Könyv

Géplakatosból lett irodalmi Nobel-díjas José Saramago

2020.06.18. 18:25
Ajánlom
Tíz éve, 2010. június 18-án hunyt el José Saramago Nobel-díjas portugál író, költő, a latin-amerikai gyökerű mágikus realizmus képviselője.

Egy kis portugál faluban, Azinhagában született 1922. november 16-án. Kétéves volt, amikor szülei Lisszabonba költöztek, ahol apja közlekedési rendőr, anyja pedig szolgáló volt. Saramago géplakatosnak tanult egy szakiskolában, ahol kiváló irodalmi oktatásban részesült.

1939-től egy kórházban géplakatosként dolgozott, de irodalmi érdeklődése egyre erősödött, és a portugál történelem is foglalkoztatta.

Az 1950-es évek közepétől kiadói kéziratokat lektorált, ekkor kezdett maga is írogatni, eleinte verseket, cikkeket, krónikákat, majd regényeket.

1969-ben belépett a portugál kommunista pártba, amelynek haláláig tagja maradt. Több társadalmi funkciót is vállalt, dolgozott minisztériumban, majd lapigazgató lett a Diário de Notíciás című napilapnál, ahonnan 1975-ben elbocsátották. Ezután fordításból élt, majd főállású író lett, és sorra jelentette meg műveit. 1970-ben elvált első feleségétől, majd 1988-ban feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb Pilar del Riót, egy spanyol újságírónőt, aki később spanyolra fordította a műveit. Az író 87 éves korában, 2010. június 18-án hunyt el leukémiában Lanzarote szigetén, Lisszabonban temették el.

1280px-Estatua_de_Jose_Saramago-164406.jpg

Jose Saramago szobra (Fotó/Forrás: wikipedia)

Saramago első írói megnyilatkozása az 1947-ben megjelent A bűn földje című regénye volt, amely egy özvegyasszony szerelmi próbálkozásainak történetét beszéli el. Ezután több mint két évtizedes írói hallgatás következett, amit Saramago lakonikusan így magyarázott:

Egyszerűen úgy gondoltam, hogy nincsen miről írnom"

Az önkéntes szilenciumot két verseskötettel (Lehetséges versek, Valószínűleg boldogság) és az újságokban közölt krónikáival törte meg, ám igazi hangját a regényeiben találta meg.

Az 1977-ben megjelent Festészeti és szépírási kézikönyv című műve kísérleti regénynek tekinthető, életrajzi vonatkozások is megjelennek benne, ami későbbi munkáira egyáltalán nem jellemző. Az 1980-ban írt Fölemelkedve a Földről című művéért megkapta Lisszabon Város Díját, ezzel a regénnyel kezdődött úgynevezett történelmi regényciklusa. Nem a műfaj hagyományos nyomdokain haladt, egy-egy történelmi időszakot és alakjait csak háttérként használja ahhoz, hogy a jelenkor olvasóihoz szóljon.

A hírnév 1982-ben vette szárnyára.

A kolostor regénye című művével nemzetközileg is ismertté vált, ebben a művében a 18. század elejének nagy építkezését, a mafrai kolostor felépítésének eseményeit eleveníti fel.

Történelmi meséjének különlegesen szép nyelvezete sokaknak szerzett örömet, Federico Fellini olasz filmrendező, a burjánzó, színdús képek nagy kedvelője azt mondta: a könyv a legérdekesebb regény, amelyet valaha olvasott. 1984-ben a Ricardo Reis halálának éve című regényéért Saramago megkapta a portugál PEN Club díját. Történelmi regényciklusa az 1989-es Lisszabon ostromának históriájával zárult: a könyv a portugál nemzeti öntudat ébredése időszakának is tekinthető 1147-es esztendőt idézi fel, amikor a portugálok visszafoglalták Lisszabont a móroktól. Az 1991-es Jézus Krisztus evangéliuma című regényében a blaszfémiával határos módon újrafogalmazta Jézus történetét, ami óriási vihart kavart, a parlament tiltakozása miatt Saramago nem kaphatta meg az Európai Irodalmi Díjat. Saramago és felesége ekkor elhagyták Portugáliát, és a Kanári-szigeteken, Lanzarotén telepedtek le.

