Könyv

Gerald Durrell számára nem létezett túl kicsi vagy jelentéktelen állat

– interjú Lee Durrellel
2019.10.09. 16:45
Ajánlom
Először tartott előadást Budapesten Lee Durrell, az 1995-ben elhunyt zoológus, Gerald Durrell kutatótársa és felesége, akivel együtt írták az itthon is népszerű Az amatőr természetbúvár című könyvet. Lapunknak adott exkluzív interjújában mesélt a Jersey Állatkert jelenlegi lakóiról és az anyagi gondjairól, Gerry örökségéről és Korfuról.

Lee Durrell elismert kutató volt a saját területén, Madagaszkár állatvilágában, azon belül is az állatok kommunikációja volt a szakterülete, amikor 1977-ben találkozott Durrellel. A Duke Egyetemen, ahol Lee a doktoriján dolgozott épp, felmerült, hogy megszüntetik a lemurokkal foglalkozó programot. Gerald odasietett, hogy felajánlja, befogad néhány példányt. A professzorok természetesen partik sorát adták a tiszteletére, az egyik ilyenen találkozott össze a fiatal kutatóval.

D_VAJ20190924017-214901.jpg

Lee Durrell (Fotó/Forrás: MTI/Vajda János)

Durrell hazatérve egy cselhez folyamodott, hogy Jersey-re hívja Leet. Azt mondta, hogy egy idős hölgy ráhagyott némi pénzt, hogy használja fel a saját belátása szerint, ő pedig arra gondolt, hogy az állatok kommunikációjával foglalkozó stúdiót hozna létre.

Gerry meg volt róla győződve, hogy ha Lee meglátja az állatkertjét, nyert ügye van nála.

A terv végül bevált. 1979-ben házasodtak össze és Durrell előszeretettel viccelődött azzal, hogy ő az egyetlen férfi, akihez az állatkertje miatt ment hozzá valaki.

Ahogy azt is gyakran emlegette, hogy jó özvegyet keres magának. A 25 évvel fiatalabb kutató pedig valóban jó társnak bizonyult, aki precizitásával és szaktudásával kiegészítette a könyveiből is ismerten lelkes, de kissé szétszórt és laza Gerry-t. Halála után pedig folytatta férje munkáját az alapítvánnyal és az állatkerttel is. Irigylésre méltó módon utóbbi közepén található az otthona.

Lee 2000-ben, ötvenévesen megszerezte a pilóta engedélyt is – amit a repüléstől rettegő Durrell nem támogatott –, és tudását az állatkert hasznára fordította.

"Normális emberi módon reagálok a repülésre, azaz meggyőződésem, hogy vagy a pilóta veszti eszméletét szívroham következtében egy válságos pillanatban, vagy a gép mindkét szárnya leválik föl- vagy leszálláskor, esetleg a kettő között félúton." - Vadászat felvevőgéppel

Repül még?

Már időtlen idők óta nem repültem. Annyi a teendő az alapítvánnyal, az utazások, az előadások… Négy vagy öt éve nem vezettem repülőt.

Az első gépemet 2002-ben vásároltam. Ez egy apró kisrepülő volt, így nagyobb állatokat nem tudtunk szállítani, venni kellett egy nagyobbat is. Csodálatos utazásokat tettünk Prágába, Berlinbe, Amszterdamba, Mallorcára. El tudtunk szállítani állatokat a Jersey Állatkertből más intézményekbe vagy éppen fordítva, elhozzuk őket Jersey-be. Ezt körülbelül tíz évig tehettük meg.

5209s-214528.jpg

Lee Durrell és Halpern Bálint az MME-KHVSZ titkára (Fotó/Forrás: Fülöp Zita / Jane Goodall Intézet)

A vámszabályok miatt kellett feladni ezt a fajta állatutaztatást?

Az csak az egyik fele a dolognak, hogy sok szabályozásnak kell megfelelni. Az utóbbi időben az üzemanyag árak is emelkedtek.

Az állatoknak jó volt ez a háztól házig szállítás, mert nem tettük ki őket annak a tortúrának, hogy fel-le pakolásszuk őket vonatra, autóba vagy kisbuszba.

