelenetek, a haldoklók a Vöröskereszt kórházában sosem hagyták nyugodni teljesen.

Hemingway később – ahogy életrajzírója, Michael Reynolds írja – kifejezetten ódzkodott a megfázásoktól, az influenzától, és a legkisebb tünetek is aggodalomra késztették. Különösen fázott attól, hogy a saját nedveibe fullad bele. Amikor 1926-ban, már párizsi életük ideje alatt fia, Jack (akit Bumbynek becéztek) csúnyán köhögött, rögtön leküldte őket feleségével, Hadley-vel a Riviérára gyógyulni, ő pedig elment Spanyolországba egyedül.

Ernest_Hadley_and_Bumby_Hemingway-093033.jpg

Ernest Hemingway feleségével, Hadley-vel és fiával

Amikor Hadley és kisfia leértek Antibes-be, a gyereket szamárköhögéssel diagnosztizálták, és karantént rendeltek el. Egy patrónus házaspár, Sara és Gerald Murphy szállásolta el őket. Egy hét múlva újra költöztek, egy másik villába, amelyet sietve ürítettek ki számukra.

Kis idő múlva Hemingway szeretője, Pauline Pfeiffer csatlakozott hozzájuk, aki a sikkes párizsi divatlap, a Vogue újságírója volt, majd Madridból megérkezett a különös felállásért felelős író is.

A karantén állítólag vidáman telt, Hemingway a Fiesta című könyvének szerkesztésén dolgozott.

Esténként megjelentek Fitzgeraldék, és Murphyékkel együtt koktéloztak a kerítés túloldalán, tevékenységüket az egyre szaporodó üvegek jelezték.

Szegény kölyök pedig köhögött tovább, bár az állapota lassan javulni kezdett. Hogy Hadley-nek mennyire volt ínyére, hogy Hemingway a szeretőjét is meghívta, jelzi, hogy a házaspár egy év múlva elvált. Bumby élete nem volt kalandok nélküli. A II. világháborúban náci fogságba esett, majd szabadulása után kitüntetésekkel dekorálták.

A spanyolnáthát az elfeledett járványnak is nevezték később: a világháborúk és a politikai felfordulás közepette elsüllyedt a kollektív emlékezetben. Pedig ötvenmillió életet követelt (az I. világháború nyolc és fél milliót). Nem volt kevésbé tragikus, mint a háborúk, mégis zavarba ejtő, mennyire hiányos a feldolgozása. A húszas évek amerikai szerzői, úgy mint John Dos Passos, F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein és Ernest Hemingway alig írtak róla. A bakteriológia tudományának előretörése előtt, amelyet a harmincas évek hozott el, a spanyolnátha érthetetlen és rémisztő jelenség volt, amely a legerősebb szervezetet is napok alatt legyűri.

(Források: Independent, Wikipedia, Michael Reynolds-életrajz)

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Kapcsolódó

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.

Hemingway bizonyítási vágyból írta Az öreg halász és a tengert

Hemingway bizonyítási vágyból írta Az öreg halász és a tengert

Kötelező olvasmány, de mindent tudsz róla? A 21. század Kiadó a szerző életmű-sorozatának kezdődarabjaként Somogyi Péter tervezte új borítóval jelentette meg a kötetet. Ennek örömére összegyűjtöttünk néhány érdekességet Hemingway remekművéről.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Vizuál

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv koronavírus

Elmarad a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Elnöksége közleménye szerint a jelenleg növekvő számú megbetegedések és a járványhelyzet fokozatos romlása miatt, az Egyesülés elhalasztja a novemberre tervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezését. 
Könyv oszk

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Pray-kódex díszmásolatát kapja ajándékba Ferenc pápa

A Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
Könyv hír

Van 100 szavad Budapestről?

Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Mindspace a 100 szóban Budapest történetíró pályázatot, amelyre bárki beküldheti Budapestről szóló történetét – legfeljebb 100 szóban.
Könyv hír

Rekordáron kelhet el egy első kiadású Frankenstein-kötet

Mary Shelley regényének leütési ára akár 300 ezer dollár, átszámítva körülbelül 90 millió forint is lehet.
Könyv ajánló

"Mindenkinek van egy szívszakadása" – Vecsei H. Miklós József Attiláról mesél

Zoltán Áron Junior Príma díjas színművész VerShaker című költészet témájú YouTube-csatornájának élő közönség előtt felvett első epizódjában, Vecsei H. Miklós Nagy László József Attila! című versét mondja el, valamint a költőről és a hozzá fűződő viszonyáról beszél.