Könyv

Hat a gyerekek képességeire, ha könyvek közt nőnek fel

2018.10.15. 16:55
Ajánlom
Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, most azonban azt vizsgálták, mi a helyzet, ha a gyerekek környezetében vannak könyvek.

Az olvasás fejleszti az agyat, csökkenti a stresszt, sőt empatikusabbá is teszi az embert. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora vezette kutatócsapata azonban azt vizsgálta, hogy milyen jótékony hatása van annak, ha valaki könyvekkel teli környezetben nő fel. Úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonában található könyvespolcoknak, kis könyvtáraknak még a felnőttkorban is érezhető a hatásuk. A kutatásról Alison Flood számolt be a The Guardian hasábjain. 

286199cc82a11d60dfb6dd2437d8e48b-150143.jpg

Minél több a könyv, annál jobb!

Social Science Research -ben publikált kutatásban 160 000 felnőtt vett részt a világ 31 országából, többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Angliából, Ausztráliából, Törökországból, Japánból vagy Chiléből. Az alanyok az  OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának (PIAAC) kérdőíveit töltötték ki. Ez a teszt a szövegértési és elemi olvasási készséget, a számolási készséget vizsgálja, illetve a problémamegoldó készséget információ-technológiai környezetben.

A 25 és 65 éves kor közötti résztvevőktől azt kérdezték, hogy megközelítőleg mennyi könyv lehetett a házukban, amikor 16 évesek voltak.

A kutatók szerint az otthoni könyvtár mérete ugyanis jól jelzi a kutatók által "könyvközpontú szocializációnak" nevezett jelenséget. A válaszokban előre megadott sávok közül választhattak a teszt kitöltői a "kevesebb mint 10" és az "500-nál több" közötti tartományban.

A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltőt otthonában gyermekkorukban átlagosan 115 kötet volt, azonban a szám országonként váltakozott.

A norvégok könyvespolcain 212 kötet található, míg a törököknél ez a szám 27.

Természetesen vannak eltérések, de úgy tűnik, hogy minél több könyv volt gyerekként valakinek az otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben vizsgált területeken.

Ez a hatás a nyelvi készségeknél ütközött ki a legszembeszökőbben. Az otthon csak néhány könyvet tartó családok gyerekeinek eredményei átlag alattiak lettek a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább 80 kötet sorakozott a polcon már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával egészen 350 könyvig, ahol elérte a maximumot a hatás.

Meglepő módon a kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai környezetben történő problémamegoldó készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás, de még itt is látható volt összefüggés.

A kutatás eredményei alapján összehasonlítva egy kevés könyv között felnőtt, de egyetemet végeztek illető és egy nagy otthoni könyvtár mellett felnőtt, de csak kilenc osztályt végzett személy nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési és olvasási képességekkel rendelkezik.

Vagyis szövegértési szempontból, a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent" - összegezték a tanulmány szerzői.

További kutatásokat igényel, hogy pontosan meghatározzák, hogy mi is az oka annak, hogy a könyvek közelsége gyermekkorban segíti a későbbi képességek alakulását. Az eredmények azonban még inkább alátámasztják, hogy az olvasásnak milyen nagy hatása van az agyra. Az otthoni könyvtár mérete pedig azért lehet fontos a kutatók szerint, mert "a gyerekek az olvasó szüleiket utánozzák."

(via The Guardian, Smithsonian.com)

Depressziós? Olvasson krimit!

Kapcsolódó

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.

Így olvastak száz éve

Így olvastak száz éve

Magára ismer a hosszú szoknyás, karcsúra fűzött és Gibbson-frizurás lányok, vagy urasan hosszú pipát szívó férfiak mozdulatában? Önnek mi a kedvenc olvasópozíciója? A Fortepan-gyűjteményéből válogattunk.

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Kutatók szerint másképp kötődünk érzelmileg az e-bookhoz, mint a papír könyvekhez.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Nógrádi Gábor: „Aki nem tud pontosan fogalmazni, az veszít”

Idén a Prima Primissima Díj jelöltjei között szerepel Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában Nógrádi Gábor is, akinek eddig ötven könyve jelent meg, köztük verseskötetek, gyerek- és ifjúsági regények, humoros írások és alkalmazott szépirodalmi művek baleset- és bűnmegelőzés témakörben. A népszerű írót a hirklikk.hu kérdezte.
Könyv ajánló

Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Az idők jelei című könyv az 16. századi Münsterbe kalauzolja el az olvasókat, abba az időszakba, amikor a felekezetek közti feszültség egyre élesebb lett a városban. A szerző szikár líraisága és a groteszk részletek iránti érzékenysége leginkább Mikszáth Kálmán és Kemény Zsigmond világához hasonlítható.
Könyv hír

Ünnepi dedikálássokkal várja az olvasókat a Líra

Mások mellett Bereményi Géza, Tóth Krisztina, Vámos Miklós, Grecsó Krisztián, Szabó T. Anna, Závada Pál, Erdős Virág, Darvasi László vagy épp Dragomán György is várja az irodalom szerelmeseit a Magvető Caféban, illetve a Fókusz Könyváruházban.
Könyv hír

Tóth Krisztina kapja idén a Bertók László Költészeti Díjat

A művész életpályája elismeréseként veheti át a díjat december 6-án. Az elismerést odaítélő bizottság hangsúlyozta, Tóth Kriszina írói, műfordítói, drámaírói és gyermekirodalmi munkássága is jelentős.
Könyv lapszemle

Kiss Tibor Noé elköltözött Magyarországról

Csaknem fél éve Szlovéniában él a Hazai Attila-díjas író, aki egy körkérdésre válaszolva fejtette ki, miért költözött el az országból. Elmondása szerint rengeteg támadást kapott transzneműsége miatt, egy alkalommal szinte bűnözőnek állították be