Könyv

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Interjú Szécsi Noémivel
2018.08.06. 09:44
Ajánlom
Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Szécsi Noémi bekerült az idei KULT50 válogatásba.

szecsiszilagyilenkekepe3-214208.jpg

Szécsi Noémi (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke )

A regényeid után a történeti munkáid középpontjába is a nők kerültek.

Akkor kezdtem nőtörténettel foglalkozni, amikor a szakdolgozatomon dolgoztam, de aztán írói pályára léptem, és azt gondoltam, csak közvetetten fogok erről írni. Tizenvalahány év után döbbentem rá, hogy ez még mindig tele van fehér foltokkal, és miért ne írhatnék bele valamit. Észrevettem, hogy vannak területek, amikkel nem törődnek, pedig az emberek kíváncsiak, és igény mutatkozik rá, hogy ezekről olvashassanak. Akkor kezdtem blogot vezetni a történelmi regényekhez végzett kutatások anyagából, a Halcsontos Fűzőt. Ebből születtek a könyvek.

Miért a 19-20. századi nők hétköznapjaival foglalkozol?

Valakinek ezt is össze kell gyűjtögetnie, és megírnia úgy, hogy érdekes legyen. Fontosnak tartom, hogy eljusson az emberekhez, hogy lássák a folyamatokat, ne csak felületes, pontszerű tudásuk legyen. Nekem ez misszió is. Bizonyos tekintetben mainstream feminizmus, ismeretterjesztő formában átadott nőtörténet. Ez a népnevelői vénám. (nevet)

fortepan_55920-214415.jpg

Lányok a városligeti műjégpályán 1935-ben (Fotó/Forrás: Fortepan )

A második kötet, A modern budapesti úrinő megjelenése összeért a #metoo és a „Time’s up” mozgalommal. Érezted ennek a hatását?

2013-ban kezdtem el ezzel foglalkozni, és ez valóban párhuzamos a feminizmus negyedik hullámának kezdetével. A könyvben #metoo-hoz köthető mozzanatok is vannak: például, hogy

milyen bevett dolog volt a munkahelyi zaklatás az 1920-30-as években. Olyasmi, ami a nők számára együtt járt azzal, hogy munkába állnak, szükséges rossz.

Ott van mindenütt, ha beleolvas az ember a forrásokba, hogy mit kellett elviselniük a nőknek a feljebbvalóiktól, munkatársaiktól. A szülők sokszor ezért féltették a lányukat attól, hogy állást vállaljon. Ugyanez a 19. században a színésznők világában is mélyen gyökerezett. Sokszor el kellett tűrni a zaklatást az előrejutás érdekében.

Ez kicsit tyúk-tojás probléma: a színésznő kikapós, vagy a közeg várta el?

Akkoriban azt gondolták, hogy a színésznő kvázi prostituált. Eleve olyan erkölcsi kategóriában volt, hogy nem is várhatott mást az élettől. Izgalmas újraolvasni ilyen szempontból Jászai Mari emlékiratait, amelyek régóta hozzáférhetőek, de eddig nem nagyon emeltük ki, hogy ő milyen fokon szenvedett el szexuális erőszakot fiatal lányként és a kulisszák mögött.

fortepan_20138-214201.jpg

A hölgy 1926-ban álldogál a budai alsó rakparton (Fotó/Forrás: Fortepan )

Előfordul, hogy személyes történetek is felbukkannak a kötetek nyomán?

Néhány hónappal ezelőtt írt nekem egy idegenvezető, aki már az előző kötetet is olvasta és használja, városi sétákhoz vesz belőle történeteket. Most a második kötetet is megvásárolta, és ahogy lapozgatta, egyszer csak megpillantotta az egyik képen a nagymamáját. Nem is ismerte ezt a fejezetét a nagyi életének, pedig megvan nekik a fotó – egy újság felvétele.

Iszonyúan meglepődött, hogy énekesnőként látja a nagymamáját, akiről kiderült, hogy fellépett a Vigadóban. Ezek izgalmas történetek – visszafelé működnek.

A családi fotók közt vagy iratos dobozokban ilyen meglepetések lehetnek?

Pont a nők esetében vannak olyan dokumentumok, amik a családi archívumokban nyugszanak, és sokszor elbagatellizálják őket. Az emberek nem is tudják, hogy fontos egy levél, ami arról szól, hogy a nagymama hogyan keresett munkát a 20-as években, vagy hogy mit ettek a háború alatt. A nem fontosnak tartott cetlik fölemelése történik azáltal, hogy az ember beleírja őket a magántörténelembe.

Arra nagyon vágyom, hogy az emberek elkezdjenek tudatosabban kutakodni a saját történetükben.

Az Úrinő-kötetek felkeltik az érdeklődésünket a magántörténelmünk iránt?

Egy ilyen könyv olvasása tudatosságot ébreszt az emberekben. Volt egy néni, akinek a forrásait használtam, egészen sokat, az édesanyjának a naplóját és a leveleit. Amikor ő elolvasta a könyvet, akkor csodálkozott rá:

Én nem is tudtam, hogy az anyu ilyen modern úrilány volt!”

fortepan_7101-214520.jpg

Újpest, Duna-part, háttérben az Újpesti (Északi összekötő) vasúti híd 1933 (Fotó/Forrás: Fortepan )

Mi a helyzet a vidékkel? Ott mintha nem lett volna jellemző a levelek megőrzése vagy a naplóírás.

Ez az egyik iránya a könyvek lehetséges folytatásának. A forrásgazdagság miatt választottuk a budapesti fókuszt, illetve mert Géra Eleonóra (a kötet társzerzője) Budapesttel foglalkozó várostörténész. De érdekes lenne megnézni, hogy vidéken milyen lehetett az élet a kötet szempontjából. Ez egyrészt azért nehéz, mert a források nem annyira koncentráltak, mint a fővárosi könyvtárakban és levéltárakban. Függ a család polgárosodottságától vagy a történelmi szerencsétől, hogy mennyi emlék maradt fenn. Például én is csak egy maroknyi emléket őrzök a felmenőimről, és sokkal többet tudok vadidegen emberekről, akikről sok anyag maradt meg.

Pedig izgalmas szellemi utazás elmerülni a családunk múltjában, ami sokszor egészen furcsa meglepetéseket tartogat, és a jelent is jobban megérteti velünk.    

szecsinoemikonyvek-221759.jpg

Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő és az Egyformák vagytok

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Zenés színház

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv oszk

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Pray-kódex díszmásolatát kapja ajándékba Ferenc pápa

A Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
Könyv hír

Van 100 szavad Budapestről?

Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Mindspace a 100 szóban Budapest történetíró pályázatot, amelyre bárki beküldheti Budapestről szóló történetét – legfeljebb 100 szóban.
Könyv hír

Rekordáron kelhet el egy első kiadású Frankenstein-kötet

Mary Shelley regényének leütési ára akár 300 ezer dollár, átszámítva körülbelül 90 millió forint is lehet.
Könyv ajánló

"Mindenkinek van egy szívszakadása" – Vecsei H. Miklós József Attiláról mesél

Zoltán Áron Junior Príma díjas színművész VerShaker című költészet témájú YouTube-csatornájának élő közönség előtt felvett első epizódjában, Vecsei H. Miklós Nagy László József Attila! című versét mondja el, valamint a költőről és a hozzá fűződő viszonyáról beszél.
Könyv könyvhét

Tíz könyvheti dedikálás, amiért érdemes sorban állni

Segítünk eligazodni a 92. Ünnepi Könyvhét gazdag kínálatában, ezúttal a meghirdetett 1038 dedikálás közül válogattunk, és állítottuk össze szubjektív ajánlónkat.