GettyImages-1129523909-173356.jpg

Jose Saramago 2004-ben (Fotó/Forrás: Leonardo Cendamo/Getty Images Hungary)

Saramago művei gyakorta a misztikum és az utópia határán mozognak, stílusa esszéista, többnyire elmélkedik, boncolgat, magyaráz.

A Kőtutaj című regényéből George Sluizer rendezésében 2002-ben film is készült. Az 1995-ben megjelent Vakság című regényében az elvakult önzésbe belefeledkezett emberiségre váró sorsot írta meg allegorikusan, e művéből Fernando Meirelles rendezett filmet 2008-ban. A Vakság folytatása a 2004-es Megvilágosodás című műve, amely borzongató vízió és látlelet arról, hogy mivé fajulhat a modern demokrácia. A Minden egyes név című regényében a nevek, a lét és a halál kérdéseit boncolgatja, míg az Embermás című munkája a klónozott emberek világába vezeti az olvasót. A halála előtt megjelent Káin című regényében, ebben a provokatív Biblia-értelmezésben is tetten érhető a könyveire annyira jellemző tiszteletlen, mindent megkérdőjelező és profanizáló hangnem, amely egyben bővelkedik szórakoztató, abszurd elemekben.

Saramago 1995-ben megkapta a portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat, majd 1998-ban az irodalmi Nobel-díjat is, az indoklás szerint, mert

képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot".

Műveit számos nyelvre, köztük magyarra is lefordították.

Saramago-164447.jpg

Köszönjük, Jose Saramago! - 2010 (Fotó/Forrás: wikipedia)

Özvegye halála után két évvel, 2012-ben jelentette meg Tetőablak című regényét, amelyet a szerző még az ötvenes években vetett papírra, de miután akkor nem sikerült kiadatnia, életében már később sem volt hajlandó közzétenni. Ugyanebben az évben avatták fel Lisszabonban a 2007-ben létrehozott Saramago Alapítvány központját, amelynek állandó kiállításán az író könyveit, kéziratait, audio- és videofelvételeket, fotókat, publikációkat és egyéb dokumentumokat láthatnak az érdeklődők.

2014-ben Alabardas (Alabárdok) címmel, az író jegyzeteivel együtt jelent meg utolsó regénye, amelyből ugyan csak néhány fejezetet írt meg, ám a mű cselekménye és szerkezete így is világos.

A fegyveriparról és az illegális fegyverkereskedelemről szóló regénytöredék, amelyet Günter Grass illusztrációi díszítenek, Európában és Latin-Amerikában egy időben látott napvilágot portugál, olasz, spanyol és katalán nyelven.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.
Könyv podcast

„Szerelmes vagyok Martonvásárba” - Prieger Zsolt a Lírástudók vendége

Az Anima Sound System tagját első könyvéről, lokálpatrióta lelkesedésről, a férfilélek női oldaláról és jövőbeli terveiről kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv magazin

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv interjú

„A legnagyobb tanítóim a gyerekek” – interjú Samuel Allo mesemondóval és Gombos Kata kiadóvezetővel

Húsz évvel ezelőtt egy bretagne-i tanár felkerekedett, hogy bejárja a világot, és szállásért, fuvarért cserébe meséket osszon meg az emberekkel. Samuel Allo vándor mesemondó a Kisgombos Könyvek alapítójával, Gombos Katával együtt mesélt lapunknak.
Könyv gyász

Elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író

Nyolcvannyolc évesen elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író, béke- és antinukleáris aktivista - jelentette be hétfőn kiadója, a Kodansha Ltd.