Könyv

Író, orvos, zenekritikus - 100 éve hunyt el Csáth Géza

2019.09.11. 15:25
Ajánlom
A Nyugat egyik nagyreményű tehetsége, az egyik első hazai freudista mindössze harminchárom éves volt, amikor 1919. szeptember 11-én öngyilkos lett.

"... Márciusban ismét idejött szegény unokaöcséd, megint kocsin, hogy magát a Moravcsik-klinikára felvétesse, de nem kapott Budapestre utazási igazolványt és ezért öccse a bajai kórházba helyezte őt el, honnan azonban visszaszökött Regőcére. Innen azt írta édes apjának, ő mint orvos megállapította magáról, hogy a morfinizmusból teljesen kigyógyult s így nincs értelme, hogy tovább is kórházban időzzön" - számolt be Kosztolányi Dezsőnek egyik ismerőse Csáth Géza állapotáról "a szerbek által megszállott Szabadkáról".

Ez természetesen ámítás volt. Így történt, hogy feleségét július 22-én délután a rendelőszobában három revolverlövéssel agyonlőtte.

A szerencsétlen asszonyt kislánya mellett érte az első lövés, még volt annyi ereje, hogy a szomszédsághoz meneküljön, hol egy óra múlva meghalt. Utána Csáth Géza fölvágta karján az ereit és nagy adag morfiumot is vett be, de egy szerb katonaorvos rögtön gyomormosást végzett, bekötözte őt s megmentette az életnek.

Még aznap este a bajai kórházba szállították, hol többször meglátogatta öccse, kinek nem akarta elhinni, hogy a felesége meghalt, habár a temetési számlákat is felmutatta neki. Baján szeptember első napjáig ápolták őt, aztán az itteni kórház elmeosztályába hozatták, szempember (sic!) 11-ről 12-re virradó éjjel megszökött és 12-én reggel hat órakor - kórházi nadrágban, csíkos kórházi sapkában és zsakettben - beállított gyógyszerész-nagybátyjához, kitől morfiumot és atropint kért. Természetesen nem kapott.

forras_pim_CSATH1-132617.jpg

Csáth Géza és felesége (Fotó/Forrás: PIM)

Félórai ottidőzés után távozott és Budapest felé indult gyalog, a nagybátyjától kért száz koronával. El is jutott a demarkációs vonalig, hol a katonák föltartóztatták és visszafelé kezdték kísérni. Ő könyörgött, hogy lőjék agyon, mert nem akart a kórházba visszamenni. Mikor a katonák nem teljesítették a kívánságát, a magánál levő és - nem tudni hogyan és honnan szerzett - mérget lenyelte és szeptember 12-én este hat órakor meghalt. Holttestét másnap hozták be kocsin a városba és az itteni temető halottasházában ravatalozták fel. A temetés előtt öccse felboncoltatta a holttestet bátyjának még életében kifejezett határozott kívánságára. Dr. Vály Dezső vette ki az agyvelőt, a szívet és a májat, melyeket öccse formalinba téve mielőbb Budapestre szándékozik vinni, hogy a klinikán megvizsgáltassa."... 

Csáth Géza morfinista volt és - közvetlenül - a morfium ölte meg őt, harminchároméves korában.

A fenti beszámoló a Nyugat 1919 évi 16-17. számában jelent meg Kosztolányi Dezső: Csáth Géza betegségéről és haláláról címmel. A tragikus végjáték egy sokféle tehetségű embernek. Brenner József néven született 1887. február 13-án egy jómódú szabadkai polgárcsaládban, unokabátyja Kosztolányi Dezső volt. Hegedűművésznek készült, érettségi után a pesti Zeneakadémiára jelentkezett, de elutasították, ekkor iratkozott be az orvostudományi egyetemre. Harmadéves korában a Budapesti Naplóhoz szegődött tárcaírónak és zenekritikusnak.

1908-tól a Nyugatban is megjelentek novellái, zenei tárgyú cikkei, első novelláskötetét is ebben az évben publikálta A varázsló kertje címmel.

