Könyv

Grecsó Krisztián: Ha nekünk menekülni kell, akkor nem viszem egyetlen könyvemet sem

2023.02.22. 17:15
Ajánlom
A szülővé válás szépségeiről és nehézségeiről, generációs reflexekről, az öröklődő elvárásokról, nevelésről és nevelődésről beszélt Grecsó Krisztián Lányos apa című könyvének bemutatóján.

Február 21-én a Radnóti Színházban mutatták be Grecsó Krisztián legújabb, Lányos apa című könyvét, amelyben a szerző saját családjáról, a szülőkről és a szülővé válás problémáiról, kérdéseiről ír. Az író beszélgetőtársa Szabó T. Anna költő volt. Az eseményen közreműködött Porogi Ádám színművész is, az ő rövid felolvasásával kezdődött az est, ezt követően pedig Rozs Tamás csellista előadását hallgathatta meg a közönség.

Az elhangzott szövegrészletben Grecsó arról írt, hogy tériszonya ellenére is hajlandó volt felszállni a budapesti óriáskerékre lánya, Hanna kedvéért. Ennek kapcsán Szabó T. Anna a szülőséget egyfajta szédülésként írta le, erről kérdezte az írót, aki azt válaszolta: ha a szülőségben ez lenne a leghajmeresztőbb kihívás, akkor nagyon könnyű dolog volna.

Azt mondják, hogy a szülői lét legnagyobb kihívása, hogy mindenképpen te leszel az egyik legnagyobb traumája a gyereknek

– fogalmazott a szerző annak kapcsán, hogy már a nyitószövegben is megjelenik, apaként milyen elvárásokat táplál a lányával szemben. „Hát, nem kell majd pszichológushoz járnia, mert először majd hozzám jár” – tette hozzá nevetve.

20230221_magveto_grecso__VG_6636-164444.jpg

Porogi Ádám, Szabó T. Anna és Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető Kiadó)

Kitért rá, hogy ő maga is azért kezdett el néptáncolni, mert az édesanyjának ez volt az álma. „Ha tudta volna, hogy lesz egy öcsém, aki balettáncos lesz, és beteljesíti ezt, akkor én lehet, hogy megkíméltem volna a mozgalmat.”

Szabó T. Anna elmonda, hogy mostanában, ha Grecsót hallja beszélni, úgy érzi, az írónak nem hangja van, hanem ő maga a hang, ami mélyről jön belőle, és ugyanezt tapasztalta a könyv olvasása során is. Grecsó ugyanis szerinte ebben a könyvben maximálisan vállalja a kockázatot, nem riad vissza, hogy a legmélyebb dolgokról beszéljen. Arra a kérdésre, hogy ez a színpadi jelenlétből, az énekelt versekből következik-e, az író nemmel felelt. Példaként Szabó Magdát hozta fel, aki szerinte addig írta az életét, amíg az valósággá nem vált. Mint mondta, ő is ezt képviseli az írásaiban, szemben például a skandináv biográfiai próza modern áramlataival.

Grecsó Krisztián beszélt arról is, hogy számára az nem volt nyilvánvaló, hogy a szülővé válás folyamata az egyik legnagyobb vizsgája egy házasságnak. „Egy duplavizsga ráadásul. Azt veszed észre, hogy hirtelen valaki kiszól a feleségedből, aki egy másik ember. És ugyanez történik aztán veled is:

egyszer csak megjelenik a mozdulataidban az apád.

Olyan mondatokat mondasz, amiket huszonöt éve nem mondtál ki. Olyan reflexek kezdenek el működni, amik nem létező reflexek. És nem arról van szó, hogy titkoltál valamit a párod elől, ami egyszer csak előkerült, hanem te sem tudtad, hogy ott van. Ha ez előjön, akkor két dolog történhet: az egyik, hogy nem tetszik az, aki a feleséged lett. Ez könnyebb, mert akkor csak hibáztatod, és kész. A másik, hogy nem tetszik az az ember, aki te lettél. És ez már nehezebb” – mondta, hozzátéve, hogy úgy érzi, ez a téma a környezetében tabunak számít.

20230221_magveto_grecso__VG_6593-164440.jpg

Szabó T. Anna és Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető Kiadó)

Grecsó a könyvben arról is ír, mennyire haragudott minden apára az élete egy adott pontján addig, amíg neki nem volt gyereke, ennek kapcsán kérdezte Szabó T. Anna. Grecsó azt mondta, főleg a betegsége idején érezte úgy, hogy túlságosan nagyok lettek a terhei. „Én tudom, hogy a Jóisten nem egy mikulás, aki beosztja, hogy kapok-e szaloncukrot vagy sem.

De azért akkor az idegen anyag összeszaporodott bennem.

És nehezen kezeltem a gyűlöletet, ami a tömör irigységből fakadt, abból, hogy hurcoltam azt az egót, amit én fényesítettem ennyire ki” – fogalmazott. Mint mondta ugyanakkor, ebből az átalakulásból a számára a legjobb dolog az áradó szereteten túl szembesülni azzal az új emberrel, akivé a lánya tette.

Szabó T. kérdésére, hogy milyen is ez az újfajta ember, azt felelte: bamba, vagyis másfajta figyelemmel képes jelen lenni a pillanatban. „A szorongó emberek, mint én, állandóan keresnek egy tökéletes helyzetet, ami, mondjuk, a gyerekkorban volt. És ha azt az ízt, azt a szituációt nem tudja megtalálni, akkor nem tud jelen lenni abban a helyzetben, ami éppen teremtődik, mert örökké az egykori tökéleteshez képes látja csak” – magyarázta Grecsó.

