Hangolódj az Ünnepi Könyvhétre júniusi ajánlónkkal!

**Tóth Krisztina: Kánkán az üvegpadlón (Magvető)**

Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek, akikkel bármi megtörténhet. És meg is történik. Tóth Krisztina történeteiben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában – gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban – és létre jön a varázslat: feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik. Vicces, nevetséges, szomorú, fájdalmas vagy épp tragikus helyzetek, sorsok. A Kánkán az üvegpadlón történetei Magyarországon játszódnak, mostani kórházban, iskolában, faluban, városban, a jelen politikai és gazdasági viszonyai között, Tóth Krisztina azonban úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy ragaszkodik az igazsághoz: kitágítja ezt a teret és időt, és úgy világít rá apró részletekre, hogy abban felsejlik az egész. Mi pedig sírunk, nevetünk.

Tompa Andrea: Kiváló testek (Jelenkor)

Tompa Andrea új regényéből kiderül, hogy a poklot a kíváncsiak számára csinálták. A hatalom kíváncsi – olyasmit akar tudni, ami nem tartozik rá. Hogy ki kit szeret, kivel szexel. Mindez létrehozza a kíváncsiak társadalmát, akik tudni akarnak vagy tudni vélnek. A közösség pedig hol megbomlik, hol összekapaszkodik és áthatolhatatlanná válik. Senki és semmi nem lehet a hatalmon kívül.

Darvasi László: Az első izlandi hóregény (Magvető)

Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét. Ez a késztetés egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható. A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak. De járjunk a feltaláló ősemberek világában, legyünk tanúi Jézus keresztre feszítésének, nyomozzunk akár a rendszerváltás után legyilkolt kertitörpék után, lesz közös a történetekben: a fantázia megállíthatatlan áradása.

Könyvheti újdonságok (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Prieger Zsolt (szerk.): Egy évem József Attilával (Corvina)

Ki a legnagyobb magyar költő? Sokak számára egyértelműen József Attila, de hogy szinte mindenki az első három között említi, az egészen biztos. Bennünk élnek és visszhangoznak nagy versei, újra meg újra átérezzük tragikus sorsát, magányát és kívülállóságát, felidézzük filozófiáját. De ismerjük-e igazából, vagy csupán az irodalomórák emlékének fényében látjuk? Prieger Zsolt „szubjektív-szerelmes” válogatása nemcsak árnyalja, de jócskán ki is tágítja József Attiláról alkotott képünket. Felfedezhetjük benne a költő kísérletező kedvét, játékos oldalát – a sokat idézettek mellett expresszionista, avantgárd költeményeit, rögtönzéseit, reklámverseit is olvashatjuk –, de levél-, cikk- és naplórészleteiből apróbb rezdüléseit, életeseményeit, legmélyebb érzéseit és gondolatait is megismerhetjük. A személyes, mégis átfogó összeállítás nyomán 365 lépésben, napról napra kerülhetünk közelebb irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjához.

Szijj Ferenc: A madarak tudása (Magvető)

Szijj Ferenc verseskönyve az esendőség enciklopédiája. A négyszáz darab négysoros vers törékeny metaforák és rejtélyes allegóriák sora furcsahelyzetekkel, álomszerű történetekkel és légből kapott megfigyelésekkel. Mindezek közé egy ponton belefűződik egy olyan szál, amelyen valóságosnak tűnő csomók vannak a homályos múltból. Hogy a valóságban mélyen hol rejtőzik a képzelet, s hogy a fantázia miképp téved el a realitások erdejében, az maga is képzelt tudás, olyan, mint a madaraké: átfogó, fölényes és természeti tudás az életről és a halálról.

Virginie Grimaldi: Törékeny órák (Athenaeum)

Diane-nek sosem voltak nagy álmai. Férjre, két gyermekre és olyan munkára vágyott, amit szeret. Mindez már több is volt, mint amit az élettől remélni mert. Ám amikor a férje elhagyja, tökéletes világa összeomlik, és bánatába merülve észre sem veszi, hogy az igazi tragédia nem az ő lelkében, hanem a lányáéban zajlik. Lou tizenhat éves, nehezen éli meg a kamaszkort, és az első szerelmi bánatának következményeként kicsúszik a talaj a lába alól. Amikor Diane rádöbben erre, mindenre kész, hogy a segítségére legyen, még arra is, hogy visszatérjen a múltjába, amely elől mindig is menekült.

Könyvheti újdonságok (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Adorjáni Panna: Körbe (Jelenkor)

Tompa Andrea a kötet fülszövegén így fogalmaz Adorjáni Panna regényéről: „Új emberek friss, puha testekkel, még csak most lépnek ki a kamaszkorból. Fiatal felnőttek, görcsösek és szerelemre éhesek, összegabalyodnak, de idegenek maradnak. Egy lány, a harminc körüli Mirjam, akinek minden rezdülését, már-már az ízét is érezzük, egyfolytában latolgat, sodródik, megtorpan, de valami előrelöki, s máris húzódna vissza a csigaházába, ha lenne ház, ahová vissza lehet még húzódni. A múlt nem elmúlt, hanem kiszáradva hever a parton, mint egy döglött medúza.

