Könyv

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Interjú Szécsi Noémivel
2018.08.06. 09:44
Ajánlom
Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Szécsi Noémi bekerült az idei KULT50 válogatásba.

szecsiszilagyilenkekepe3-214208.jpg

Szécsi Noémi (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke )

A regényeid után a történeti munkáid középpontjába is a nők kerültek.

Akkor kezdtem nőtörténettel foglalkozni, amikor a szakdolgozatomon dolgoztam, de aztán írói pályára léptem, és azt gondoltam, csak közvetetten fogok erről írni. Tizenvalahány év után döbbentem rá, hogy ez még mindig tele van fehér foltokkal, és miért ne írhatnék bele valamit. Észrevettem, hogy vannak területek, amikkel nem törődnek, pedig az emberek kíváncsiak, és igény mutatkozik rá, hogy ezekről olvashassanak. Akkor kezdtem blogot vezetni a történelmi regényekhez végzett kutatások anyagából, a Halcsontos Fűzőt. Ebből születtek a könyvek.

Miért a 19-20. századi nők hétköznapjaival foglalkozol?

Valakinek ezt is össze kell gyűjtögetnie, és megírnia úgy, hogy érdekes legyen. Fontosnak tartom, hogy eljusson az emberekhez, hogy lássák a folyamatokat, ne csak felületes, pontszerű tudásuk legyen. Nekem ez misszió is. Bizonyos tekintetben mainstream feminizmus, ismeretterjesztő formában átadott nőtörténet. Ez a népnevelői vénám. (nevet)

fortepan_55920-214415.jpg

Lányok a városligeti műjégpályán 1935-ben (Fotó/Forrás: Fortepan )

A második kötet, A modern budapesti úrinő megjelenése összeért a #metoo és a „Time’s up” mozgalommal. Érezted ennek a hatását?

2013-ban kezdtem el ezzel foglalkozni, és ez valóban párhuzamos a feminizmus negyedik hullámának kezdetével. A könyvben #metoo-hoz köthető mozzanatok is vannak: például, hogy

milyen bevett dolog volt a munkahelyi zaklatás az 1920-30-as években. Olyasmi, ami a nők számára együtt járt azzal, hogy munkába állnak, szükséges rossz.

Ott van mindenütt, ha beleolvas az ember a forrásokba, hogy mit kellett elviselniük a nőknek a feljebbvalóiktól, munkatársaiktól. A szülők sokszor ezért féltették a lányukat attól, hogy állást vállaljon. Ugyanez a 19. században a színésznők világában is mélyen gyökerezett. Sokszor el kellett tűrni a zaklatást az előrejutás érdekében.

Ez kicsit tyúk-tojás probléma: a színésznő kikapós, vagy a közeg várta el?

Akkoriban azt gondolták, hogy a színésznő kvázi prostituált. Eleve olyan erkölcsi kategóriában volt, hogy nem is várhatott mást az élettől. Izgalmas újraolvasni ilyen szempontból Jászai Mari emlékiratait, amelyek régóta hozzáférhetőek, de eddig nem nagyon emeltük ki, hogy ő milyen fokon szenvedett el szexuális erőszakot fiatal lányként és a kulisszák mögött.

fortepan_20138-214201.jpg

A hölgy 1926-ban álldogál a budai alsó rakparton (Fotó/Forrás: Fortepan )

Előfordul, hogy személyes történetek is felbukkannak a kötetek nyomán?

Néhány hónappal ezelőtt írt nekem egy idegenvezető, aki már az előző kötetet is olvasta és használja, városi sétákhoz vesz belőle történeteket. Most a második kötetet is megvásárolta, és ahogy lapozgatta, egyszer csak megpillantotta az egyik képen a nagymamáját. Nem is ismerte ezt a fejezetét a nagyi életének, pedig megvan nekik a fotó – egy újság felvétele.

Iszonyúan meglepődött, hogy énekesnőként látja a nagymamáját, akiről kiderült, hogy fellépett a Vigadóban. Ezek izgalmas történetek – visszafelé működnek.