Ezután Kemény István került szóba, aki fontos szerepet játszott Grecsó irodalmi pályájának alakulásában. Mint fogalmazott, a költő konyhája volt az ő szabadegyeteme. Az író a könnyeivel küszködve hozzátette ugyanakkor, hogy a Lányos apa az első könyve, amelyet Morcsányi Géza már nem olvashatott.

20230221_magveto_grecso__VG_6639-164444.jpg

Grecsó Krisztián és Rozs Tamás (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető Kiadó)

Az est második felében Szabó T. Anna arról faggatta az írót, vajon ezek a történetek miért éppen most bukkantak elő belőle. Grecsó egyetértett, hogy ez azzal lehet összefüggésben, hogy a lánya miatt többet gondolkodott a női generációkon, egyebek közt ezért is tudta például megírni azt a szöveget, amelyben az édesanyját igazán boldognak látja. Hozzátette, feltehetően ennek köszönhető az is, hogy elkezdett írni az édesapjáról, amit már húsz éve tervezett. Azt azonban nem szerette volna, hogy ez egyfajta terápiás írás legyen, először túl akart lenni ezeken a belső szorongásokon és emlékeken.

Azzal kapcsolatban azonban, hogy most mintha visszatért volna ahhoz a kamasz állapothoz, amikor a fiú haragszik az édesapára, elmondta, hogy úgy tapasztalja, minden eredmény elillan, hiába ér el egyfajta belső békét, az nem válik bölcsességgé, nem állandósul, újra és újra el kell érnie. Ugyanakkor hozzátette,

a Lányos apa szövegeinek írása közben átélhette azt a csodát, hogy már nem ő az utolsó láncszem a családfa legalján.

Ennek apropóján kitért arra is, hogy egy jelenleg is zajló családfakutatás során hogyan fonódott össze egy aktuálisan írt szövege az ükapja történetével.

332650731_1217381435868085_7754675416275684832_n-164726.jpg

Szabó T. Anna és Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető Kiadó)

Szóba került az a szöveg is, amelyben Grecsó azt örökíti meg, hogyan fogadtak be egy Ukrajnából elmenekült sakkjátékost az orosz-ukrán háború kitörése után. Az író ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a felesége ragaszkodott, ő eredetileg nem szeretett volna senkit sem befogadni, más módon akart segíteni, mert szorongással, félelemmel töltötte el a háború közelsége. Azt a távolságot viszont, amit egy írónak érdemes megtartania, itt nem tarthatta meg többé. „Nem is tudtam rögtön kezelni a helyzetet. Az történt, hogy ez a jóember szerette volna átélni az életét egy pillanatra. Kihozta az okleveleit, a kupáit, az érmeket, mutatta, hogy kéthete még milyen helyezése volt az adott nagymesteri tabellán. Ahogy ezeket mutogatta,

akkor határoztam el, hogy ha nekünk menekülni kell, akkor nem viszem egyetlen könyvemet sem.

Mert nem kell. Sőt, nem is szabad.”

Az utolsó blokkban a rossz szülői reflexekről, a generációs különbségekről esett szó. Grecsó szerint a szülőszerep átalakulóban van, és úgy érzi, magukra vannak hagyva az emberek a problémával. Mint mondta, alkalmatlan annak a régebbi apaszerepnek a betöltésére, amely szerint nem szabad kimutatni az érzéseit, és neki kell lenni a fő tekintélynek. Szabó T. Annával egyetértettek abban, hogy a mai szülők már jobban bevonják a gyerekeket a felnőttek dolgaiba, és a szigor helyett inkább mindent elmagyaráznak. Ehhez kapcsolódva Grecsó arról beszélt, hogy a lánya időnként nehéz helyzetek elé állítja: „Én nem emlékszem, három-négy évesen miről beszéltem, de hogy nekem ilyen gondjaim nem voltak, az biztos. Mert kapok azért rendesen feladatokat, például a lét elviselésének megmagyarázását. Mindezt úgy, hogy le kell fordítanom az ő nyelvére. Azt hallani, amikor egy három és fél éves gyerek azt mondja: milyen nehéz, nem könnyű. És ugye még mennyivel nehezebb” – mondta.

A Lányos apa megrendelhető EZEN A LINKEN.

Fejléckép: Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető Kiadó)

 

„Nem költő akartam lenni, hanem verseket akartam írni” – Kemény István a Lírástudókban

Kapcsolódó

„Nem költő akartam lenni, hanem verseket akartam írni” – Kemény István a Lírástudókban

Október végén ünnepelte 60. születésnapját Kemény István költő. A Fidelio és a Líra közös podcastjában Szabó T. Anna beszélgetett vele: tevékről, szívósságról és magányról, amikor csak a toll és szél van.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Egy felnőtteknek szóló könyv miatt is megbüntették a Librit

A hatóságok több más kiadvány mellett Benedek Ágota Állva maszturbálok című kötete miatt is bírságot szabtak ki a Librire, mivel a vállalat az ajánlott könyvek polcán árulta az „öncélú szexualitást” ábrázoló művet.
Könyv ajánló

„Mindenkinek olyan háborúja van, amilyen éppen kijut neki"

Március 6-án a budapesti Brazil Nagykövetség izgalmas irodalmi utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során a 19. század végén lezajlott canudosi háború körülményei tárulnak fel Euclides da Cunha, valamint Márai Sándor művein keresztül.
Könyv hír

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.
Könyv ajánló

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski 1983-as novelláskötete

A város legszebb nője című kötetben olvasható harminc novellát Pritz Péter ültette át magyarra. A Troubadour Books és a Vörösbegy Könyvek gondozásában elkészült könyvet áprilisban vehetik kézbe az olvasók.
Könyv gyász

81 éves korában elhunyt Czakó Gábor Kossuth-díjas író

A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze február 21-én hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család.