A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek, család, vallás, egyetem nullát - mindent neked kell kitalálnod, legfeljebb baráti tekintet kísér. Egyedül kell felfedezned a tested, azt is, hogy ki legyél vagy ne legyél, szolgálj valami cégnél, vagy művészkedj, mindezt egy olyan városban, ami tulajdonképpen otthonos, de inkább csak ismerős, és nem ajánl már otthont senkinek, mert rohadt drága. Kolozsváron vagy bárhol másutt.

Adorjáni Panna első regénye az emberek közötti magányról és a kapcsolódás folyton elbukó vágyáról beszél élesen, kímélet nélkül. Úgy súg mindannyiunkról a fülünkbe, hogy önmagunkra is rálássunk.”

Novai Gábor: Mi ez a tánc, fiatalok? (Athenaeum)

Limbó hintó, Hotel Menthol, Arrivederci amore, Bye Bye Szása, Csöngess be hozzám, jóbarát – Magyarországon harminc év felett szinte mindenki ismeri ezeket a dalokat. Azt azonban kevesebben tudják, hogy van valaki, akinek társszerzőként – sok más sláger mellett – ezeket köszönhetjük. Ő Novai Gábor, aki közel hatvan éve része az életünknek, még akkor is, ha sosem a színpad elején, a frontvonalban állt. Minden zenésztársa egyformán elismeri: ő volt az, aki a mindenkori zenekarait a háttérből, motorként irányította. Radnai Péter az elmúlt másfél évben rengeteget beszélgetett Novával, és kollégáit is megkérdezte, többek között Révész Sándort, Szikora Róbertet, Karácsony Jánost és Falusi Mariannt. Arra kereste a választ, hogyan lehet egy alapvetően exhibicionista szakmában úgy elképesztő sikereket elérni, hogy közben valaki végig a háttérben marad. Ez a beszélgetős könyv nemcsak a zenéről szól, hanem az elmúlt fél évszázad történelméről is. (Hallgasd meg a Lírástudók Novai Gáborral és Radnai Péterrel készült adását!)

Péterfy Gergely: Digó (Kalligram)

Péterfy Gergely Digó című regénye az erdőtüzektől és sirokkótól pusztuló, elöregedő, saját műemlékeinek súlya alatt fuldokló Olaszországba vezet, Orvieto expat közösségébe. A regény főhőse, Winter Henrik, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről a covid idején költözött Umbria ősi városába, megpróbál úgy élni, hogy már ne okozzon több bajt a világban. Ahogy egyre mélyebben megismeri a várost és az ottlakókat, kénytelen rájönni, hogy tévedett, amikor azt gondolta, hogy már eleget tud a létezésről.

Könyvheti újdonságok (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

**Tim Sullivan: A könyvárus (General Press)**

Egy csendes, bristoli antikváriumban holtan találják a tulajdonost. A könyvárus vértócsában fekszik a padlón. A rendőrségnek egyetlen kérdése van: hogyan érhette ezt a férfit ilyen erőszakos vég ezen a békés helyen? Cross felügyelő általában remekül kiszúrja a félrevezető nyomokat, ám most a magánéletében bekövetkezett aggasztó események teszik próbára. Mivel a figyelme sokszor elkalandozik, nagy mértékben kell támaszkodnia a kollégáira, és ez mindig is nehezére esett. Lehet, hogy ez egy békés szakma, de tele van szenvedélyes, ambiciózus emberekkel, akik ismerik a ritka könyvek értékét. És mivel a világ összes krimijét elolvastak már, azt is tudják, hogyan ússzanak meg egy gyilkosságot. De vajon ez elég ahhoz, hogy átverjék a kitartó George Cross nyomozót?

**Tony Kushner: Angyalok Amerikában I-II. (Selinunte)**

Profánul szakrális és magasztosan ateista pillanatokból keveredik ki az Angyalok Amerikában hatása. Kushner ironikusan grandiózus teremtésmítoszát sok ősi nép is megirigyelhetné, de a bontakozó melodrámát más pontokon is újra és újra lerombolja, aztán magasabb-fényesebb építményt emel túlcsorduló érzelmekből: rettenetből, szánalomból és könnyes nevetésből. A megtört szíveket összeragasztani nem lehet, de az elfogadás tanulható, súgja mindeközben. S mert folyton szembesít érzelmességfüggésünkkel, a valódi érzelmek megélésére is képessé tesz. Hatalmas drámatömbje szüntelenül játszik a lelki sztereotípiákkal – a giccshatáron innen és túl. Egy nagyoperett és egy szappanopera találkozik a dramatikus történetfilozófia és a tüneményes szexuálpolitika boncasztalán. A kultikus dráma mindkét része először jelent meg magyarul, Upor László fordításában.