1909-ben lediplomázott, és a neves elmegyógyász, Moravcsik Ernő vezette ideg- és elmeklinika gyakornoka lett. Itteni élményei szervesen beépültek írásműveibe, az elsők között foglalkozott a freudi pszichoanalízis elméletével.

forras_pim_CSATH-132619.jpg

Csáth Géza (Fotó/Forrás: PIM)

1910 áprilisában tuberkulózis gyanújával orvoshoz fordult, és amikor - tévesen - megerősítették a diagnózist, kétségbeesésében a morfiumhoz menekült.

A morfium pusztító szenvedélye lett, halálos öleléséből többé nem tudott megszabadulni, hiába próbálkozott többször elvonókúrával.

1910-ben Ótátrafüreden fürdőorvosként dolgozott, itt ismerte meg Jónás Olgát, akit 1913-ban feleségül vett. Ez az időszak művészi, orvosi tevékenységének csúcspontja: bemutatták a Janika és a Hamvazószerda című színdarabjait - ez utóbbit saját zenéjével -, megjelent a Délutáni álom című novelláskötete, a zenéhez köthető írásaiból válogató Zeneszerző portrék, majd a hagyományos pszichiátria és pszichoanalízis szempontjait elegyítő elmeorvosi szakkönyve, Az elmebetegségek psychikus mechanismusa, amelyet később Egy elmebeteg nő naplója címmel adtak ki.

Az első világháború kitörésekor bevonult, de betegsége miatt szabadságolták. Sikertelen gyógykezelés után a hajdúsági Földesen vállalt orvosi állást, 1917-ben végleg leszerelték. A vajdasági Regőcén lett körorvos, de testi-lelki állapota gyorsan romlott, 1919 tavaszán végleg összeroppant. A bajai kórház elmeosztályáról megszökött, hazagyalogolt Regőcére, lelőtte a feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután ismét Bajára, majd rokonai kérésére Szabadkára vitték. 1919. szeptember 11-én innen is megszökött, Budapestre akart menni, de a szerb demarkációs vonalnál a katonák feltartóztatták. Dulakodás közben egy fiola gyorsan ölő mérget morzsolt szét a szájában. Azonnal meghalt.

Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenek felett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test"

- írta róla Illés Endre. Csáth Géza művei alapján több játékfilm (Horváték, A varázsló álma, A vörös Eszti), és Szász János rendezésében két mozifilm is készült: az Anyagyilkosság című novellából a Wittman fiúk (1997), az Egy elmebeteg nő naplójából az Ópium (2007), mindkettő több rangos díjat nyert.

Kattintson a képre a kiállítás többi fotójáért 

Az író halálának 100. évfordulójára rendezett, Csáth - A varázsló halála című kiállítás 2019. április 30.– 2020. május 31-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 (Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Rangos német irodalmi díjat kap Földényi F. László

A melankólia dicsérete című kötetéért veheti majd át a Lipcsei Könyvdíjat jövő márciusban.
Könyv hír

Harag Anita az egyik legfontosabb hazai irodalmi ösztöndíj győztese

Harag Anita lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese. Az író a Évszakhoz képest hűvösebb című kötetéért részesült az elismerésben.
Könyv galéria

Régi idők karácsonyai az Országos Széchényi Könyvtárban

Múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, régi ajándékokkal, játékokkal, korra jellemző érdekességekkel idézi fel az OSZK tárlata az ünnepek hangulatát.
Könyv mkke

Bizalmas adatok is járnak a kiadóktól a kötelespéldányok mellé?

A könyvkiadók érzékeny adataihoz is hozzáférne a kötelespéldányokra vonatkozó új szabályok szerint az OSZK és ezáltal az intézményt felügyelő miniszteri biztos, Demeter Szilárd. A példányszámok, az írók és a jogtulajdonosok személyes adatai sem lennének titok az állam előtt.
Könyv gyilkosság

A KGB ölte meg Albert Camus-t egy új könyv szerint

60 évvel azután, hogy Albert Camus halálos autóbalesetet szenvedett, egy új kutatás szerint KGB-ügynökök végeztek az antikommunista író-filozófussal.