Könyv

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Interjú Szécsi Noémivel
2018.08.06. 09:44
Ajánlom
Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Szécsi Noémi bekerült az idei KULT50 válogatásba.

szecsiszilagyilenkekepe3-214208.jpg

Szécsi Noémi (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke )

A regényeid után a történeti munkáid középpontjába is a nők kerültek.

Akkor kezdtem nőtörténettel foglalkozni, amikor a szakdolgozatomon dolgoztam, de aztán írói pályára léptem, és azt gondoltam, csak közvetetten fogok erről írni. Tizenvalahány év után döbbentem rá, hogy ez még mindig tele van fehér foltokkal, és miért ne írhatnék bele valamit. Észrevettem, hogy vannak területek, amikkel nem törődnek, pedig az emberek kíváncsiak, és igény mutatkozik rá, hogy ezekről olvashassanak. Akkor kezdtem blogot vezetni a történelmi regényekhez végzett kutatások anyagából, a Halcsontos Fűzőt. Ebből születtek a könyvek.

Miért a 19-20. századi nők hétköznapjaival foglalkozol?

Valakinek ezt is össze kell gyűjtögetnie, és megírnia úgy, hogy érdekes legyen. Fontosnak tartom, hogy eljusson az emberekhez, hogy lássák a folyamatokat, ne csak felületes, pontszerű tudásuk legyen. Nekem ez misszió is. Bizonyos tekintetben mainstream feminizmus, ismeretterjesztő formában átadott nőtörténet. Ez a népnevelői vénám. (nevet)

fortepan_55920-214415.jpg

Lányok a városligeti műjégpályán 1935-ben (Fotó/Forrás: Fortepan )

A második kötet, A modern budapesti úrinő megjelenése összeért a #metoo és a „Time’s up” mozgalommal. Érezted ennek a hatását?

2013-ban kezdtem el ezzel foglalkozni, és ez valóban párhuzamos a feminizmus negyedik hullámának kezdetével. A könyvben #metoo-hoz köthető mozzanatok is vannak: például, hogy

milyen bevett dolog volt a munkahelyi zaklatás az 1920-30-as években. Olyasmi, ami a nők számára együtt járt azzal, hogy munkába állnak, szükséges rossz.

Ott van mindenütt, ha beleolvas az ember a forrásokba, hogy mit kellett elviselniük a nőknek a feljebbvalóiktól, munkatársaiktól. A szülők sokszor ezért féltették a lányukat attól, hogy állást vállaljon. Ugyanez a 19. században a színésznők világában is mélyen gyökerezett. Sokszor el kellett tűrni a zaklatást az előrejutás érdekében.

Ez kicsit tyúk-tojás probléma: a színésznő kikapós, vagy a közeg várta el?

Akkoriban azt gondolták, hogy a színésznő kvázi prostituált. Eleve olyan erkölcsi kategóriában volt, hogy nem is várhatott mást az élettől. Izgalmas újraolvasni ilyen szempontból Jászai Mari emlékiratait, amelyek régóta hozzáférhetőek, de eddig nem nagyon emeltük ki, hogy ő milyen fokon szenvedett el szexuális erőszakot fiatal lányként és a kulisszák mögött.

fortepan_20138-214201.jpg

A hölgy 1926-ban álldogál a budai alsó rakparton (Fotó/Forrás: Fortepan )

Előfordul, hogy személyes történetek is felbukkannak a kötetek nyomán?

Néhány hónappal ezelőtt írt nekem egy idegenvezető, aki már az előző kötetet is olvasta és használja, városi sétákhoz vesz belőle történeteket. Most a második kötetet is megvásárolta, és ahogy lapozgatta, egyszer csak megpillantotta az egyik képen a nagymamáját. Nem is ismerte ezt a fejezetét a nagyi életének, pedig megvan nekik a fotó – egy újság felvétele.

Iszonyúan meglepődött, hogy énekesnőként látja a nagymamáját, akiről kiderült, hogy fellépett a Vigadóban. Ezek izgalmas történetek – visszafelé működnek.

A családi fotók közt vagy iratos dobozokban ilyen meglepetések lehetnek?