A családi fotók közt vagy iratos dobozokban ilyen meglepetések lehetnek?

Pont a nők esetében vannak olyan dokumentumok, amik a családi archívumokban nyugszanak, és sokszor elbagatellizálják őket. Az emberek nem is tudják, hogy fontos egy levél, ami arról szól, hogy a nagymama hogyan keresett munkát a 20-as években, vagy hogy mit ettek a háború alatt. A nem fontosnak tartott cetlik fölemelése történik azáltal, hogy az ember beleírja őket a magántörténelembe.

Arra nagyon vágyom, hogy az emberek elkezdjenek tudatosabban kutakodni a saját történetükben.

Az Úrinő-kötetek felkeltik az érdeklődésünket a magántörténelmünk iránt?

Egy ilyen könyv olvasása tudatosságot ébreszt az emberekben. Volt egy néni, akinek a forrásait használtam, egészen sokat, az édesanyjának a naplóját és a leveleit. Amikor ő elolvasta a könyvet, akkor csodálkozott rá:

Én nem is tudtam, hogy az anyu ilyen modern úrilány volt!”

fortepan_7101-214520.jpg

Újpest, Duna-part, háttérben az Újpesti (Északi összekötő) vasúti híd 1933 (Fotó/Forrás: Fortepan )

Mi a helyzet a vidékkel? Ott mintha nem lett volna jellemző a levelek megőrzése vagy a naplóírás.

Ez az egyik iránya a könyvek lehetséges folytatásának. A forrásgazdagság miatt választottuk a budapesti fókuszt, illetve mert Géra Eleonóra (a kötet társzerzője) Budapesttel foglalkozó várostörténész. De érdekes lenne megnézni, hogy vidéken milyen lehetett az élet a kötet szempontjából. Ez egyrészt azért nehéz, mert a források nem annyira koncentráltak, mint a fővárosi könyvtárakban és levéltárakban. Függ a család polgárosodottságától vagy a történelmi szerencsétől, hogy mennyi emlék maradt fenn. Például én is csak egy maroknyi emléket őrzök a felmenőimről, és sokkal többet tudok vadidegen emberekről, akikről sok anyag maradt meg.

Pedig izgalmas szellemi utazás elmerülni a családunk múltjában, ami sokszor egészen furcsa meglepetéseket tartogat, és a jelent is jobban megérteti velünk.    

szecsinoemikonyvek-221759.jpg

Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő és az Egyformák vagytok

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Stephen King, Margaret Atwood és Neil Gaiman is megvigasztalt egy kezdő írót

Ideális esetben a könyvbemutató ünnep az írók számára, pláne az első kötetek esetében. Nem így járt azonban Chelsea Banning, akinek a dedikálásán mindössze két barátja jelent meg. Hamarosan azonban Twitter-bejegyzések tucatjaiból megtudhatta, koránt sincs egyedül ezzel.
Könyv ajánló

Új kiadásban jelent meg a Sorstalanság

Az élet alkalmazkodás – ezt üzeni élete fő művében, a Sorstalanságban Kertész Imre, aki húsz évvel ezelőtt, 2002. december 10-én vehette át az irodalmi Nobel-díjat. Ez alkalomból legnépszerűbb regénye új kiadásban jelent meg, immáron 33. alkalommal.
Könyv hír

A CEU megnyitja budapesti könyvtárát

Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű humán- és társadalomtudományi könyvtára a téli hónapokban sem zárja be kapuit. A gyűjtemény szombatonként is látogatható.
Könyv hír

Először olvashatjuk magyarul Hemingway egyik novelláját

A boldogság hajszolása című szövegre a Nobel-díjas író unokája bukkant  rá néhány évvel ezelőtt. A Hemingway életében publikálatlan mű Totth Benedek fordításában lesz olvasható a 21. Század Kiadó Magazin21 című kiadványában.
Könyv hír

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.