Könyv

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Interjú Szécsi Noémivel
2018.08.06. 09:44
Ajánlom
Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Szécsi Noémi bekerült az idei KULT50 válogatásba.

szecsiszilagyilenkekepe3-214208.jpg

Szécsi Noémi (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke )

A regényeid után a történeti munkáid középpontjába is a nők kerültek.

Akkor kezdtem nőtörténettel foglalkozni, amikor a szakdolgozatomon dolgoztam, de aztán írói pályára léptem, és azt gondoltam, csak közvetetten fogok erről írni. Tizenvalahány év után döbbentem rá, hogy ez még mindig tele van fehér foltokkal, és miért ne írhatnék bele valamit. Észrevettem, hogy vannak területek, amikkel nem törődnek, pedig az emberek kíváncsiak, és igény mutatkozik rá, hogy ezekről olvashassanak. Akkor kezdtem blogot vezetni a történelmi regényekhez végzett kutatások anyagából, a Halcsontos Fűzőt. Ebből születtek a könyvek.

Miért a 19-20. századi nők hétköznapjaival foglalkozol?

Valakinek ezt is össze kell gyűjtögetnie, és megírnia úgy, hogy érdekes legyen. Fontosnak tartom, hogy eljusson az emberekhez, hogy lássák a folyamatokat, ne csak felületes, pontszerű tudásuk legyen. Nekem ez misszió is. Bizonyos tekintetben mainstream feminizmus, ismeretterjesztő formában átadott nőtörténet. Ez a népnevelői vénám. (nevet)

fortepan_55920-214415.jpg

Lányok a városligeti műjégpályán 1935-ben (Fotó/Forrás: Fortepan )

A második kötet, A modern budapesti úrinő megjelenése összeért a #metoo és a „Time’s up” mozgalommal. Érezted ennek a hatását?

2013-ban kezdtem el ezzel foglalkozni, és ez valóban párhuzamos a feminizmus negyedik hullámának kezdetével. A könyvben #metoo-hoz köthető mozzanatok is vannak: például, hogy

milyen bevett dolog volt a munkahelyi zaklatás az 1920-30-as években. Olyasmi, ami a nők számára együtt járt azzal, hogy munkába állnak, szükséges rossz.

Ott van mindenütt, ha beleolvas az ember a forrásokba, hogy mit kellett elviselniük a nőknek a feljebbvalóiktól, munkatársaiktól. A szülők sokszor ezért féltették a lányukat attól, hogy állást vállaljon. Ugyanez a 19. században a színésznők világában is mélyen gyökerezett. Sokszor el kellett tűrni a zaklatást az előrejutás érdekében.

Ez kicsit tyúk-tojás probléma: a színésznő kikapós, vagy a közeg várta el?

Akkoriban azt gondolták, hogy a színésznő kvázi prostituált. Eleve olyan erkölcsi kategóriában volt, hogy nem is várhatott mást az élettől. Izgalmas újraolvasni ilyen szempontból Jászai Mari emlékiratait, amelyek régóta hozzáférhetőek, de eddig nem nagyon emeltük ki, hogy ő milyen fokon szenvedett el szexuális erőszakot fiatal lányként és a kulisszák mögött.

fortepan_20138-214201.jpg

A hölgy 1926-ban álldogál a budai alsó rakparton (Fotó/Forrás: Fortepan )

Előfordul, hogy személyes történetek is felbukkannak a kötetek nyomán?

Néhány hónappal ezelőtt írt nekem egy idegenvezető, aki már az előző kötetet is olvasta és használja, városi sétákhoz vesz belőle történeteket. Most a második kötetet is megvásárolta, és ahogy lapozgatta, egyszer csak megpillantotta az egyik képen a nagymamáját. Nem is ismerte ezt a fejezetét a nagyi életének, pedig megvan nekik a fotó – egy újság felvétele.

Iszonyúan meglepődött, hogy énekesnőként látja a nagymamáját, akiről kiderült, hogy fellépett a Vigadóban. Ezek izgalmas történetek – visszafelé működnek.

A családi fotók közt vagy iratos dobozokban ilyen meglepetések lehetnek?

