Könyv

Feketén-fehéren

2015.12.28. 11:34
Ajánlom
Kevesen tudják, de a két világháború közötti magyar zongoraiskola színvonalát focianalógiában mérve csak Puskásék generációjához lehet hasonlítani.

A Zongorabillentyűk második kötetének szerző- és testvérpárosa, Szirányi Gábor és János tudományos alapossággal, mégis a laikusok számára is élvezhető módon mutatja be két ma már alig ismert, a maguk idejében viszont meghatározó jelentőségű zongoraművész-tanár, Keéri-Szántó Imre és Wehner Tibor életpályáját.

Keéri-Szántó Imre

Keéri-Szántó Imre

Nem kevésbé fontos, hogy a két életrajzon keresztül bepillantást nyerhetünk a Zeneakadémia legendás Hubay-Dohnányi korszakának – amely a közel százéves távolság miatt, ám igencsak csalókán tűnik békés aranykornak– kulisszatitkaiba: elhallgatott, vagy csupán elfelejtett nagy pillanataiba, az idő által meghaladott, de azokban az években kritikusan fontos művészi-emberi konfliktusaiba.

Az 1902-ben született Keéri-Szántó Imre zeneakadémiai osztályából olyan nemzetközi kiválóságok kerültek ki, mint Anda Géza, Cziffra György vagy Sebők György, emellett olyan zongorapedagógusok is, akik hosszú évtizedeken keresztül meghatározó személyiségei voltak a Zeneakadémiának – mint Nemes Katalin vagy a könyv másik főszereplője, Wehner Tibor.

Bő húsz évvel ezelőtt, fiatal zongoristaként abban a szerencsében volt részem, hogy szinte egy egész nyarat tölthettem egy volt Keéri-Szántó-tanítvány, Scipiades Katinka otthonában, aki rengeteget mesélt egykori tanáráról – és alig kevesebbet Dohnányiról, akit szintén jól ismert közvetlenül és áttételesen is, hiszen időközben elhunyt férje, Dániel Ernő az egyik legkiválóbb Dohnányi-növendéknek bizonyult.

A kötet Wehnerrel foglalkozó fejezete kiválóan egészíti ki a mesteréről szólót: időben közelebb vagyunk, több a személyes élmény, és az oralhistory mellett a korabeli sajtóból, levelezésekből, átfogó és jól összeválogatott források révén ismerhetünk meg egy valószínűleg méltatlanul szűkre szabott előadóművészi pályát. Félreértés ne essék, a szűkösségért Wehner esetében nem az életpálya hossza, hanem a létező szocializmus kultúrpolitikájának láthatatlan, ám a valóságoshoz hasonlóan kíméletlen szögesdrótjai a felelősek – ugyanazok, amelyek Dohnányi tehetségét és műveit is távol tartották az országtól évtizedeken keresztül.

zongbill2 (1)

zongbill2 (1)

Az életében sokszor méltatlanul mellőzött Wehner számára a Gramofon-könyvek legújabb kötete a művészi rehabilitáció szobroknál és emléktábláknál jóval fontosabb momentumát nyújtja: életének és művészetének személyes hangú, ám hiteles dokumentumát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.