Könyv

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

2018.11.12. 16:55
Ajánlom
Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.

A Hasítás az Egy lemur vallomásai című, önéletrajzi ihletésű kvázi memoár ötödik kötete. Hányszor lehet egy életet elmesélni?

Minden életkorban más a múlt perspektívája, máshogy látjuk az életünk epizódjait. Más a fénytörés. Az emlékezés újból és újból nekifeszül, hogy megértse, mi történt. Az értelmezések eredményei is hozzáadódnak az eredeti emlékhez. Folytonos körözés a fontos vagy rejtélyes pillanatok fölött, így születnek az újabb és újabb változatok. A sorozat kötetei különböznek egymástól, a könyveknek más a témájuk, a tétjük, de bizonyos motívumok ismétlődnek, új kontextusba helyeződnek.

Ezek szerint soha nem is tudjuk a saját múltunkat teljesen kiismerni?

Nem fogunk végső igazságokhoz eljutni, de ha képesek vagyunk folyamatosan elemezni, hogy mi történt velünk, az már félsiker. A probléma megoldása az állandó törekvés a megoldására. Az emlékezésnek, a múltfeldolgozásnak van egyfajta terápiás funkciója. Nem fogjuk megtalálni a bölcsek kövét, de eljuthatunk bizonyos kérdések megfogalmazásáig, az elfogadás állapotáig. Voltak események, helyzetek, amelyek nagy feszültséggel dolgoztak bennem évtizedeken keresztül, aztán mikor írtam róluk, valamiképp nyugvópontra jutottak. 

A lemur visszatért

Kapcsolódó

A lemur visszatért

A posztmodern önéletrajzi regényciklus ötödik részében megérkeztünk a 80-as évekbe - ami Garaczi tolmácsolásában legalább annyira sírva nevetős élmény, mint a gyerekkor, vagy a katonaság.

A Lemur-könyvek tele vannak a klasszikus memoárok szempontjából „nem hasznos” vagy mellékes emlékekkel, ezekből rekonstruálódik a múlt. Hogyan szelektálódik ki, mi kerül egy-egy kötetbe?

Kérdés, hogy mi a hasznos és mi a nem hasznos emlék.

Mindenki életében eljönnek az úgynevezett nagy események, drámai pillanatok, halálesetek, szerelmek, beteljesülések, sikerek, kudarcok. De vannak olyan hétköznapi pillanatok, helyzetek, emlékek is, amelyek évtizedekig kísérnek és kísértenek, és nem értjük a jelentőségüket. Ártatlannak tűnő, véletlenszerű helyzetek, események, hangulatok.

Négyéves koromban álltam a kisszobánkban az ablak előtt, meglebbent a függöny, leszállt egy galamb az erkélyre, félrefordította a fejét, és egy pillanatig egymásra néztünk. A negyedik születésnapomon történt, és mikor a galamb elrepült, arra gondoltam, hogy úristen, milyen öreg vagyok már, és ebből a végtelen időből, ebből a felfoghatatlan négy évből alig emlékszem valamire. Nem történt semmi drámai akció, de ez valami evidenciapillanat volt számomra. Vannak ilyen pimf, közönségesnek tűnő pillanatok, amiket sokáig nem tudunk kiverni a fejünkből. Mint egy makacs dallamtapadás. Nem tudjuk, miért kell emlékeznünk ezekre. Mintha üzenni akarnának valamit a létezésünkről.

Garaczi László

Garaczi László (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

Mennyire változna meg a konstruálás folyamata, ha a Lemur-sorozat eljutna a jelenkorig? Hiszen a digitalizáció, az internet és a közösségi média korában már nincs szükség emlékezésre, minden múltbeli tettünk ott van a számítógépünkön és a telefonunkon.

Egy ma játszódó, új regényen dolgozom, amiben jelentős szerephez jut a technológia és a virtualitás. Facebook, mobil, új kommunikációs platformok satöbbi. Még az is lehet, hogy Lemur-könyv lesz. Viszont nem gondolom, hogy az internet és a technológiai forradalom egy csapásra megoldotta volna a problémáinkat. Az ember bonyolultabb a gépnél. Az új helyzet áthangolja a viszonyunkat a többiekhez és magunkhoz, de a lényegen nem változtat: nem tudjuk, kik vagyunk, nem értjük, mi történik velünk, és mi az értelme ennek az egésznek.

Lehet, hogy a rengeteg elérhetővé váló adat csak nehezíti a helyzetünket, növeli a káoszt.

A Hasítás elbeszélőjének két álma van: gólt lőni a braziloknak a Népstadionban és találkozni Maria Schneiderrel. Önnek vannak még hasonló vágyai?

Többé-kevésbé normális, polgári életet élek, szeretem a munkám, szeretem a körülöttem lévőket, a helyet, ahol lakom. Megküzdöttem ezért, de azt is tudom, hogy az óvatosságnak, az éberségnek, a tanulásnak soha nincs vége. Leselkedik a baj, az őrület, a betegség, bármikor kibillenhetsz. Minden életkor új feladat, kis túlzással új identitásokat kell kifejleszteni, új tudásokat elsajátítani. Nem vagyok a helyzet ura, csak békés elviselője, pillanatnyi haszonélvezője. Jó lenne ezt a viszonylagos egyensúlyt fenntartani és minél több jó könyvet írni.

Maria Schneider és a bombagól braziloknak: ez a hajó sajnos elment, de azért vannak ötleteim. Hogy egy tényleg szürreális ábrándról számoljak be: milyen csodálatos lenne, ha a honfitársaim figyelme a megvadult politikusokról könyvekre, filmekre, zenékre terelődne. Szerintem mindenki jobban járna.

Garaczi válaszol Vámosnak

Kapcsolódó

Garaczi válaszol Vámosnak

E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni - írja Vámos Miklós, majd felteszi az indirekt kérdést választottjának, Garaczi Lászlónak: posztmodern írónak tartja-e magát.

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv lista

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv ajánló

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.
Könyv ajánló

„Először életben kell maradnunk” – A Mengele-lány

Stern Rózsa Ibolya nemcsak kibírta a haláltábort és Mengele kísérleteit, de neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik felügyelőnőjét is. Az idős asszony Veronika H. Tóth újságírónak mesélte el a második világháború előtt, alatt és után történteket.
Könyv hír

Kedden vesznek végső búcsút Térey Jánostól

A temetés június 18-án, kedden 14 órakor kezdődik a Farkasréti temetőben. Térey Jánost a Jelenkor Kiadó saját halottjának tekinti.
Könyv interjú

„Az öröm olyankor jön, ha sarjadni látok valami életet”

Az egyik legfontosabb kortárs költő. Saját maga szerint dühből írta az egyik legjobb versét, ugyanakkor igyekszik megszabadulni a véleményétől, amikor ír. Marno Jánossal beszélgettünk tehetségről, örömről, dühről, József Attiláról, Tandori Dezsőről, a költészet evidenciájáról, éppen aznap, amikor meghalt Térey János.