Pont a nők esetében vannak olyan dokumentumok, amik a családi archívumokban nyugszanak, és sokszor elbagatellizálják őket. Az emberek nem is tudják, hogy fontos egy levél, ami arról szól, hogy a nagymama hogyan keresett munkát a 20-as években, vagy hogy mit ettek a háború alatt. A nem fontosnak tartott cetlik fölemelése történik azáltal, hogy az ember beleírja őket a magántörténelembe.

Arra nagyon vágyom, hogy az emberek elkezdjenek tudatosabban kutakodni a saját történetükben.

Az Úrinő-kötetek felkeltik az érdeklődésünket a magántörténelmünk iránt?

Egy ilyen könyv olvasása tudatosságot ébreszt az emberekben. Volt egy néni, akinek a forrásait használtam, egészen sokat, az édesanyjának a naplóját és a leveleit. Amikor ő elolvasta a könyvet, akkor csodálkozott rá:

Én nem is tudtam, hogy az anyu ilyen modern úrilány volt!”

fortepan_7101-214520.jpg

Újpest, Duna-part, háttérben az Újpesti (Északi összekötő) vasúti híd 1933 (Fotó/Forrás: Fortepan )

Mi a helyzet a vidékkel? Ott mintha nem lett volna jellemző a levelek megőrzése vagy a naplóírás.

Ez az egyik iránya a könyvek lehetséges folytatásának. A forrásgazdagság miatt választottuk a budapesti fókuszt, illetve mert Géra Eleonóra (a kötet társzerzője) Budapesttel foglalkozó várostörténész. De érdekes lenne megnézni, hogy vidéken milyen lehetett az élet a kötet szempontjából. Ez egyrészt azért nehéz, mert a források nem annyira koncentráltak, mint a fővárosi könyvtárakban és levéltárakban. Függ a család polgárosodottságától vagy a történelmi szerencsétől, hogy mennyi emlék maradt fenn. Például én is csak egy maroknyi emléket őrzök a felmenőimről, és sokkal többet tudok vadidegen emberekről, akikről sok anyag maradt meg.

Pedig izgalmas szellemi utazás elmerülni a családunk múltjában, ami sokszor egészen furcsa meglepetéseket tartogat, és a jelent is jobban megérteti velünk.    

szecsinoemikonyvek-221759.jpg

Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő és az Egyformák vagytok

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Jazz/World

Hajdu Klára: „Egy énekes hangjában benne van minden, amit megélt”

Fiatal kora ellenére már 10 éve vezeti saját kvartettjét Hajdu Klára, aki a Balázs Elemér Group énekeseként robbant be a jazz-színtérre. Október 13-ai jubileumi koncertjük kapcsán beszélgettünk az énekesi létről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv kutatás

Hat a gyerekek képességeire, ha könyvek közt nőnek fel

Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, most azonban azt vizsgálták, mi a helyzet, ha a gyerekek környezetében vannak könyvek.
Könyv margó feszt

Csütörtöktől indul az őszi Margó Fesztivál

Harmadik alkalommal böngészhetünk ősszel is a friss könyvmegjelenések között a tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron párjaként megrendezett őszi Margón. Idén negyven kiadó mutatja be legfrissebb megjelenéseit, ezzel is felvezetve a karácsonyi könyves időszakot.
Könyv hírek

"A kultúrák között nincsenek határok" - Békedíjat kapott Aleida és Jan Assmann

A véleményszabadság határaira figyelmeztetett a kulturális emlékezet két legfontosabb kutatója a német könyvszakma békedíjának átadó ünnepségén.
Könyv interjú

Különleges magyar nők a történelemből, akikről még sosem hallott

Várvédő, haditudósító, űrkutató, karmester, szumóbajnok, hajóstoppos – ráadásul magyar és nő. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 különleges női életutat gyűjtött össze gyerekeknek szóló kötetében, ami a felnőttek körében is nagy sikernek bizonyult.
Könyv irodalom

Megvan az alternatív irodalmi Nobel-díj győztese

Maryse Condé francia guadeloupe-i írónő kapja az Új Akadémia által alapított, alternatív elismerést.