Könyv

Fidelio Klasszik: Miért vonzó a képregény az író, a rajzoló és az olvasó számára?

2019.09.06. 13:10
Ajánlom
A hétvégén kezdődő Történelmi Képregényfesztivál és Kiállításról is szó lesz a Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának szeptember 7-i adásában.

Az adásban megszólal Mészáros János, a Királyok és keresztek című képregény szerzője, Nyírő Bea, a Turay Ida Színház színésznője és Szabó Réka rendező, a Tünet Együttes művészeti vezetője.

Mészáros János

A Történelmi Képregényfesztivál és Kiállítás Esztergomban szeptember 7-én indul, és egészen október 30-ig tart. Bemutatkoznak lengyel, cseh és szlovák képregényrajzolók, a legismertebb magyar történelmi regényírók pedig megismertetik a közönséggel az első külföldön is megjelent magyar történelmi képregényt, a Királyok és kereszteket. Az érdeklődők megtekinthetik az idei év szenzációit is:

megnyitó napján lesz Augmented reality alkalmazás bemutató és 3d-s vármakett nyomtatás,

délután pedig Mulatságos történelem, avagy amit eddig nem is sejtettél a múltunkról címmel Aranyosi Péter faggatja az ország leghíresebb történelmi regényíróit, Urbánszki Lászlót, valamint Bán Mórt, a Hunyadi-sorozat és Bíró Szabolcsot, az Anjoukról írt sorozat szerzőit.

56935172_615119358915222_8588725524346437632_n-131114.jpg

Illusztráció - képregény részlet (Fotó/Forrás: Történelmi Képregényfesztivál és Kiállítás)

A projekt ötletgazdája, Németh Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubja Ezüstgerely pályázatának egy-egy díját, vagy a számára legértékesebb Aranyrajzszög díjat. A Történelmi Képregényfesztivál kapcsán Mészáros János írót, a Királyok és keresztek című képregény szerzőjét kérdezzük arról, hogy a képregény mint műfaj mennyire kedvelt, és melyik korosztály számára érdekes leginkább? Miért vonzó a képregény a művész, az író és az olvasó számára? Miért magyar történelmi korokat választottak most témaként? Hasonlítható-e a Királyok és keresztek egy amerikai képregényhez; és tulajdonképpen mi a céljuk a fesztivállal?

Nyírő Bea

Tündértalálkozó lesz újra szeptember 7-én a Kálvária téren. Kora délutántól a Csingiling és a kalózok című mesére várják az érdeklődőket, ezt követően nyit a Tündérkert, ahol ingyenes gyermekprogramokkal – mesepalotával, koboldműhellyel, jelmezes fotóbarlanggal, kívánságkondérral, zeneműhellyel, manótanpályával, táncoslábversennyel és arcfestéssel – készülnek a kicsiknek, de láthatjuk a Turay Ida Színház művészeit is énekelni, táncolni a színpadon. 

Turay Ida Színház - nézőtér

Turay Ida Színház - nézőtér (Fotó/Forrás: Turay Ida Színház)

Zenés barangolásuk során részleteket énekelnek A dzsungel könyve, a Cabaret, a Hippolyt, a lakáj című filmek zenéiből, de lesz Operett parádé Ábrahám Pál, Huszka Jenő és Fényes Szabolcs legnépszerűbb melódiáiból, vagy magyar nóták és népdalok Hűvösvölgyi Ildikó és Benkő Péter előadásában. A Retró diszkó után pedig össztánc vár minden felnőtt tündért, koboldot és manót. Nem véletlenül nem fesztivál a neve, mert itt tündérek találkoznak, hiszen nemcsak a gyerekek, de még a szülők is beöltöznek koboldoknak, tündéreknek, manóknak vagy törpéknek. A Tündértalálkozóról Nyírő Beát, a Turay Ida Színház színésznőjét kérdezzük.

