Könyv

Ernest Hemingway testközelből látta a spanyolnáthát, és jobban félt tőle, mint a háborútól

2021.03.17. 09:15
Ajánlom
A múlt században a spanyolnátha 50 millió életet követelt, és megrémisztette a kor embereit – köztük Hemingwayt is. Nem találtak szavakat a különös kórra, amely a legerősebb szervezetet is ledöntötte a lábáról, s ezért alig írtak róla.

Tavaly, a koronavírus járvány kitörése után néhány héttel egy rövid szösszenet kezdett el terjedni az angol nyelvű interneten, amelyet állítólag F. Scott Fitzgerald jegyzett fel a spanyolnátha idején. A szöveg természetesen paródia volt, de sokak hitelesként olvasták.

„Ebben az időszakban megrendítő kötelességünk elkerülni minden nyilvános teret. Még a bárokat is, miként azt Hemingwaynek is elmondtam, aki válaszul a hasamba öklözött, mire én megkérdeztem, hogy megmosta-e a kezét. Persze, nem. Ő a tagadók közé tartozik, akiket jól ismerünk. Hogy miért, ő a vírust egyszerű influenzának tartja. Kíváncsi lennék, mi alapján gondolja így.”

A fenti sorok írója valójában Nick Farriella blogger, aki a macsó Hemingway imidzséhez nyúlt. Ahhoz, amelyet például az Éjfélkor Párizsban című filmből ismerünk, amelyben Hemingway rögtön a félénk Owen Wilsonnak szegezi a kérdést: „Bokszol?” Aztán az asztalra csapva bizonygatja, hogy ő a legjobb író.

Hemingway valós személyisége persze nem teljesen felel meg a közkeletű macsós képnek, amely máig a fejekben él. Habár sok esetben vádolhatjuk azzal, hogy a maga irányába hajlította a valóságot – hitével összhangban, miszerint a fikció igazabb lehet annál –, egy illinois-i dolgos vidéki orvos fiaként már korán megtapasztalta, mit jelent a betegség, a halál és az emberi szenvedés.

Az első világháborúban katonaként nem harcolhatott – rossz volt ugyanis a látása –, de önkéntesnek jelentkezett a Vöröskeresztnél, így végül eljutott az olasz frontra, ahol a bombatámadások áldozatait kellett begyűjtenie a harcmezőről. Rövid és híres-hírhedt elbeszélésében, A halottak természetrajzában ezekről az élményekről ír, amik egyszerre késztették csodálkozásra és rettenetre. Néhány héttel később őt magát is össze kellett szedni a csatatérről, kétszázhuszonnyolc srapnelt szedtek ki a lábából.

Hemingway a fent említett szövegben az általa látott legrosszabb halálnemről is beszélt:

„Egyetlen természetes halált láttam életemben – kivéve az elvérzéseket, ami nem rossz dolog –, s ezt a spanyolnátha okozta.

Az ember ilyenkor fuldoklik, belefullad a takonyba, s a páciens halálát a következőkből lehet megállapítani: a végén ismét csecsemővé válik, csak férfi-erős csecsemővé, s úgy árasztja el ágyneműjét mint holmi pelenkát, egyetlen hatalmas, végső, sárga áradattal, amely csorog és folyik belőle akkor is, amikor ő már nincs többé.”

Ernest_Hemingway_1918_American_Red_Cross_Hospital-125147.jpg

Ernest Hemingway 1918-ban a Vöröskereszt kórházában

A spanyolnátha 1919 decemberére több mint 50 millió emberéletet követelt. Nem volt a maihoz hasonló összehangolt védekezés, sem eredményes terápia vagy vakcina. Hemingway szerencsére elkerülte a járvány európai csúcsát, miután felépülve visszatért az Egyesült Államokba.

Otthon döbbent rá, hogy mennyi családtagját és barátját vitte el a spanyolnátha.

Noha a külvilág felé a bohém, semmitől sem tartó fiatalember képét mutatta, mindez megrémítette belül, és az olaszországi jelenetek, a haldoklók a Vöröskereszt kórházában sosem hagyták nyugodni teljesen.

Hemingway később – ahogy életrajzírója, Michael Reynolds írja – kifejezetten ódzkodott a megfázásoktól, az influenzától, és a legkisebb tünetek is aggodalomra késztették. Különösen fázott attól, hogy a saját nedveibe fullad bele. Amikor 1926-ban, már párizsi életük ideje alatt fia, Jack (akit Bumbynek becéztek) csúnyán köhögött, rögtön leküldte őket feleségével, Hadley-vel a Riviérára gyógyulni, ő pedig elment Spanyolországba egyedül.

Ernest_Hadley_and_Bumby_Hemingway-093033.jpg

Ernest Hemingway feleségével, Hadley-vel és fiával

Amikor Hadley és kisfia leértek Antibes-be, a gyereket szamárköhögéssel diagnosztizálták, és karantént rendeltek el. Egy patrónus házaspár, Sara és Gerald Murphy szállásolta el őket. Egy hét múlva újra költöztek, egy másik villába, amelyet sietve ürítettek ki számukra.

Kis idő múlva Hemingway szeretője, Pauline Pfeiffer csatlakozott hozzájuk, aki a sikkes párizsi divatlap, a Vogue újságírója volt, majd Madridból megérkezett a különös felállásért felelős író is.

A karantén állítólag vidáman telt, Hemingway a Fiesta című könyvének szerkesztésén dolgozott.

Esténként megjelentek Fitzgeraldék, és Murphyékkel együtt koktéloztak a kerítés túloldalán, tevékenységüket az egyre szaporodó üvegek jelezték.

Szegény kölyök pedig köhögött tovább, bár az állapota lassan javulni kezdett. Hogy Hadley-nek mennyire volt ínyére, hogy Hemingway a szeretőjét is meghívta, jelzi, hogy a házaspár egy év múlva elvált. Bumby élete nem volt kalandok nélküli. A II. világháborúban náci fogságba esett, majd szabadulása után kitüntetésekkel dekorálták.

A spanyolnáthát az elfeledett járványnak is nevezték később: a világháborúk és a politikai felfordulás közepette elsüllyedt a kollektív emlékezetben. Pedig ötvenmillió életet követelt (az I. világháború nyolc és fél milliót). Nem volt kevésbé tragikus, mint a háborúk, mégis zavarba ejtő, mennyire hiányos a feldolgozása. A húszas évek amerikai szerzői, úgy mint John Dos Passos, F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein és Ernest Hemingway alig írtak róla. A bakteriológia tudományának előretörése előtt, amelyet a harmincas évek hozott el, a spanyolnátha érthetetlen és rémisztő jelenség volt, amely a legerősebb szervezetet is napok alatt legyűri.

(Források: Independent, Wikipedia, Michael Reynolds-életrajz)

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Kapcsolódó

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.

Hemingway bizonyítási vágyból írta Az öreg halász és a tengert

Hemingway bizonyítási vágyból írta Az öreg halász és a tengert

Kötelező olvasmány, de mindent tudsz róla? A 21. század Kiadó a szerző életmű-sorozatának kezdődarabjaként Somogyi Péter tervezte új borítóval jelentette meg a kötetet. Ennek örömére összegyűjtöttünk néhány érdekességet Hemingway remekművéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Könyv ajánló

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Könyv ajánló

Interaktív térbejárás, felolvasóest, zenei performansz – experimentális irodalmi programok várnak a PIM-ben

Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Könyv magazin

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv hír

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.