Könyv

Félelmetes újságíró, esetleg Proust után a legnagyobb francia regényíró? – Francois Mauriac

2020.09.01. 12:55
Ajánlom
Ötven éve, 1970. szeptember 1-jén halt meg Francois Mauriac Nobel-díjas francia író, újságíró. Művei fojtó, feszült légkörben játszódó, komor, szigorú lélektani drámák, középpontjukban a kísértés, a bűn, a megváltás és az önfeláldozás kérdéseivel küszködő vallásos emberi lélek áll.

Bordeaux-ban született 1885. október 11-én szigorúan vallásos, katolikus és konzervatív nagypolgári családban. 1904-től a bordeaux-i, majd a párizsi egyetem bölcsészkarán tanult, de egyetemi tanulmányait az irodalom miatt abbahagyta. Már ifjúkorában Bordeaux-ban megjelent néhány verse az újságokban, de írói pályája Párizsba költözése után teljesedett ki. Első könyvei, az Imára kulcsolt kéz (1909) és a Búcsú az ifjúságtól (1911) verseskötetek voltak, de inkább a regény lett az igazi műfaja. Már első műveiben megjelentek

állandó témái: a polgári világ rajza és a szenvedélyeivel harcoló emberi lélek árnyalt elemzése.

Regényírói hírnevét 1922-ben a Csók a leprásnak című munkája alapozta meg, 1925-ben megjelent, A szerelem sivataga című regényét a Francia Akadémia nagydíjával tüntették ki. Legsikerültebb alkotásának a Viperafészek (1932) című könyvét tartják, amely egy pénzsóvár ügyvéd családi viszályait és végső megtérését beszéli el.

Mauriac_Harcourt_1945_2-124025.jpg

François Mauriac francia író (Fotó/Forrás: wikipedia)

Mauriacot 1933-ban a Francia Akadémia tagjai közé választották, ebben az évben írta A regényíró és alakjai című esszéjét, amelyben saját munkásságának elemzését adja, de négykötetes Naplója (1934-51) és Emlékiratai (1959-67) is sokat elárulnak írói szándékairól. Több kritikus, így Sartre is fanyalogva fogadta műveit, elutasítva világának szűkösségét és regényírói gyakorlatát, amely önkényesen bánik hőseivel. Mauriac 1938-tól színdarabokat is írt, Démon című drámájának zsarnoki hőse uralma alá hajtja a gyengébb lelkeket.

Vitairatai nagy hatást gyakoroltak a két világháború közti francia kulturális és politikai életre. Az 1930-as években felemelte szavát a totalitárius hatalom minden formája ellen, megbélyegezte az olasz és spanyol fasizmust. A II. világháború idején a francia ellenállási mozgalmat támogatta,

napi vitacikkei révén a francia újságírás félelmetes és igen olvasott közírója lett, csípős írásai, gúnyos arcképei Voltaire-t idézték.

A háború után egyre aktívabban vett részt a politikai vitákban, elítélte a vietnami és az algériai háborút. 1962-től nyíltan de Gaulle tábornok mögé állt, akiről 1964-ben könyvet is írt. Tanulmányai közül kiemelkedik Racine, Proust és Pascal műveinek elemzése.

Sokan támadták ellentmondásos személyisége miatt, szemére vetették, hogy bár az egyháznál is magasabb erkölcsöt hirdetett, nagyon is szerette a vagyont, a világi hiúságokat és a szereplést. Bár hazáján kívül kisebb a népszerűsége, sokan a Proust utáni időszak legnagyobb francia regényírójának tartják, munkásságát 1952-ben Nobel-díjjal ismerték el.

1280px-Francois_Mauriac_1933-123942.jpg

François Mauriac francia író (Fotó/Forrás: wikipedia/Agence Meurisse)

Mauriac 1970. szeptember 1-jén halt meg, koporsójánál a francia kormány és az Akadémia képviselői álltak díszsorfalat.

Művei fojtó, feszült légkörben játszódó, komor, szigorú lélektani drámák, középpontjukban a kísértés, a bűn, a megváltás és az önfeláldozás kérdéseivel küszködő vallásos emberi lélek áll.

A szerelem sivataga, Az éjszaka vége című műveiből tévéfilm is készült. Négy gyermeke közül hárman (Claude, Luce és Jean) szintén az írói pályát választották.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.