De egyre költségesebbé vált a magángépek fenntartása. Már nem éri meg így utazni.

Néhány évvel ezelőtt komoly anyagi gondokkal küszködött az állatkert. Javult már a helyzet?

Sokkal jobban állunk. Öt éve merültek fel ezek a gondok, nagyjából a gazdasági válsággal egy időben. Jersey szigete a belföldi turizmus központja és nagyon függ attól. A szigetet évente 1 millióan látogatják meg, közülük több százezren eljönnek az állatkertbe is. Ez elég volt ahhoz, hogy fenntartsuk magunkat, sőt fejlődjünk és programokat indítsunk, mint az oktatás vagy a terepmunka.

De aztán a tömeges utazások és az olcsó utak megjelenésével egyre több brit engedheti meg magának, hogy élvezze a napsütést Spanyolországban, a görög szigeteken, vagy akár messzebb is.

Jersey egész turizmusa nagyon megszenvedte ezt a változást, a látogatók száma a felére esett vissza. Ez az állatkert esetében is így volt.

Az elmúlt évek során próbáltunk minél több lábon állni, ami a bevételeket illeti. Így most már két éttermünk is üzemel, felállítottunk egy luxus kempinget, amit imádnak az emberek, mert reggel a lemurok hangjára kelhetnek. Van egy diákszállónk, illetve egy játszóterünk, ahonnan a gyerekek a majmokra látnak rá. Ezek nem az állatkerten belül, hanem közvetlenül mellette vannak. Van egy adományboltunk is, ahova az emberek elhozhatják a megunt holmijukat és valaki más megveheti. Ez a dolgok kereskedelmi oldala.

5008s-214526.jpg

Lee Durrell a Jane Goodall Tanösvényen (Fotó/Forrás: Fülöp Zita / Jane Goodall Intézet)

Emellett több alapítvány és állami szerv is támogatja a munkánkat. Szorosan együtt dolgozunk a Jersey Overseas Aid segélyszervezettel, ami például rengeteg segélyt juttat el Madagaszkárra.

A fáma szerint Gerald Durrell az állatkert támogatására kezdett könyveket írni. A jogdíjak nem segítenek a fenntartásban?

A jogdíjak nem az állatkerthez vagy az alapítványba folynak be. Gerry ezeket nem közvetlenül finanszírozta a bevételeiből, hanem, ha szükség volt rá, akkor megtámogatta őket anyagilag. Gerry-nek az állatkert megnyitása után nem sokkal anyagi gondjai akadtak, ezért az 1960-as évek elején jelzálogot vett fel rá. A könyvek bevétele valójában az ő és az első felesége megélhetését biztosította, illetve a miénket is, amikor velem élt együtt. Amikor a turizmus fellendült Jersey-n, az 1960-as évek végén, akkor az állatkert is jól ment és fenntartotta magát.

A jogdíjakból jelenleg én élek, mivel az állatkert nekem nem ad fizetést, ahogyan Gerry-nek sem adott.

2016-ban készült egy új tévés feldolgozás a Családom és egyéb állatfajták könyveiből. Konzultáltak önnel?

Egy kicsit. Nem volt kötelező nekik, de néha előfordult, hogy kikérték a véleményemet. Nagyon örültem, hogy újra visszahozzák Gerry nevét a köztudatba. Látta már?

Nekem a korábbi, nyolcvanas években forgatott sorozat volt a nagy kedvencem.

Igen, 1987-ben a BBC készített egy változatot Hanna Gordonnal, az csodálatos volt. Sokkal szöveghűbb volt, mint az új sorozat. Ennek a készítői a könyv szelleméhez hűen adaptálták a sztorit, de néhány új történetet is hozzátettek. Ezek eredetileg nem szerepelnek a könyvekben, de illeszkednek a regények szellemiségéhez és közelebb állnak a mai közönséghez. Ez teljesen rendben van. Egy új generációval ismertetik meg Durrellt.

Az új generáció nagyon érzékeny a környezetvédelmi kérdésekre.

