Könyv

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

2018.11.12. 16:55
Ajánlom
Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.

A Hasítás az Egy lemur vallomásai című, önéletrajzi ihletésű kvázi memoár ötödik kötete. Hányszor lehet egy életet elmesélni?

Minden életkorban más a múlt perspektívája, máshogy látjuk az életünk epizódjait. Más a fénytörés. Az emlékezés újból és újból nekifeszül, hogy megértse, mi történt. Az értelmezések eredményei is hozzáadódnak az eredeti emlékhez. Folytonos körözés a fontos vagy rejtélyes pillanatok fölött, így születnek az újabb és újabb változatok. A sorozat kötetei különböznek egymástól, a könyveknek más a témájuk, a tétjük, de bizonyos motívumok ismétlődnek, új kontextusba helyeződnek.

Ezek szerint soha nem is tudjuk a saját múltunkat teljesen kiismerni?

Nem fogunk végső igazságokhoz eljutni, de ha képesek vagyunk folyamatosan elemezni, hogy mi történt velünk, az már félsiker. A probléma megoldása az állandó törekvés a megoldására. Az emlékezésnek, a múltfeldolgozásnak van egyfajta terápiás funkciója. Nem fogjuk megtalálni a bölcsek kövét, de eljuthatunk bizonyos kérdések megfogalmazásáig, az elfogadás állapotáig. Voltak események, helyzetek, amelyek nagy feszültséggel dolgoztak bennem évtizedeken keresztül, aztán mikor írtam róluk, valamiképp nyugvópontra jutottak. 

A lemur visszatért

Kapcsolódó

A lemur visszatért

A posztmodern önéletrajzi regényciklus ötödik részében megérkeztünk a 80-as évekbe - ami Garaczi tolmácsolásában legalább annyira sírva nevetős élmény, mint a gyerekkor, vagy a katonaság.

A Lemur-könyvek tele vannak a klasszikus memoárok szempontjából „nem hasznos” vagy mellékes emlékekkel, ezekből rekonstruálódik a múlt. Hogyan szelektálódik ki, mi kerül egy-egy kötetbe?

Kérdés, hogy mi a hasznos és mi a nem hasznos emlék.

Mindenki életében eljönnek az úgynevezett nagy események, drámai pillanatok, halálesetek, szerelmek, beteljesülések, sikerek, kudarcok. De vannak olyan hétköznapi pillanatok, helyzetek, emlékek is, amelyek évtizedekig kísérnek és kísértenek, és nem értjük a jelentőségüket. Ártatlannak tűnő, véletlenszerű helyzetek, események, hangulatok.

Négyéves koromban álltam a kisszobánkban az ablak előtt, meglebbent a függöny, leszállt egy galamb az erkélyre, félrefordította a fejét, és egy pillanatig egymásra néztünk. A negyedik születésnapomon történt, és mikor a galamb elrepült, arra gondoltam, hogy úristen, milyen öreg vagyok már, és ebből a végtelen időből, ebből a felfoghatatlan négy évből alig emlékszem valamire. Nem történt semmi drámai akció, de ez valami evidenciapillanat volt számomra. Vannak ilyen pimf, közönségesnek tűnő pillanatok, amiket sokáig nem tudunk kiverni a fejünkből. Mint egy makacs dallamtapadás. Nem tudjuk, miért kell emlékeznünk ezekre. Mintha üzenni akarnának valamit a létezésünkről.

Garaczi László

Garaczi László (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

Mennyire változna meg a konstruálás folyamata, ha a Lemur-sorozat eljutna a jelenkorig? Hiszen a digitalizáció, az internet és a közösségi média korában már nincs szükség emlékezésre, minden múltbeli tettünk ott van a számítógépünkön és a telefonunkon.

Egy ma játszódó, új regényen dolgozom, amiben jelentős szerephez jut a technológia és a virtualitás. Facebook, mobil, új kommunikációs platformok satöbbi. Még az is lehet, hogy Lemur-könyv lesz. Viszont nem gondolom, hogy az internet és a technológiai forradalom egy csapásra megoldotta volna a problémáinkat. Az ember bonyolultabb a gépnél. Az új helyzet áthangolja a viszonyunkat a többiekhez és magunkhoz, de a lényegen nem változtat: nem tudjuk, kik vagyunk, nem értjük, mi történik velünk, és mi az értelme ennek az egésznek.

Lehet, hogy a rengeteg elérhetővé váló adat csak nehezíti a helyzetünket, növeli a káoszt.

A Hasítás elbeszélőjének két álma van: gólt lőni a braziloknak a Népstadionban és találkozni Maria Schneiderrel. Önnek vannak még hasonló vágyai?

Többé-kevésbé normális, polgári életet élek, szeretem a munkám, szeretem a körülöttem lévőket, a helyet, ahol lakom. Megküzdöttem ezért, de azt is tudom, hogy az óvatosságnak, az éberségnek, a tanulásnak soha nincs vége. Leselkedik a baj, az őrület, a betegség, bármikor kibillenhetsz. Minden életkor új feladat, kis túlzással új identitásokat kell kifejleszteni, új tudásokat elsajátítani. Nem vagyok a helyzet ura, csak békés elviselője, pillanatnyi haszonélvezője. Jó lenne ezt a viszonylagos egyensúlyt fenntartani és minél több jó könyvet írni.

Maria Schneider és a bombagól braziloknak: ez a hajó sajnos elment, de azért vannak ötleteim. Hogy egy tényleg szürreális ábrándról számoljak be: milyen csodálatos lenne, ha a honfitársaim figyelme a megvadult politikusokról könyvekre, filmekre, zenékre terelődne. Szerintem mindenki jobban járna.

Garaczi válaszol Vámosnak

Kapcsolódó

Garaczi válaszol Vámosnak

E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni - írja Vámos Miklós, majd felteszi az indirekt kérdést választottjának, Garaczi Lászlónak: posztmodern írónak tartja-e magát.

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Nyomtasson verset ön is a Széll Kálmán téren!

Ötletes fejlesztéssel tiszteleg a magyar kultúra napja előtt a II. kerület vezetése: a Széll Kálmán téren elhelyezett versmegállóból a körzethez köthető költők sorait nyomtathatjuk ki, és vihetjük magunkkal.
Könyv ajánló

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell – erről beszélt lapunknak Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák művész eleddig ismeretlen lírai világát.
Könyv hír

Szeifert Natália kapta a Mészöly-díjat

Szekszárdon adták át a Mészöly-díjat, illetve a Mészöly Miklós Emlékplakettet. Előbbit Szeifert Natália érdemelte ki Örökpanoráma című regényével, utóbbit a Jelenkor Kiadó vezetője, Nagy Boglárka vehette át.
Könyv hír

Budapest Nagyregény: január végéig küldhetjük be a személyes történeteinket

Van egy érdekes, Budapesthez köthető története? Úgy érzi, igazi legendákat fedez fel minden családi beszélgetésen? Szeretné megmutatni, milyennek látja azt a városrész, ahol él? – most ön is elmesélheti a történetét a Budapest Nagyregényben.
Könyv hír

Meghódította a könyvpiacot Harry herceg

Az angolszász nyelvterületeken eddig csaknem másfélmillió példány kelt el Harry herceg önéletrajzi könyvéből, amelyben egyebek közt azzal vádolja Vilmos herceget, hogy megtámadta őt. A kötet márciusban magyarul is megjelenik.