Amint arról mi is beszámoltunk, idén nem adják át a 2016-ban alapított Libri irodalmi díjakat, a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb elismerését. A Libri-Bookline gazdasági okokra hivatkozott, hozzátették ugyanakkor, hogy továbbra is elkötelezettek a kortárs magyar szerzők és műveik iránt, így a jövőben megújult formában népszerűsítik az irodalmat. A hír kapcsán többen is aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel megszűnt az utolsó államtól független irodalmi elismerés is. 

Török András

Garaczi László osztotta meg Facebook-oldalán Török András, a Summa Artium elnökének írását – az intézet végezte a háttérmunkát a 2020-ban megszűnt Aegon Művészeti Díj odaítélésénél –, amelyben arról ír, meglepte a Libri-díjak megszüntetése.

De hát annyiféleképpen lehetett volna változtatni… Lecserélni, vagy kicsit változtatni a zsűrin, megszüntetni az ellentmondásos közönségdíjat, elhagyni a költséges díjkiosztó ünnepséget, összevonni egy másik eseménnyel” – írta bejegyzésében. Hozzátette, nyitva áll az út egy új díj alapítása előtt, amely elsősorban nem cégeknek, hanem magántámogatóknak „állna jól”. Mint mondta, a magyar irodalmi élet akkor járna jól, ha az új elismerés fél szemmel az angol Booker-díjra sandítana, amely az újítások és az értékek mellett az olvasmányosságot is szem előtt tartja.

Úgy fogalmazott, a nemzetközi tapasztalatok szerint egy jó kulturális díj presztízsét a következő öt dolog szavatolhatja:

1. Egy jó, megjegyezhető név.
2. Az odaítélés transzparens volta, világos küldetés mentén.
3. Függetlenség az államtól, a pártpolitikától, az üzleti érdekektől.
4. Jelentős múlt, állandóság.
5. Jelentős díjösszeg.

A Summa Artium számításai szerint egy ilyen díjnak ma legalább nettó tízmillió forinttal kellene járnia.

Tompa Andra

Reagált a hírre Tompa Andrea író is, aki 2018-ban nyerte el a Libri irodalmi díjat Omerta című regényével. A művész sajnálatát fejezte ki, hogy már a „független (vagy legalábbis annak látszó)” díjak is megszűnnek. „Az állami díjak meg olyanok, amilyenek, nem érdemes itt szólni erről, elég széles már azon írók (művészek) köre, akik nem fognak ettől a mostani államtól semmiféle elismerésben részesülni. De hogy a független díjak is működésképtelenek, elsősorban a »nagyok«, még akkor is, ha sok szempontból lehet őket kritizálni, szomorú” – írta. Úgy látszik, csak a kis, civil díjak életképesek, mert azokat nem a pénz vagy a gazdasági érdek mozgatja, hanem a civilek elkötelezettsége, értékrendje – tette hozzá.

– zárta bejegyzését.

Krusovszky Dénes

Szintén megszólalt az ügyben Krusovszky Dénes – a 2019-es Libri irodalmi közönség díj nyertese –, aki az Index megkeresésére elmondta, arra gyanakszik, hogy a döntés hátterében valójában nem gazdasági okok állnak, mint ahogy azt a díj szervezői kommunikálták. „Lehet tudni, hogy hogy a cég nincs se csődközeli állapotban, se különösebben nehéz helyzetben. Maga a díj költsége mindennel együtt is eltörpülhetett a vállalat éves nyeresége mellett.

– nyilatkozta.

Kitért arra is, hogy a Libri-díjak jelentősége – túl azon, hogy a hagyományos állami elismerések mára fokozatosan leértékelődtek – abban állt, hogy jelentős segítséget nyújtott a szerzőknek, hogy eljussanak az olvasókhoz. „Ez azért is volt fontos, mert amúgy a könyvkiadóknak ma már szinte semmi pénzük nincs az egyes művek reklámozására. Ezt a funkciót részben átvette a díj, hiszen a shortlisten szereplő mind a tíz könyv megkapta a maga reklámhátterét. Hát, ennek is vége van most” – mondta.

Grecsó Krisztián

A lap megkereste Grecsó Krisztiánt is, aki 2019-ben, majd 2020-ban is megkapta a Libri irodalmi közönség díjat. A József Attila-díjas költő, író elárulta, már régóta tudta a rossz hírt. A művész ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az Aegon Művészeti Díj megszűnése után a Librié lett a legnagyobb presztízsű elismerés. Ráadásul – fűzte tovább gondolatait – a Libri remekül meg tudta tölteni tartalommal a saját, máskor „csupasz marketingre” használt reklámfelületeit, és mindezt a másik oldalról még a díj presztízsének növelésére, értékére is tudta használni, címkézni, ami dupla haszon. „Nem vagyok szakember, se a stáb tagja, és lehet, hogy tévedek, de nekem nem jön ki a matek. Ezt a díjat anyagi okok miatt szerintem nem érte meg megszüntetni” – fogalmazott.

Láng Zsolt

Láng Zsolt, a 2020-as Libri irodalmi díj nyertese ugyancsak arról számolt be, hogy váratlanul érte a hír, mivel mindig meglepi, ha valami jó megszűnik. „Ez a díj pedig jól működött: több mint százan választották ki a tíz döntős könyvet, közülük egy szintén gondosan összeválogatott, széles spektrumú zsűri emelte ki a legjobbat. […] Olyan szerzők is a figyelem középpontjába kerültek, akik viszonylag ritkán publikálnak. És ha már szóba került a figyelem, ez a díj leginkább az olvasóknak szólt, segítette őket a tájékozódásban. A díj nélkül ők nagyon sokat veszítenek” – hangsúlyozta az író.

Fejléckép: Bödőcs Tibor és Krasznahorkai László a 2022-es Libri irodalmi díj átadóján (Fotó/Forrás: Miknyóczki Dóra / Libri)