Valóban? Az emberek mindig ezt mondják és tudok Greta Thunbergről és a többiekről, de úgy látom, a fiatalabb generációnak nincs kapcsolata a természettel, egész nap a telefonjukkal vagy a számítógépükkel játszanak és teljesen elszakadtak a természettől. Ez az a generáció, ami annyira nyomon követi a klímaváltozás és a fajok kihalásának kérdését?

D_VAJ20190924002-214859.jpg

Lee Durrell férje, Gerald Durrell szobrával Miskolcon (Fotó/Forrás: Vajda János / MTI)

A tizenévesek úgy tűnik, nagyon aktívak és öntudatosak ebben a tekintetben.

Szóval a tizenévesek. Ezek szerint ők felnéznek a gépükből és kimennek a természetbe sétálni? Mert enélkül nagyon nehéz.

Épp ezért írtuk Gerry-vel Az amatőr természetbúvár könyvet, hogy megmutassuk, nem kell az amazonasi esőerdőkbe elutazni, elég kimenni a saját kertedbe, és ott is hihetetlenül izgalmas állatvilágot találsz.

Nem tudom, hogy az emberek csinálják-e még ezt. A szülők felelőssége nagy ebben a kérdésben. Nagy-Britanniában és Amerikában a mostani szülők próbálják mindentől megóvni a gyerekeket, és nem engedik őket kint csak úgy játszani. Amikor mi kicsik voltuk, egész nap kint csatangoltunk.

Pesszimista a fiatalokkal kapcsolatban?

Igazából ez egy furcsa kérdés, mivel a tinédzserek valóban foglalkoznak a környezetvédelemmel, ugyanakkor úgy tűnik, nem képesek létezni a telefonjuk vagy a számítógépük nélkül. Igaz, hogy a fiatalok általában kiforrják magukat. Ugyanakkor szükségük van arra, hogy valaki az élükre álljon, valamiféle vezetőre. Ahhoz, hogy a fiatalokat összehozzák, hogy egy mozgalmat összefogjanak, kell valaki.

Nagyon népszerűek a körükben a természetvédelem "nagyöregjei": David Attenborough és Jane Goodall gyakorlatilag sztárok.

Igen, de gondoljon bele, hogy Jane a nyolcvanas, David a kilencvenes éveiben jár. Ki tudja, meddig lesznek még velünk.

Szükség lenne arra, hogy a fiatalabb generáció is kitermelje a saját hőseit.

Az állatkert és az állatvédelem ilyen típusú keresztezését tulajdonképpen önök találták fel?

Gerry úttörő volt abban, hogy az állatkerteknek el kell kötelezni magukat az állatvédelem mellett, hogy ez a legfontosabb szerepük. Korábban is voltak olyan állatkertek - talán Amerikában - ahol tenyésztettek állatokat és visszaengedték őket a természetbe.

Azonban Gerry volt az, aki kimondta, hogy az állatkertek legfontosabb célja az állatvédelem - szemben a szórakoztató vagy látványosság funkciójukkal.

Manapság már nagyon sok állatkert osztja ezt a nézetet és működik eszerint. Sokkal jobb a helyzet, mint régen, bár még mindig akadnak olyanok, akiknél a bevétel és az eladhatóság a legfontosabb. A legtöbben azonban értik, hogy az állatkertek fontos szerepet játszanak az állatvédelemben. Vannak olyanok, amelyek specializálódnak, például az oktatásra, ami egy nagyon fontos terület. Mások a világ különböző pontjain végeznek terepmunkát. Mi pedig ezek közül mindegyiket műveljük.

5431s-214526.jpg

Lee Durrell a pilisszentiváni bányatónál (Fotó/Forrás: Jane Goodall Intézet)

Milyen új állataik vannak Jersey-n?