Szabó Réka

Fahidi Éva 20 évesen egyedül jött haza Auschwitz-Birkenauból, ahol 49 családtagját ölték meg, köztük anyját, apját és kishúgát. 90 évesen felkérést kapott, hogy életében először lépjen színpadra, és szerepeljen egy róla szóló táncszínházi előadásban. Szabó Réka rendező egy duettet képzelt el egy fiatal, nemzetközileg elismert táncosnővel, Cuhorka Emesével. A darabban Éva és Emese életét, kettejük testét szerette volna párbeszédbe hozni. Éva gondolkodás nélkül igent mondott. Így kezdődött a lassan öt éve töretlen sikerrel látható Sóvirág című előadás története. „Életem legmeghatározóbb próbafolyamata volt” – nyilatkozta Szabó Réka rendező, a Tünet Együttes művészeti vezetője a 2015 óta sikerrel játszott Sóvirág című produkció és a most elkészült, A létezés eufóriája című egész estét dokumentumfilmje kapcsán.

szabo_reka_foto_locarno_massimo_pedrazzani-190228.jpg

Szabó Réka (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap)

Ezen keresztül szól a film a XX. századi történelemről, veszteségekről, a tánc erejéről, az öregedő testről, a szerelemről, egy 60 éven átívelő különleges kapcsolatról és az élet elfelejtett értékéről

– vallja Szabó Réka. A létezés eufóriája című dokumentumfilm szeptember 12-től látható a hazai mozikban, de már nagydíjat nyert Locarnóban, a Kritikusok Hetén, a szarajevói fesztivál nemzetközi zsűrije pedig emberi jogi díjjal jutalmazta. Három nő, három hónap – határátlépések sorozata. Éva életének kulcspillanatai színházi jelenetekké sűrűsödnek, miközben a három nő között váratlan erejű kapcsolat szövődik. Szabó Réka rendezővel, a Tünet Együttes művészeti vezetőjével készült háromrészes interjúnkban szó lesz a film előkészületeiről és folyamatáról, a próbákról, a film címválasztásáról, traumákról és a két táncos kapcsolatáról, valamint a Tünet Együttesről és A tünetegyüttes című előadásukró.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére szeptember 8-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Fejléckép: 

Végre mindenki számára élvezhető Az operaház fantomja

Kapcsolódó

Végre mindenki számára élvezhető Az operaház fantomja

Hátborzongató és gyönyörű – nem gondoltam volna, hogy mindezt valaha leírom Az operaház fantomjáról. A képregényadaptáció kellett hozzá, hogy túllépjek a filmváltozat okozta sokkon – Varga Tomi műve ugyanis az eredeti regényhez nyúlik vissza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Rangos német irodalmi díjat kap Földényi F. László

A melankólia dicsérete című kötetéért veheti majd át a Lipcsei Könyvdíjat jövő márciusban.
Könyv hír

Harag Anita az egyik legfontosabb hazai irodalmi ösztöndíj győztese

Harag Anita lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese. Az író a Évszakhoz képest hűvösebb című kötetéért részesült az elismerésben.
Könyv galéria

Régi idők karácsonyai az Országos Széchényi Könyvtárban

Múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, régi ajándékokkal, játékokkal, korra jellemző érdekességekkel idézi fel az OSZK tárlata az ünnepek hangulatát.
Könyv mkke

Bizalmas adatok is járnak a kiadóktól a kötelespéldányok mellé?

A könyvkiadók érzékeny adataihoz is hozzáférne a kötelespéldányokra vonatkozó új szabályok szerint az OSZK és ezáltal az intézményt felügyelő miniszteri biztos, Demeter Szilárd. A példányszámok, az írók és a jogtulajdonosok személyes adatai sem lennének titok az állam előtt.
Könyv gyilkosság

A KGB ölte meg Albert Camus-t egy új könyv szerint

60 évvel azután, hogy Albert Camus halálos autóbalesetet szenvedett, egy új kutatás szerint KGB-ügynökök végeztek az antikommunista író-filozófussal.