Erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szól az idei év.
Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a listát, izgalmas hősnők, önéletrajziság, és a közelmúlt eseményei lírában és nagyregényben is. Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.
Kapcsolódó
Krasznahorkai László nyerte az Aegon-díjat
Az író a Báró Wenckheim hazatér című regényével érdemelte ki az Aegon Művészeti Díjat és a vele járó a 3 millió forintot. A hírről elsőként Nyáry Krisztián történész osztott meg Twitter-üzenetet.
2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók –a szűkített tízes lista a hét fős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Hogy kik ők, azt a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.
Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva.”
Hosszú hallgatás, 14 évnyi szünet után jelent meg Parti Nagy Lajos: Létbüfé című verseskötete. A 2000 óta íródott versek gyűjteményét „bravúrlíra”-ként említi kiadója. Parti Nagyhoz képest csak félidőt, hét évet várt Nádasdy Ádámúj verseskötetével. „Minden fontos dolog – a magány, a szerelem, a küzdelem – hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja.” A Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszöntötte kiadója. Gyűjteményes kötet Tóth Krisztinától az Ünnep is, az író-költő születésnapjára Lator László válogatott 50 verset az életműből. Közérzetversek és emlékezet – Kántor Péter: Valahol itt címmel megjelent kötete ismét bizonyítja, hogy „otthon van a költészetben. Új kötetében az életmű eddigi nagy témái és motívumai némiképp más perspektívát kapnak, más fénytörésben jelennek meg.”
1300 oldalon áradó emlékezet: Nádas Péter monumentális műve, a Világló részletek sajátos emlékezet-technikával dolgozik, az író „...bevésődött emlékképeiből – a »világló részletekből« – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor.” Hasonló szándékkal, de más módszerrel él Vida Gábor, amikor az Egy dadogás története című könyvében családtörténetet és Erdély-történetet ír, és közben, ahogy ő fogalmaz:
Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna.”
Még mindig Erdély, az ötvenes években: Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című nagyregénye is ezt a vidéket választja helyszínéül - négy főszereplő, egy szerelmi háromszög, rózsák és egy zavaros történelmi időszak elevenedik meg művében. Az Aegon Művészeti Díjas Rakovszky Zsuzsa idén regénnyel került a döntősök közé: Célia című könyve „különleges családregény a családok hiányairól, a negatív töltésekről. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. ” Csabai László Szindbád sorozatának harmadik részét írta meg, Szindbád, a forradalmár címmel, ebben „a magyar vidék egyik legnyomorúságosabb időszakát, s a bűnügyek ürügyén az emberi lélek legsötétebb titkait mutatja be. Ám (...) a szerző finom humora és derűje egyben otthonossá is teszi ezt a széttört világot.” Szintén harmadik része egy történelmi regénysorozatnak Szécsi Noémi: Egyformák vagytok című könyve, a Bárdy-család sztorijának jelenkori fejezeteivel. „Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet.
Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.”
Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is - felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.
2018 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 10-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.
A 2018-as AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv abc sorrendben:
Csabai László: Szindbád, a forradalmár, Magvető Kiadó
Kántor Péter: Valahol itt, Magvető Kiadó
Nádas Péter: Világló részletek, Jelenkor Kiadó
Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba, Magvető Kiadó
Parti Nagy Lajos: Létbüfé, Magvető Kiadó
Rakovszky Zsuzsa: Célia, Magvető Kiadó
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok, Magvető Kiadó
Tompa Andrea: Omerta, Jelenkor Kiadó
Tóth Krisztina: Ünnep, Magvető Kiadó
Vida Gábor: Egy dadogás története, Magvető Kiadó