Könyv

Hallgatjuk-e a zenét vagy csak halljuk?

2012.04.22. 08:16
Ajánlom
Ezzel a címmel rendezett szakmai beszélgetést a Magyar Könyvtárosok Egyesületének zenei szekciója a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szombaton délelőtt.

A jó könyvtáros rávezetheti a felületes, úgynevezett háttérzene fogyasztót a valódi hallgatásra - derült ki az összejövetelen. Kiss Katalin a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Ötpacsirta utcai zenei gyűjteményét, Sárközi Andrea az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Molnár utcai zeneműtárát képviselte, de részt vett a beszélgetésben Banda Ádám hegedűművész is, aki két szempontból, „fogyasztóként" és gyűjtőként is megszólalt a rádiós szerkesztő, Papp Márta mellett.

Megalapozott, igényes hangzó anyag várja a FSZEK zenei gyűjteményében a látogatókat. A szerepük nagyon megváltozott, korábbi helyükön, a Fehérhajó utcában az 1980-as években már nyitás előtt sorban álltak az emberek, hogy az akkor beszerezhetetlen ritkaságokat lemásoltassák. Egy-egy LP-t percenként egy, később másfél forintért lehetett magnószalagra szabadon átjátszani. A rendszerváltás után természetesen Magyarországon is érvényessé váltak a szerzői jogi szabályok, a másolás megszűnt. A CD-piac nemzetközivé vált, ma pedig a letöltések uralják a terepet, bár Kiss Katalin megjegyzése szerint az igazi zenebarátnak ez a minőség nem felel meg.

Ma mindkét könyvtárosnak fejfájást okoz, hogy a rendkívül népszerű és közönségkapcsolatokat építő, rendhagyó művészeti óráikon, illetve ingyenes koncertjeiken elhangzó muzsika után is jogdíjat kell fizetniük, amire nincs külön forrásuk. Banda Ádám Junior Prima-díjas hegedűművész úgy vélte, hogy a közönség a klasszikus alaprepertoárnak, a virtuóz műveknek tapsol és nehezen barátkozik meg a ritkaságokkal, ő tehát az ismert darabok közé csempészi be az újdonságokat. A gyűjteményépítésben is a raritásokra „hajt", igyekszik élő koncertfelvételeket, kiadatlan anyagokat ismerősök révén megszerezni. Ma már nem elsősorban hegedűzenét gyűjt, inkább azt tartja érdekesnek, ha például ugyanannak a darabnak más más alkalommal rögzített felvételét összehasonlíthatja, Richternél például izgalmas változásokat vett észre akár csak néhány nap eltéréssel készült anyagnál.

Papp Márta megerősítette, hogy a Bartók rádióban néhány éve indított sorozatuk, amelyen egy mű kétféle előadását vetették össze, meglepő érdeklődést váltott ki laikus zenebarátok körében is. Sárközi Andrea arról az örvendetes jelenségről számolt be, hogy sokan keresik a fiatal előadókat és egyre többen ülnek be vagy viszik el meghallgatni azt a versenyművet, illetve operát, amelyre jegyet váltottak a Művészetek Palotájába vagy az Operaházba, mert felkészülten akarnak beülni az előadásra. Mind többen kérnek tanácsot ünnepek, más jeles események, például szalagavatók előtt, hogy tájékozódjanak, milyen muzsikát használjanak, melyik felvételt vegyék meg ajándékba. Ezeknél a találkozásoknál az ügyes könyvtáros véleménye szerint rávezetheti a partnert, hogy ne csak hallja a muzsikát, hanem üljön le és az agyával, a lelkével is összpontosítson a zenére, azaz hallgassa. Szerinte ebben áll a különbség, és nem különítené el élesen a szakmai és nem szakmai zenehallgatót.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tóth Krisztina könyvét ismerte el a PEN

Fordítói támogatásra méltónak találta Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetét a nagy-britanniai PEN Translates, amely a szigetország könyvpiacának sokszínűsítését tűzte ki céljául. A Peter Sherwood által fordított kötet decemberben jelenik meg.
Könyv podcast

„Nem az a kérdés, hogy egy anya kiég-e, hanem hogy hányszor” – Goodwill Barbara a Lírástudókban

Női szerepekről, azok egyensúlyáról és a mindennapok kihívásainak megküzdési stratégiáiról, no meg legújabb könyvéről beszélgetett Goodwill Barbarával a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv kritika

Az év legszebb ajándéka Nádas Pétertől

A kis közösségek árnyoldalát jeleníti meg Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényében, amely egyfajta betekintés egy kis falu kollektív tudatába, ahol az elemi rosszindulat a legalapvetőbb viszony a másik emberhez.
Könyv hír

Fiatal versíróknak indított pályázatot a MANK

Tóth Krisztinától, Kemény Istvántól, Géczi Jánostól vagy épp Győrffy Ákostól is tanulhatnak a MANK versíró pályázatának győztesei. A fiatal, kötet nélküli szerzők kéziratait augusztus 19-ig várják, a tíz nyertes írásból antológia is készül. 
Könyv gyász

Elhunyt Konrád Áron

36 éves korában elhunyt Konrád Áron, aki gimnazista korában az egyik legígéretesebb költői tehetségnek számított. Konrád Áron három évvel édesapja, Konrád György halála után távozott.