Könyv

Gyorsan ható érzelmi immunerősítők Szabó T. Anna új irodalmi podcastjában

Szabó T. Annával indul a Lírástudók
2021.04.26. 10:35
Ajánlom
Szabó T. Anna szerint a bajban különösen nagy szükségünk van a versre és az írott szóra, de talán a legfontosabbak a jó beszélgetések. Az április 28-án, szerdán este fél 8-kor induló Lírástudók podcast egyszerre kínálja mindkettőt: tartalmas beszélgetéseket ígér és segít eligazodni a könyvesboltok újdonságai között. Partnere a Líra Könyv és a Fidelio.

Miért döntöttél úgy, hogy belevágsz a podcast műfajába?

Az volt a titkos vágyam, hogy ismét rávegyem magam az órákon át tartó olvasásra, a frissen megszülető szövegek megismerésére. Nagyon-nagyon nehezen ment az utóbbi egy évben az áhítatosan belefeledkező olvasás, az újdonságok befogadása. Nyilván olvastam sokat - esszéket, verseket, tanulmányt, mindenfélét, és sok régi kedves regényt is újra elővettem -, de megfigyeltem, hogy mennyire másképpen, mennyivel feszültebben bánok a szöveggel, mint korábban: folyton abbahagytam és a híreket kezdtem böngészni, csodára várva; ebből tudom, hogy a félelem szétforgácsolja a figyelmet. A saját fegyelmemet szerettem volna élezni egy kicsit, visszakerülni abba a szellemi vérkeringésbe, ahonnan elzárt és kimetszett az állandó szorongásom –

mintha az agyam is el akart volna bújni, de hogy pont az elől bújjon el, ami megmenthetné!

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó Opera magazin)

Dühített, úgyhogy ez volt az egyik belső, titkos ok arra, hogy igent mondjak a felkérésre. Az engem faggató beszélgetős műsorokban is vissza szoktam kérdezni időnként, úgyhogy remélem, a kérdező szerepe nem idegen nekem. Nyilván elég gyakorlatlan vagyok benne, de kíváncsi és lelkes: ha megszerettem valamit, boldogan biztatok másokat is olvasásra.

Értek meglepetések az új könyvek felfedezése során?

A műsorra készülve végre pár ülésben elolvastam vagy újraolvastam Vámos Miklós az utóbbi időben írt vagy újra kiadott köteteit. Micsoda sodrásuk van! Ráadásul ő ötszáz oldalnál nem is nagyon adja alább, úgyhogy a kitűzött nagyregény-olvasási normámat is teljesítettem. Annyira jó volt meglátni bennük a titkos kapcsolódásokat, például, hogy mi maradt ki az Apák könyvéből és került be a Dunapestbe. Erről is beszélgetünk majd. 

Egy év bezártság után sokszor képtelenül távolinak tűnnek az emberek, ilyenkor a beszélgetés szerepe különösen felértékelődik. Mennyire figyeled az ilyen típusú műsorokat?

Rajongok a jó beszélgetésekért. A Bartók rádió mellett leginkább a német kulturális rádió adását hallgatom rendszeresen, még a Berlinben töltött évem alatt szoktam rá, abban folyamatos az efféle eszmecsere.

Eddig ritkán hallgattam podcastokat, most kezdem sorra bepótolni a mulasztásaimat, sok izgalmas könyves műsort találtam.

Sajnos túl sok időmet töltöm az interneten, és látom, hogy éppen a számomra fontos nyugodt és egymásra figyelő beszélgetés vész el a közösségi felületeken, gyakran már csak az indulatok vezérlik a hozzászólásokat. Az agresszív beszédmód elszomorít, és a magam módján teszek is ellene: igyekszem minél tovább megőrizni a nyugalmamat.

Számíthatunk arra, hogy a hozzád közel álló írók, költők lesznek a vendégeid?

Amikor én kérdezek majd a Lírástudókban, mindig örömmel hívom el a számomra kedves írókat; persze az új ismerős is öröm. Könnyebb olyanokkal beszélgetni, akiket harminc éve olvasok, de felfedezni valakit talán még izgalmasabb, hiszen bármilyen távol álljanak tőlem, a párbeszéd során kiderülhet, hogy nem is vagyunk olyan messze egymástól.