**Vásárhelyi Mária: Akik elhitték a 20. századot (Open Books)**

Vásárhelyi Máriát mindössze háromévesen hurcolták el szüleivel és testvéreivel az 1956-os forradalom leverése után. Az apa, Vásárhelyi Miklós a negyvenes években illegális kommunista és antifasiszta ellenálló, később a pártállam sztárújságírója, majd a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke volt. 1956-ban öt év börtönre ítélték, szabadulása után mellőzött anyagbeszerzőként, majd filmdramaturgként dolgozott. A rendszerváltáskor már a Történelmi Igazságtétel Bizottságának elnöke, a Soros Alapítvány vezetője, később az SZDSZ parlamenti képviselője, majd az első orbáni gyűlöletkampány célpontja és áldozata. Lánya, a szociológus, Medián-társalapító Vásárhelyi Mária a kivételes apa alakját középpontba állítva tárja elénk a 20. század valószerűtlen történetét: a holokauszt traumáját, a kommunista illúziók születését, a Rákosi-terrort, az 1956-os forradalom reményét, majd a börtönéveket és az elszigeteltség dermesztő valóságát.

Könyvheti újdonságok (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

**Ranganath Charan: Miért emlékezünk? (Európa)**

Az emlékezet sokkal több, mint a múlt feljegyzése. Lényeges, ki hányadán áll az életében az arcok és nevek felidézésétől kezdve a tanulással, a döntéshozatallal, vagy akár a gyógyulással. Dr. Ranganath közérthető, személyes és hétköznapi példák segítségével hozza a laikus olvasó számára is elérhető közelségbe az emberi agy, illetve az emberi emlékezet működéséről összegyűjtött eddigi ismereteket. A pszichológia és az emlékezetkutatás alig százötven éves történetét megismerve jobban érthetővé válik számunkra a hétköznapjaink alakulása is. Hiszen idegtudományi alapokon nyugszik a közösségi média addiktív jellege, a politikai szekértáborok kialakulásának és a társadalmi megosztottság megerősödésének agyi mechanikája, vagy a negatív hírek gyors terjedésének természete.

**Száraz Miklós György–Illés Andrea: Legendás Budavár (Scolar Kiadó)**

A cím magáért beszél. Baljós jelek és jóslatok, régi krónikák babonás-misztikus leírásai, Árpádok, magyar Anjouk és Mátyás mesés palotái, török Buda legendái rejtélyes alagutakról, agák és pasák elrejtett kincseiről. És egy sereg részlet egy sereg elfeledett 19. századi író emlékezéseiből. Meg sok-sok rövidhír - nevezzük őket színeseknek - az egykori, a száz-százötven évvel ezelőtti mindennapok eseményeiből. Villámcsapások, balesetek, bűntettek, apró-cseprő érdekességek pékekről, lakatosokról, arisztokratákról vagy éppen a Budába szerelmes Erzsébet királynéról. A Vár csöndes utcái szinte megelevenednek. Az oldott és írói szöveg mellett legalább annyira fontosak a kötetben a képek. A körülbelül 230 kép élvezhető nagyságban jelenik meg, vagyis az olvasó szinte ott lépdel a hajdani utcán vagy téren, bogarászhat, elmélázhat a részletekben. A régi fotográfiák közül a legújabb is több mint 80 éves, de számos olyan is akad, amit az 1850-es és 1860-as években készítettek, és még soha nem jelent meg nyomtatásban. A Budai Vár Magyarország és Budapest szíve – immáron közel 800 éve. Ezt mutatja be a képeskönyv. A terjedelmes és érdekfeszítő szövegben a régészek, történészek, művészettörténészek legfrissebb eredményei éppúgy megtalálhatók, mint a Budai Vár száz-kétszáz évvel ezelőtt élt író és költő szerelmeseinek vallomásai. És persze a szépíró, regényíró szerző személyes emlékei. No meg a legendák.

**Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma (Magvető)**

Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé, amikor József fia visszatért, és a zsinagógában személyes magyarázatot fűzött a felolvasott hetiszakaszhoz. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt, „lenti” és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. A szöveget szerzője, Godova Sándor, az egykori teológus Dél-Amerikából küldi el a halála előtt barátjának, Schein Gábornak, aki úgy dönt, előszóval és lábjegyzetekkel ellátva adja közre a művet. Ő a kutya mögött felismeri Godova erőteljes jelenlétét, és azt, hogy a teremtett állati hangon és nézőponton újra meg újra áttör Godova személyes szemlélete. Olvasás közben az ironikus, máskor tudálékos vagy éppen elhallgatásba torkolló kommentárok révén újraíródik kettejük barátságának is a története. Így lesz az egész könyv fontos témája a bestiális és az intellektuális, a barátság és az árulás, a hűség és a kétkedés, a szabadság és a hit, egyszóval az emberi alapzat, aminek humoros felülvizsgálatára hív a könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart.