Arany János összes kéziratának összegyűjtésével és digitalizálásával teszi az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA, valamint konzorciumi partnereik igazán XXI. századivá az idén 200 éve született költő életművét. A kortársaknak emellett díszkiadásokkal és fakszimile kötetekkel mutatják meg, hogy nézett ki Arany náluk őrzött műveinek kézirata, amelyben például Petőfi először olvasta a Toldit. Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával ezek mellett még az Őszi ARANYlásról is beszélgettünk.

– Mit takar a szójátékos elnevezés?

– Az OSZK-ban egész Arany-évadot hirdettünk, ennek részeként gazdag programsorozatot építettünk fel őszi ARANYlás címmel, havonta legalább két eseménnyel. A központi eleme a ma is látható, „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” című kiállításunk. Az Arany-hagyaték legértékesebb darabjai az MTA Könyvtára mellett legnagyobb számban a nemzeti könyvtárban találhatóak, olyan kincsekkel, mint a Toldi kézirat eredetije, vagy Petőfi rajza Arany Jánosról és a Csonka-toronyról, s több más ismert verskéziratta. A tárlathoz számos szatellitrendezvény kapcsolódik, szeptemberben és októberben neves művészeket, kortárs költőket kértünk föl exkluzív tárlatvezetésekre.

A bicentenáriumhoz kapcsolódik egy országos szavalóverseny is, melyet szintén mi rendezünk, Kányádi Sándor védnöklete alatt.

Szerencsésen beleesik ebbe az időszakba a Kutatók Éjszakája, a Múzeumok Őszi Fesztiválja mellett az OSZK alapítási ünnepe is: novemberben lesz 215 éves a Könyvtár.

07-boka laszlo-170904-A40A9643 (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

– Hogy kapcsolódik a könyvtár a Kutatók Éjszakájához?

–Az elmúlt 8-10 év összes nagykiállítása tudományos kutatások eredményére épült. Ugyanígy kiadványaink zöme is. Azokat a kincseket, amiken mi „itt ülünk” érdemes tudományos igénnyel feltárni, és időről-időre megmutatni. Az intézményi munkatársaink 15-16 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, s szerencsére mindig akad kutatni való.

Kevesen tudják, de a gyűjtemények, amelyeket őrzünk, csak részben feltártak, folyamatosan kerülnek elő kincsek.

A jövő évre tervezett Corvina-kiállítás is a tudományos igényű feltárásnak és szakszerű feldolgozásának köszönhető. De a Plakát- és Kisnyomtatványtárban –, ami egy kásahegynek látszik, – vagy a Kézirattárunkban feltáratlan hagyatékok százai találhatóak.

– Arany kapcsán akad még a hagyatéknak ismeretlen szelete?

–Arany műveinek kritikai kiadása nagyon hamar megkezdődött, hiszen a költőnek már életében széleskörű kultusza alakult ki. Az irodalomtörténészi, szépírói hagyaték így nem tartogat túl sok meglepetést. Az Arany-emlékév keretében megújul ugyanakkor a nagyszalontai Csonka-torony és az abban található múzeum, amely nem sokkal Arany halála után nyitotta meg kapuit. Az itt található kéziratállományt és dokumentum-együttest az OSZK szakemberei fogják restaurálni. 

jórészt a kritikai kiadásba sem került és a múzeumi leírása sem történt meg szakszerűen.

04-boka laszlo-170904-A40A9629 (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

– Ezek a dokumentumok visszakerülnek Nagyszalontára. Hogyan lesznek hozzáférhetőek az itthoni közönség számára?

–Az Akadémia könyvtára, az OSZK, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézetének összefogásával létrejött egy konzorcium, amelyben digitálisan egy helyre gyűjtjük az összes Arany-kéziratot.

Amikor kéziratról beszélek, nemcsak versre vagy magánlevelezésére gondolok, hanem a hivatali levelezésére is. Arany ebben is agilis volt,

hihetetlen mennyiségű anyag áll rendelkezésre egy remélt intézményi összefogás révén. És akkor nem beszéltünk még Aranyról, mint fordítóról, hiszen tudjuk, hogy Shakespeare- és Arisztophanész-fordítások is köszönhetőek neki. Ismeretes, hogy Madách Az ember tragédiájának Arany volt az első igazán értő olvasója, az ezzel összefüggően, a Madách-hagyatékban lévő anyagokból is van néhány az OSZK kezelésében. A cél, hogy valóban egy helyen legyenek a szépírói és a hivatali, jegyzői, akadémiai titkári munkái befotózva, majd e digitális dokumentumtárat egy szakszerű, tematikus honlap adja közre. A kezdeményezés hasonlít az OSZK korábbi programjához, a Bibliotheca Corviniana Digitalishoz, amelyben a világon szanaszét szórt Corvinákat virtuálisan gyűjtjük össze.

– A könyvtár a kortárs szerzőkhöz is felhívást intézett Aranyhoz kapcsolódó művek beküldésére. Ráadásul azt kérték, hogy kézzel írt formában tegyék mindezt.

– A bicentenárium kapcsán megkeresett 200 szerzőből közel 100 kortárs művész küldött verskéziratot, egyrészt kiállításunk számára, másrészt egy ebből válogató kötet részére is. A felhívásban szabad kezet adtunk a költőknek, nem tisztelgő költeményeket vártunk, lehetett pastiche vagy akár paródia is. Ezek közül ötven vers fért bele a 24 karát című válogatás kötetbe Parti-Nagy Lajostól Kovács András Ferencen át Kányádi Sándorig a mai legnagyobbak közül, mindazonáltal kézirattárunk egy külön fondban megőrzi majd az összes kéziratos verset. Ezekből merített továbbá – egy együttműködés részeként – az Örkény Színház friss előadása is, melynek premierjét a Színházak Éjszakájára időzítették, nyilvános főpróbája azonban egy nappal korábban, 2017. szeptember 15-én az OSZK Dísztermében zajlott.

Kapcsolódó

24 karátos este az Örkény Színházzal

Az Örkény Színház már pénteken megkezdi a készülődést a szombati Színházak Éjszakájára. Az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében tartanak nyilvános főpróbát Arany János ihlette kortárs versekből és Arany-költeményekből álló estjükkel. Olvasson bele a kortársak verseibe!