Bevallom, Bergmant két évvel ezelőtt olvastam először. Mi más lehetett volna, mint a Jelenetek egy házasságból! Valami régi filmes emlék derengett kamaszkoromból. Lenyűgözött Bergman stílusa, kegyetlen őszintesége, elképesztő élettapasztalata, emberismerete. Amikor színpadra vittünk párommal, Rékasi Károllyal a darabot, küzdelmeinket nagylányunk, Gigi jól ismerte. Az ő jóvoltából került a kezembe Bergman egyik utolsó műve, a Sarabande. Kedves Olvasó! Mint ismeretlen ismerős, barátsággal ajánlom ezt a könyvet. Sokkoló figyelmeztetés, hogy figyeljük a másikra, vagy legalább tegyünk rá kísérletet. Különben? Öregkorodra iszonyú magányos lehetsz. Emberi kapcsolataink törékenyek, s eljuthatnak arra a pontra, ahonnan már talán nincs visszaút. Vagy mégis?! Erről szól ez a gyönyörűségesen szomorú könyv. Hadd írjam Neked azt, amit Bergman az elején az ajánlóban: "Ingridnek / Most és Mindenkor!"
Ingmar Bergman: Sarabande (Európa Könyvkiadó, 2003)
hírlevél
