Könyv

Ír professzor írt Bartók-életrajzot

2015.07.05. 12:25
Ajánlom
Átfogó Bartók-életrajz jelent meg David Coopernek, a Leedsi Egyetem professzorának tollából. Az ír szerző egy interjúban Bartók Bélához való viszonyáról és a komponista lehetséges Asperger-szindrómájáról is beszélt.

David Cooper zeneszerző és zenetudós, a University of Leeds professzora és dékánja. Béla Bartók című 456 oldalas monográfiája az Egyesült Királyságban áprilisban, az Egyesült Államokban júniusban jelent meg a Yale University Press gondozásában. A könyvről többek között a The Washington Post is közölt kritikát. Ez Cooper kilencedik könyve. Korábbi köteteiben többek között Bernard Herrmann amerikai filmzeneszerzővel és Észak-Írország hagyományos zenéjével foglalkozott, jelenlegi projektjében pedig egy másik filmzeneszerző, Trevor Jones munkásságát kutatja.

"Több mint 40 évvel ezelőtt, belfasti gyerekkorom idején ismertem meg Bartók zenéjét. Zongora- és ütőhangszeres tanulmányaim alatt sok művét tanultam meg, a zeneiskolában behatóan elemeztük a 6. vonósnégyest, és az egyetemi felvételimre is Bartók-zongoradarabbal készültem. Korai zeneszerzői és zenetudományi tanulmányaim alatt Bartók volt az egyik legnagyobb 'szerelmem'. Concerto zenekarra című művéről könyvet is írtam, amely a Cambridge University Pressnél jelent meg 1996-ban, és később is több könyvfejezetet és cikket írtam róla" - idézte fel.

David Cooper kiemelte azt is, hogy a gazdag népzenei hagyományokkal bíró Írország szülöttjeként különösen megfogta az, ahogyan Bartók összhangba tudta hozni a magyar népzenei forrást a haladó nemzetközi zene nyelvével, és ezzel egy teljesen eredeti hangra talált rá.  "Azt is csodáltam benne, hogy négy területen - zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként - is a legmagasabb színvonalon tűnt ki, mégis hihetetlenül szerény maradt. Számomra egyike volt a nagy humanistáknak; kiváló példakép egy fiatal muzsikusnak."

A kötet az említett négy területen írja le Bartók munkásságát, mégpedig három dimenzió mentén. Először, a korabeli magyarországi és nemzetközi politikai színtérrel szemben; másodszor, népzenegyűjtő és -rendszerező tevékenységének fényében; végül harmadszor, számos mély barátsága mentén, különös tekintettel a zenésztársakkal való kapcsolatára - fejtette ki a szerző. A könyv elemzi majdnem az összes érett művet is. Mint Cooper megjegyezte, ezeknek az elemzéseknek a megértése sokszor tudományos felkészültséget igényel, de a könyv többi részét reményei szerint a laikus olvasók is élvezni tudják.

A forrásokra vonatkozó kérdésre elmondta: bár óriási az angol nyelvű Bartók-irodalom, a komponista számos levele még mindig nem jelent meg angolul, ezek feldolgozásában egy budapesti magyar kollégája volt a segítségére. A legfontosabb forrásai közé tartoztak a Bartók Béla családi levelei és a Bartók Béla levelei című kiadványok, de mások mellett felhasználta a komponista fiai által írt műveket - Apám életének krónikája és My Father - is.

A könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az autizmushoz tartozó pszichiátriai kórkép, az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta. Mint David Cooper kifejtette, ez nem saját állítása, a könyvben Michael Fitzgeraldot, a dublini Trinity College pszichiáter professzorát idézi, aki szerint a magyar zeneszerzőnél kimutatható az Asperger-szindróma számos jegye. Mint mondta, ő személyesen némileg szkeptikus ezzel kapcsolatban, ahogyan a könyv utószavában is kifejti. Eszerint Bartók kevés energiát fordított a számára kevésbé érdekes emberekkel való viselkedés apró részleteire, amit egyesek szociális diszfunkciónak, sőt az autizmus tünetének is tarthatnak. Cooper ezzel szemben - bár hangsúlyozza, hogy nem kompetens a pszichiátria területén - úgy véli, hogy Bartók tulajdonképpen csak hű volt saját, számos hatás által megformált személyiségéhez. E hatások közül Cooper kiemeli a komponista nevelkedésének hányattatásait és stressz-hatásait (így apja korai halálát, a betegségeket, gyakori költözéseket és pénzügyi bizonytalanságot), a meghatározó anyai befolyást, valamint az intenzív zenei képzés kihívásait.

David Cooper elmondta: tovább szeretné tanulmányozni Bartók életművét, és Magyarországra is visszatér. "Szeretem Magyarországot, rendszeresen ellátogatok oda - Budapest a kedvenc városom a világon -, és egész biztosan visszatérek, hogy tovább kutakodjak ez után az ember után. Bármennyire is meg akarunk érteni egy embert és az életművét, valójában csak a felszínt kapargatjuk. Nagyon sok mindent fel szeretnék még fedezni erről a nagy magyar zeneszerzőről, és remélem, meglesz erre a lehetőségem is" - fogalmazott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv lista

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv ajánló

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.
Könyv ajánló

„Először életben kell maradnunk” – A Mengele-lány

Stern Rózsa Ibolya nemcsak kibírta a haláltábort és Mengele kísérleteit, de neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik felügyelőnőjét is. Az idős asszony Veronika H. Tóth újságírónak mesélte el a második világháború előtt, alatt és után történteket.
Könyv hír

Kedden vesznek végső búcsút Térey Jánostól

A temetés június 18-án, kedden 14 órakor kezdődik a Farkasréti temetőben. Térey Jánost a Jelenkor Kiadó saját halottjának tekinti.
Könyv interjú

„Az öröm olyankor jön, ha sarjadni látok valami életet”

Az egyik legfontosabb kortárs költő. Saját maga szerint dühből írta az egyik legjobb versét, ugyanakkor igyekszik megszabadulni a véleményétől, amikor ír. Marno Jánossal beszélgettünk tehetségről, örömről, dühről, József Attiláról, Tandori Dezsőről, a költészet evidenciájáról, éppen aznap, amikor meghalt Térey János.