Mindig visszatérek a régi kedvenceimhez, a gorillákhoz és az orangutánokhoz. Egy csomó madagaszkári állat, amit még régen hoztunk az expedícióinkról. A gyűjtőútjainknak már vége. A gyűjteményünk új tagja a Fülöp-szigeteki disznó, ez egy veszélyeztetett faj. Madarak is érkeztek mostanában, néhány gyönyörű zöld kitta. Őket eddig a nyilvánosság elől elzárva tartottuk, mert egy kissé érzékenyek. A ráncos szarvascsőrű most költött, ami izgalmas, mert ilyenkor a tojók egy fa odvában sárból emelt fal mögött kotlanak a tojásokon, és a hím madarak etetik őket egy lyukon keresztül – az állatkertben is ezt csinálják. Amikor a fiókák kikelnek, akkor a hím lebontja a csőrével ezt a falat, és kiengedi a családját. De az állatállomány nagyon változékony, folyton jönnek és mennek a példányok.

Gerald Durrell folyamatosan jelen van az életében?

Minden rá emlékeztet minden nap, hiszen az ő állatkertjében élünk, és épp most vásároltunk egy házat Korfun, ami pont olyan, mint Durrellék régi háza, a nárciszsárga villa. Épp most festettük sárgára.

David Hughes Gerald Durrellről írott életrajza, a Gerry és egyéb állatfajták azonban egy kicsit sötétebb képet festett a felnőtt Durellről, mint a korfui visszaemlékezések.

Szomorúnak találta?

Gerald Durrell

Írásaival eleinte csupán pénzt akart teremteni állatmentő akcióira, illetve saját állatkertjére. Ennek örvendetes melléktermékeként fiatalok egész generációjának keltette fel az érdeklődését a kisebb-nagyobb élőlények iránt. És nem utolsósorban megismerhettük hihetetlen családját.

Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell 1925. január 7–én született Indiában, Dzsamsedpurban. A család útépítő mérnök édesapjuk halála után költözött vissza Angliába, majd onnan 1935-ben Korfura. Az utazást és a szigeten töltött négy évet Durrell Családom és egyéb állatfajták című könyvében írta meg bátyja, a szintén író Larry tanácsára.

A finoman szólva is színes társaság az író Larry (Lawrence George (1912- 1990), a fegyverbolond Leslie (1918- 1983) és a közmondásokat szabadon felhasználó, a divat és a fiúk után érdeklődő Margó (Margaret, 1920- 2007) az olvasók szívéhez nőttek.

Durrell az 1954-ben megjelent kötetből befolyt összegből Dél-Amerikába vezetett expedíciót, majd a sikeren felbuzdulva könyvek egész sorát publikálta. Dolgozott állatkereskedésben és volt állatkerti gondozó is, de igazi hivatásának a fajok megmentését tekintette, aminek eszközeként saját állatkertet hozott létre Jersey szigetén. 1995. január 30-án hunyt el.

Főleg azt találtam szomorúnak, hogy neki milyen nehézségei voltak. Többek közt depresszióval is küzdött.

A könyv szerzője, aki Gerry egykori kiadói szerkesztője és barátja volt, velem is konzultált, és én magam is arra biztattam, hogy a teljes képet mutassa meg, ne hallgasson el semmit. Gerry egy zseni volt. Megváltoztatta azt, ahogy az állatkertek működnek, és a hozzájuk való hozzáállást az egész világon.

Sok zsenihez hasonlóan ő is depressziós volt alkalmanként, másfelől azonban nagyon is tudta élvezni az életet, például Kaprin.

Arra kell emlékezni, hogy megváltoztatta az állatkertek világát, valamint a természetvédelmi törekvéseire. A környezet mindannyiunk számára értékes, hiszen mi is a részei vagyunk és tőlünk telhetően meg kell tennünk a megmentésére.

Előadás

 

Lee Durrell a Jane Goodall Intézet meghívásából érkezett Budapestre, ahol Gerald Durrell örökségéről, illetve az alapítványa és az állatkertje munkájáról telt ház előtt tartott előadást, melynek teljes felvétele ide kattintva nézhető meg.

Részlet az előadásból:

A Jersey Állatkert 1959-ben nyitott meg. Gerry álma volt, hogy létrehoz egy jótékonysági alapítványt, ami segít a céljai megvalósításában és az állatkert működtetését is magára vállalja. Ez 1963-ban valósult meg. Az alapítvány jelképének a kihalt, röpképtelen dodót választotta, és megfogadta, hogy egyetlen állatot sem enged a madár sorsára jutni.