Az egyik első adás vendége régi pályatársad és barátod, Mesterházi Mónika. Miért őrá esett a választásod?

Ismét egy rendkívül erős verseskötettel lépett elő, évtizedes belső munka után. A legnehezebb és legfájdalmasabb témáról ír, a gyászról. Nem csak a szerettei elvesztésének a pillanatáról, de az emlékezésben megtalálható fényességekről is.

Magáról a gyászmunka írásban rögzített folyamatáról. Nagyon tisztelem érte, hogy meg tudta írni, és milyen szépen!

Roppant bátor címet adott a kötetnek: Nem félek. Mintha megvigasztalhatnánk magunkat – holott a címről kiderül, hogy nem tényre, hanem emlékre vonatkozik. A verseiben mindig az ember érzelmi kiszolgáltatottsága jelenik meg - és nem csak a másoké, hanem lefegyverzően őszintén tud beszélni saját kiszolgáltatottságáról, vagyis az egymásnak való kölcsönös kiszolgáltatottságunkról. Ráadásul éppen az érzelmi függés teszi ezt velünk; Pilinszky egyenesen a szeretet tériszonyának és kicsinyes aggodalmának nevezi ezt az állapotot.  Gyönyörű, ahogy Móni ki tudja ezt fejteni, a klasszikusokéval vetekedő fegyelemmel. Számomra a Mesterházi-életmű intenzitása meghatározó vonatkoztatási pont.

mesterhazi_monika_szabo_t_anna-171914.jpg

Mesterházi Mónika és Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Fidelio)

Valószínűnek tartom, hogy a költészet mindig fontos sorvezető marad a számodra ebben a műsorfolyamban is.

Nagy szükségünk van a versre a bajban. Az emberek többsége csak akkor fordul a költészethez, amikor szerelmes vagy elvesztett valakit. Ilyenkor az életbe vetett szerelmünk erősödik. A hiányérzetben is ott az élnivágyás, hiszen minél több embert kell gyászolnunk, annál jobban kapaszkodunk a szép emlékek örömébe. Most olyan, mintha egy háborús időszak után lennénk, lassan talán megkezdődik az újjáépítés.

Nagyon várjuk, hogy elinduljon az élet, és meggyőződésem, hogy énekre, zenére és versre van a legnagyobb szükségünk a lelki stabilitáshoz, úgyhogy ezeket a gyorsan ható érzelmi immunerősítőket érdemes beszedni mindenkinek.

Egész életemben rengeteget segítettek rajtam a fejemben hordozott versek. A gondolkodást is edzi a szövegek állandó értelmezése: megtörtént, hogy álmomból felébredve egyszer csak megértettem egy sort, amin húsz éve töprengtem. Móni könyvére visszautalva: szerepel benne valaki, aki a halálos ágyán is verseket mond, a betegsége mélyén is József Attilát idéz, így győzi le a fájdalmát és a félelmét. Az irodalom szeretetétől a szeretet irodalmáig vezető utat járjuk be vele.

Melyik éned vezeti inkább a műsort, az írói, vagy az olvasói?  

A felkészülés során élvezet úgy belemerülni az olvasásba, hogy közben az írói énem is figyeljen, a szakmaiságom is éber legyen. Csodálatos az élő klasszikusainkkal beszélgetni – de ha a mikrofon előtt ülök a szerzővel, már nem író vagyok, hanem lelkes és érdeklődő olvasó.

A Lírástudók minden második szerdán este fél 8-kor jelentkezik új részekkel. Az első adás április 28-án hallható.

Fejléckép: Szilágyi Lenke / Magvető

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Kapcsolódó

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

Lírástudók Szabó T. Annával

A Líra Könyv és a Fidelio kéthetente szerdán jelentkező irodalmi podcastja változatos könyvajánlókkal és elmélyült beszélgetésekkel.

Segítünk eligazodni a könyvesboltok újdonságai között.

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.