Könyv

Hallgatjuk-e a zenét vagy csak halljuk?

2012.04.22. 08:16
Ajánlom
Ezzel a címmel rendezett szakmai beszélgetést a Magyar Könyvtárosok Egyesületének zenei szekciója a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szombaton délelőtt.

A jó könyvtáros rávezetheti a felületes, úgynevezett háttérzene fogyasztót a valódi hallgatásra - derült ki az összejövetelen. Kiss Katalin a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Ötpacsirta utcai zenei gyűjteményét, Sárközi Andrea az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) Molnár utcai zeneműtárát képviselte, de részt vett a beszélgetésben Banda Ádám hegedűművész is, aki két szempontból, „fogyasztóként" és gyűjtőként is megszólalt a rádiós szerkesztő, Papp Márta mellett.

Megalapozott, igényes hangzó anyag várja a FSZEK zenei gyűjteményében a látogatókat. A szerepük nagyon megváltozott, korábbi helyükön, a Fehérhajó utcában az 1980-as években már nyitás előtt sorban álltak az emberek, hogy az akkor beszerezhetetlen ritkaságokat lemásoltassák. Egy-egy LP-t percenként egy, később másfél forintért lehetett magnószalagra szabadon átjátszani. A rendszerváltás után természetesen Magyarországon is érvényessé váltak a szerzői jogi szabályok, a másolás megszűnt. A CD-piac nemzetközivé vált, ma pedig a letöltések uralják a terepet, bár Kiss Katalin megjegyzése szerint az igazi zenebarátnak ez a minőség nem felel meg.

Ma mindkét könyvtárosnak fejfájást okoz, hogy a rendkívül népszerű és közönségkapcsolatokat építő, rendhagyó művészeti óráikon, illetve ingyenes koncertjeiken elhangzó muzsika után is jogdíjat kell fizetniük, amire nincs külön forrásuk. Banda Ádám Junior Prima-díjas hegedűművész úgy vélte, hogy a közönség a klasszikus alaprepertoárnak, a virtuóz műveknek tapsol és nehezen barátkozik meg a ritkaságokkal, ő tehát az ismert darabok közé csempészi be az újdonságokat. A gyűjteményépítésben is a raritásokra „hajt", igyekszik élő koncertfelvételeket, kiadatlan anyagokat ismerősök révén megszerezni. Ma már nem elsősorban hegedűzenét gyűjt, inkább azt tartja érdekesnek, ha például ugyanannak a darabnak más más alkalommal rögzített felvételét összehasonlíthatja, Richternél például izgalmas változásokat vett észre akár csak néhány nap eltéréssel készült anyagnál.

Papp Márta megerősítette, hogy a Bartók rádióban néhány éve indított sorozatuk, amelyen egy mű kétféle előadását vetették össze, meglepő érdeklődést váltott ki laikus zenebarátok körében is. Sárközi Andrea arról az örvendetes jelenségről számolt be, hogy sokan keresik a fiatal előadókat és egyre többen ülnek be vagy viszik el meghallgatni azt a versenyművet, illetve operát, amelyre jegyet váltottak a Művészetek Palotájába vagy az Operaházba, mert felkészülten akarnak beülni az előadásra. Mind többen kérnek tanácsot ünnepek, más jeles események, például szalagavatók előtt, hogy tájékozódjanak, milyen muzsikát használjanak, melyik felvételt vegyék meg ajándékba. Ezeknél a találkozásoknál az ügyes könyvtáros véleménye szerint rávezetheti a partnert, hogy ne csak hallja a muzsikát, hanem üljön le és az agyával, a lelkével is összpontosítson a zenére, azaz hallgassa. Szerinte ebben áll a különbség, és nem különítené el élesen a szakmai és nem szakmai zenehallgatót.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv arany jános

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Könyv lapszemle

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv garaczi lászló

Garaczi válaszol Vámosnak

E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni - írja Vámos Miklós, majd felteszi az indirekt kérdést választottjának, Garaczi Lászlónak: posztmodern írónak tartja-e magát.
Könyv szécsi noémi

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.
Könyv galéria

Róbert Gida, Micimackó és a Százholdas Pagony a valóságban

Archív képek a felnőtt Róbert Gidáról, Micimackó és társai jelenlegi fotói és a Százholdas Pagony ingatlanhirdetése – galériánkban!