Gerry természetvédelmi alapokra szerette volna helyezni az állatkertjét.

Az elején az állatok szaporítására koncentráltunk, például az ezüsthátú gorillánk, Jumbo leszármazottai ma is megtalálhatóak több európai állatkertben. Megfigyeltük az állatok viselkedését és publikáltuk a tapasztalatainkat, megjelentettünk egy folyóiratot és kutatók érkeztek hozzánk - mindez egyedülálló volt abban az időben.

 

A mostani állatkertek jórészt jól ismert fajokat mutatnak be, amelyek jót tesznek a bevételeiknek, mint a tigrisek vagy elefántok, de Gerry hitt abban, hogy minden állat ugyanolyan értékes, és az embernek nincs joga egyetlen fajt sem kihalásra ítélni.

Egy állat sem volt számára túl jelentéktelen. Az első expedícióit olyan állatok megmentésének szentelte, amiket az ő kis barna munkái néven emlegetett.

Az egyik első ilyen az azték nyúl vagy vulkánnyúl volt Mexikóban, amelynek az élőhelye a mezőgazdaság miatt került veszélybe. A másik a legkisebb sertésfajta, az Asszamban honos törpedisznó volt.

Mauritius szigete a dodó miatt mágnesként vonzotta Gerry-t. Az 1970-es évek közepén járt itt először és találkozott Carl Jones-szal, aki azoknak a veszélyeztetett, helyi fajtáknak a megmentésén fáradozott, amikről a természetvédők már lemondtak.

Gerry számára, ha valaki azt mondta, hogy valami reménytelen, az olyan volt, mint bikának a vörös posztó. 

Az alapítvány szaporító és vadonba visszaengedő programja segítségével sikerült visszarántani a kihalás széléről a maurutiusi vércsét, amelynek akkorra mindössze négy példánya maradt, ma pedig több száz madár repked szabadon a szigeten.

LeeDurrell-162009.jpg

Lee Durrell Budapesten tart előadást (Fotó/Forrás: Jane Goodall Intézet)

Mauritiuson Gerry két másik természetvédelmi elképzelését is ki tudta próbálni: az egyik az ökológiai helyreállítás volt. A szigetcsoport egyik tagja, a Round Island egy kopár szikla volt csupán, amit elleptek a száz évvel ezelőtt behurcolt nyulak és kecskék. Néhány őshonos állatfaj már ki is halt, mások veszélyeztetettek voltak, mint személyes kedvencem, a Telfair-szkink. A nyulakat és kecskéket eltávolítottuk és a sziget szinte rögtön felvirágzott. Gerry másik ötlete az volt, hogy létrehozzon egy természetvédelmi miniegyetemet a Jersey Állatkertben.

Hitt abban, hogy a veszélyeztetett fajok tenyésztése a honos országukban kell, hogy történjen, mégpedig a helyi lakosok bevonásával.

Az elképzelése az volt, hogy a világ minden tájáról érkezzenek szakemberek Jersey-be, ahol dolgozhatnak az állatainkkal, elsajátíthatják a technikákat és hazatérve használhatják a megszerzett tudást. A Durrell Conservation Academy-nek azóta hatezer diákja volt már.

Elindítottunk egy helyi fajmentő programot a világ legritkább teknősének, az Angonoka-teknősnek a megmentésére. Létrehoztunk egy helyi tenyésztő programot, kutattunk, kiképeztük az ottaniakat a technikai és a kutatási feladatokra. A fogságban született példányokat pedig biztonságos területeken szabadon engedtük.

A helyieket is be kell vonni és érdekelté kell tenni a természet- és az állatvédelemben. El kellett látni őket a szükséges tudással.

Az is előfordul, hogy az adott terület hatóságai kérik a segítségünket, mint Montserrat szigetének esetében az 1995-ös vulkánkitörést követően. A kormány felkért minket, hogy az itt található egyedülálló fajokat mentsük át Jersey-be arra az esetre, ha a helyzet rosszabbra fordulna. Az egyik ilyen a hegyi csirke nevű állat, ami valójában egy méretes béka. Sajnos a kétéltűeket egy gombafertőzés is megtizedeli, amelynek csak mostanra sikerült kissé csökkenteni a hatását.

