Könyv

Grecsó Krisztiáné az AEGON Művészeti Díj

2012.03.20. 13:11
Ajánlom
Az író Mellettem elférsz című kötetéért kapta az elismerést, melyet az egyik legrangosabb hazai díjként jegyez a szakma.

A 2006-ban alapított elismerés különleges konstrukcióval rendelkezik. Nemcsak azért, mert Társdíj is kapcsolódik hozzá - aminek sorsáról maga a díjazott dönthet, de szigorúan más művészeti ág képviselőjét jelölve -, hanem azért is, mert alapítója egy biztosítótársaság. "Mi a biztosításhoz értünk, ezért egyértelmű volt, hogy nem mi akarunk ebben az irodalmi kérdésben dönteni" - hangsúlyozta a keddi sajtótájékoztatón az AEGON Magyarország pr-vezetője, Drevenka Edit. Eszéki Erzsébet, a program szakmai vezetője az irodalmi szerkesztőségektől, íróktól, már díjazott, de 2011-ben új kötettel nem jelentkezőktől beérkezett 28 érvényes jelölésre hívta fel a figyelmet. "A felkért szakmabeliek öt művet jelölhettek, fontossági sorrendben, pontozással rangsorolva az elmúlt év legjobbnak ítélt műveit. Ezután került a bő lista a héttagú zsűrihez, akik három körös egyeztetés után döntöttek az idei díj sorsáról" - emelte ki a díj konstrukciójának kidolgozója.

Tarján Tamás, az ELTE egyetemi docense és a zsűri egyik tagja a mezőny erősségét hangsúlyozta. "A magyar irodalom páratlanul gazdag és a nehéz körülmények ellenére virágkorát éli." Az irodalomtörténész rövid szakmai indoklása szerint "Grecsó Krisztián könyve, a Mellettem elférsz (Magvető, 2011) a manapság igen kedvelt műfaj, a családregény kereteit, poétikáját újragondolva több nemzedék krónikáját lapozza fel, széles olvasóközönséget érintve meg. A kisközösségéből kiszakadt narrátor főhős és a viharsarki ("telepi") família idő- és erkölcs-szembesítő jelene, múltja felejthetetlen figurákban és megrázó élethelyzetekben bővelkedő, folyamatosan sarjadó epika. Az író a vidék-Budapest távolsággal nem szembefeszülést, hanem két különböző optikát láttat. Emelkedés-, hanyatlás- vagy kitörés-történet helyett változások történetét komponálja, tényekből, dokumentumokból és fikcióból ötvözve. Alkotása a magyar regényhagyomány legjobb előzményeire egészen az ezerkilencszázharmincas évekig visszavezethető, de teljeségében új, az európai regényáramokba is betagozódó, jelentékeny írásmű."

Grecsó Krisztián bevallása szerint - mint ahogy regényében is írja - "én a felejtés ellen dolgozom. Mindig is sokat kérdezgettem a nagyapámat, hogy mi tud az ő nagyapjáról és olyasfajta alázatra bukkantam, ami az én korosztályomat már nem igazán jellemzi. Mi óriási jelentőséget tulajdonítunk magunknak a nagyra nőtt egónk miatt, míg ők magukra csak generációkat összekötő láncszemként tekintettek. Fontos hangsúlyoznom, hogy ez a regény nem családtörténet, nem a családi események levéltárban is ellenőrzött leírása. Ez a mű ugyan régi történeteket mond el, de a mának, a jelennek és ezen belül hozzánk szól. Ez az első olyan regényem, aminek kapcsán az olvasók magukról kezdtek el beszélgetni és ez nagyon lényeges momentum számomra" - mondta a Déry-, Bródy Sándor- és József Attila-díjas író, aki jelenleg az Élet és Irodalom munkatársa.

Az AEGON Művészeti Díj nettó hárommillió forinttal, és egy kisplasztikával jár együtt, amit idén Beretvás Csanád szobrász készített el, a Ritmus címet adva a márványból készült alkotásnak. Az eddigi díjazottak Spiró György (2006, Fogság), Rakovszky Zsuzsa (2007, Visszaút az időben), Térey János (2008, Asztalizene), Jónás Tamás (2009, Önkéntes vak), Csaplár Vilmos (2010, Hitler lánya) és Esterházy Péter (2011, Esti) voltak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Az író, aki létre akarta hozni az USA 51. államát – 100 éve született Norman Mailer

Norman Mailert a modern próza- és újságírás úttörőjeként tartják számon, aki a leghitelesebben tudta kifejezni az 50-es és 60-as évek amerikai fiatalságának életérzését. Megítélését azonban némileg beárnyékolják életének bizonyos epizódjai.
Könyv magazin

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Könyv magazin

Aki Pilinszky Jánostól és Vas Istvántól tanulta a költészetet – 80 éves Várady Szabolcs

1943-ban ezen a napon született Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő.
Könyv ajánló

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Könyv hír

Nyomtasson verset ön is a Széll Kálmán téren!

Ötletes fejlesztéssel tiszteleg a magyar kultúra napja előtt a II. kerület vezetése: a Széll Kálmán téren elhelyezett versmegállóból a körzethez köthető költők sorait nyomtathatjuk ki, és vihetjük magunkkal.