Pont a nők esetében vannak olyan dokumentumok, amik a családi archívumokban nyugszanak, és sokszor elbagatellizálják őket. Az emberek nem is tudják, hogy fontos egy levél, ami arról szól, hogy a nagymama hogyan keresett munkát a 20-as években, vagy hogy mit ettek a háború alatt. A nem fontosnak tartott cetlik fölemelése történik azáltal, hogy az ember beleírja őket a magántörténelembe.

Arra nagyon vágyom, hogy az emberek elkezdjenek tudatosabban kutakodni a saját történetükben.

Az Úrinő-kötetek felkeltik az érdeklődésünket a magántörténelmünk iránt?

Egy ilyen könyv olvasása tudatosságot ébreszt az emberekben. Volt egy néni, akinek a forrásait használtam, egészen sokat, az édesanyjának a naplóját és a leveleit. Amikor ő elolvasta a könyvet, akkor csodálkozott rá:

Én nem is tudtam, hogy az anyu ilyen modern úrilány volt!”

fortepan_7101-214520.jpg

Újpest, Duna-part, háttérben az Újpesti (Északi összekötő) vasúti híd 1933 (Fotó/Forrás: Fortepan )

Mi a helyzet a vidékkel? Ott mintha nem lett volna jellemző a levelek megőrzése vagy a naplóírás.

Ez az egyik iránya a könyvek lehetséges folytatásának. A forrásgazdagság miatt választottuk a budapesti fókuszt, illetve mert Géra Eleonóra (a kötet társzerzője) Budapesttel foglalkozó várostörténész. De érdekes lenne megnézni, hogy vidéken milyen lehetett az élet a kötet szempontjából. Ez egyrészt azért nehéz, mert a források nem annyira koncentráltak, mint a fővárosi könyvtárakban és levéltárakban. Függ a család polgárosodottságától vagy a történelmi szerencsétől, hogy mennyi emlék maradt fenn. Például én is csak egy maroknyi emléket őrzök a felmenőimről, és sokkal többet tudok vadidegen emberekről, akikről sok anyag maradt meg.

Pedig izgalmas szellemi utazás elmerülni a családunk múltjában, ami sokszor egészen furcsa meglepetéseket tartogat, és a jelent is jobban megérteti velünk.    

szecsinoemikonyvek-221759.jpg

Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő és az Egyformák vagytok

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Könyv

Alkoholista anyáról szóló első regény kapta az idei Booker-díjat

A skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart könyve érdemelte ki a legrangosabb brit irodalmi elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Magyar gyerekek rajzaival jelent meg J. K. Rowling új kötete

A Harry Potter után J. K. Rowling a „felnőttek világa” felé fordult, ám az elmúlt időszak eseményei miatt az írónő úgy gondolta, hogy mindennél nagyobb szükség van most a mesékre. Így született meg Az Ickabog, amit különleges kiadásban jelentetett meg az Animus Kiadó.
Könyv hír

Könyv jelenik meg Róna Viktor táncművészről

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) emlékkiállítást szentelt Róna Viktor világhírű balettművésznek, ehhez kapcsolódva jelenik meg most egy, az életét bemutató kötet. A Herceg a vasfüggöny mögül online könyvbemutatóját november 20-án tartották.
Könyv hír

Kiadják Alan Rickman naplóit

Több mint 25 évig vezetett naplót Alan Rickman, ami 2022-től bárki számára elérhetővé válik, ugyanis hamarosan könyv formájában is megjelentetik. A 27 kötetnyi, kézzel írott szöveg a munkáival kapcsolatos gondolatain túl betekintést enged a Golden Globe- és BAFTA-díjas színész magánéletébe is.
Könyv hír

Alkoholista anyáról szóló első regény kapta az idei Booker-díjat

A skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart könyve érdemelte ki a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv magazin

„Budapestnek tényleg van valamiféle közös agya” – 100 szóban Budapest

A 100 szóban Budapest pályázat szervezőcsapata november 17-én jelentette be a Facebookon, hogy a Boncsér Sára színésznő, tréner, Szabó Benedek zenész, szövegíró és Závada Péter költő, író alkotta zsűri 2020-ban mely három művet találta a legjobbnak, valamint ki a tizennyolc év alatti kategória győztese.