 

A korfui gyerekkor és a Jersey szigetén található állatkert miatt úgy tűnhet, mintha csak szigeteken dolgoznánk, de ez nincs így. Brazíliában a Jersey-n született oroszlánmajmocskákat engedjük szabadon. Itt a természetes élőhelyek, az erdőcsoportok olyan távol esnek egymástól, mintha szigetek lennének. Ahhoz, hogy a majmocskák életben maradjanak, szükség van a távol eső élőhelyeket összekötő, úgynevezett fafolyosók létesítésére, amiben a helyiek is segítenek.

Emellett természetesen otthon, Jersey-n is dolgozunk, hiszen a környezetvédelem a saját hátsó kertünkben kezdődik.

A havasi varjú visszahonosításán fáradozunk. Ez a madár Kelet-Európában elterjedt, nyugaton azonban már nagyon ritka. Jersey-ről száz éve tűnt el az élőhelyének megváltozása miatt. A helyiek támogatásával fogságban született példányokat engedünk szabadon 2013 óta. Már ötven példány él szabadon a környéken.

A Jersey Állatkertben még mindig Gerry apró barna munkáira koncentrálunk, mint a hegyi csirke, emellett olyan verébalakú madarakra, amiket más állatkertek teljesen hanyagolnak,

illetve a dél-amerikai majmocskákra. Minden egyes faj része az élővilág hatalmas kirakósának. Ha egy kiesik, talán belép a helyére egy másik, és a hálózat továbbra is működni fog, de ha több darab is kiesik, akkor a kapcsolat meggyengül és eljön egy olyan pont, ahonnan már nem képes helyreállni a rendszer és összeomlik.

 

A siker titka szerintem az, hogy a fajokra koncentrálunk. Ez a jéghegy csúcsa, ami aztán sok más dolgot is maga után von: az élőhelyek védelmét, a tudás és a képességek átadását,

ismét kapcsolatot teremtünk az emberek és a környezet között.

(címlapkép: Lee és Gerald Durrell egy gyűrűsfarkú makival a Jersey Állatkertben, 1978-ban, forrás: Durrell Wildlife Conservation Trust)

A zoológus a Jane Goodall Intézet meghívására érkezett Budapestre. Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots&Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket. A magyar Intézet legújabb kampánya a főemlősök védelmében indult “Passzold vissza Tesó!” néven.

Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ. - Dr. Jane Goodall

13 kedvenc Gerald Durrell-idézetünk

Kapcsolódó

13 kedvenc Gerald Durrell-idézetünk

Írásaival eleinte csupán pénzt akart teremteni állatmentő akcióira, illetve saját állatkertjére. Ennek örvendetes melléktermékeként fiatalok egész generációjának keltette fel az érdeklődését a kisebb-nagyobb élőlények iránt. És nem utolsósorban megismerhettük hihetetlen családját.

Jane Goodall szerint még nem késő változtatni – Videó

Jane Goodall szerint még nem késő változtatni – Videó

A Sziget fesztiválon lépett fel a héten két alkalommal is. Videónkban Iain Lindsay brit nagykövet készített mini interjút.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv frankfurti könyvvásár

Olvasmányainkkal is lépjünk ki a buborékunkból!

Kedd este kezdődött a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.
Könyv hír

Szembement a zsűri a szabályokkal: két Booker-díjast is választottak az idén

Margaret Atwood és Bernardine Evaristo megosztva vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv nobel-díj

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.
Könyv hír

Fehér Boldizsár a Margó-díjas

Idén már ötödik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti.
Könyv hír

Olga Tokarczuk lengyel és Peter Handke osztrák szerző kapta az irodalmi Nobel-díjat

Rögtön két díjjal próbálja kárpótolni a szakmát és a közvéleményt az elmúlt évek botrányai és a tavalyi elmaradt elismerés miatt a Svéd Királyi Akadémia.