Könyv

Író, orvos, zenekritikus - 100 éve hunyt el Csáth Géza

2019.09.11. 15:25
Ajánlom
A Nyugat egyik nagyreményű tehetsége, az egyik első hazai freudista mindössze harminchárom éves volt, amikor 1919. szeptember 11-én öngyilkos lett.

"... Márciusban ismét idejött szegény unokaöcséd, megint kocsin, hogy magát a Moravcsik-klinikára felvétesse, de nem kapott Budapestre utazási igazolványt és ezért öccse a bajai kórházba helyezte őt el, honnan azonban visszaszökött Regőcére. Innen azt írta édes apjának, ő mint orvos megállapította magáról, hogy a morfinizmusból teljesen kigyógyult s így nincs értelme, hogy tovább is kórházban időzzön" - számolt be Kosztolányi Dezsőnek egyik ismerőse Csáth Géza állapotáról "a szerbek által megszállott Szabadkáról".

Ez természetesen ámítás volt. Így történt, hogy feleségét július 22-én délután a rendelőszobában három revolverlövéssel agyonlőtte.

A szerencsétlen asszonyt kislánya mellett érte az első lövés, még volt annyi ereje, hogy a szomszédsághoz meneküljön, hol egy óra múlva meghalt. Utána Csáth Géza fölvágta karján az ereit és nagy adag morfiumot is vett be, de egy szerb katonaorvos rögtön gyomormosást végzett, bekötözte őt s megmentette az életnek.

Még aznap este a bajai kórházba szállították, hol többször meglátogatta öccse, kinek nem akarta elhinni, hogy a felesége meghalt, habár a temetési számlákat is felmutatta neki. Baján szeptember első napjáig ápolták őt, aztán az itteni kórház elmeosztályába hozatták, szempember (sic!) 11-ről 12-re virradó éjjel megszökött és 12-én reggel hat órakor - kórházi nadrágban, csíkos kórházi sapkában és zsakettben - beállított gyógyszerész-nagybátyjához, kitől morfiumot és atropint kért. Természetesen nem kapott.

forras_pim_CSATH1-132617.jpg

Csáth Géza és felesége (Fotó/Forrás: PIM)

Félórai ottidőzés után távozott és Budapest felé indult gyalog, a nagybátyjától kért száz koronával. El is jutott a demarkációs vonalig, hol a katonák föltartóztatták és visszafelé kezdték kísérni. Ő könyörgött, hogy lőjék agyon, mert nem akart a kórházba visszamenni. Mikor a katonák nem teljesítették a kívánságát, a magánál levő és - nem tudni hogyan és honnan szerzett - mérget lenyelte és szeptember 12-én este hat órakor meghalt. Holttestét másnap hozták be kocsin a városba és az itteni temető halottasházában ravatalozták fel. A temetés előtt öccse felboncoltatta a holttestet bátyjának még életében kifejezett határozott kívánságára. Dr. Vály Dezső vette ki az agyvelőt, a szívet és a májat, melyeket öccse formalinba téve mielőbb Budapestre szándékozik vinni, hogy a klinikán megvizsgáltassa."... 

Csáth Géza morfinista volt és - közvetlenül - a morfium ölte meg őt, harminchároméves korában.

A fenti beszámoló a Nyugat 1919 évi 16-17. számában jelent meg Kosztolányi Dezső: Csáth Géza betegségéről és haláláról címmel. A tragikus végjáték egy sokféle tehetségű embernek. Brenner József néven született 1887. február 13-án egy jómódú szabadkai polgárcsaládban, unokabátyja Kosztolányi Dezső volt. Hegedűművésznek készült, érettségi után a pesti Zeneakadémiára jelentkezett, de elutasították, ekkor iratkozott be az orvostudományi egyetemre. Harmadéves korában a Budapesti Naplóhoz szegődött tárcaírónak és zenekritikusnak.

1908-tól a Nyugatban is megjelentek novellái, zenei tárgyú cikkei, első novelláskötetét is ebben az évben publikálta A varázsló kertje címmel.

1909-ben lediplomázott, és a neves elmegyógyász, Moravcsik Ernő vezette ideg- és elmeklinika gyakornoka lett. Itteni élményei szervesen beépültek írásműveibe, az elsők között foglalkozott a freudi pszichoanalízis elméletével.

forras_pim_CSATH-132619.jpg

Csáth Géza (Fotó/Forrás: PIM)

1910 áprilisában tuberkulózis gyanújával orvoshoz fordult, és amikor - tévesen - megerősítették a diagnózist, kétségbeesésében a morfiumhoz menekült.

A morfium pusztító szenvedélye lett, halálos öleléséből többé nem tudott megszabadulni, hiába próbálkozott többször elvonókúrával.

1910-ben Ótátrafüreden fürdőorvosként dolgozott, itt ismerte meg Jónás Olgát, akit 1913-ban feleségül vett. Ez az időszak művészi, orvosi tevékenységének csúcspontja: bemutatták a Janika és a Hamvazószerda című színdarabjait - ez utóbbit saját zenéjével -, megjelent a Délutáni álom című novelláskötete, a zenéhez köthető írásaiból válogató Zeneszerző portrék, majd a hagyományos pszichiátria és pszichoanalízis szempontjait elegyítő elmeorvosi szakkönyve, Az elmebetegségek psychikus mechanismusa, amelyet később Egy elmebeteg nő naplója címmel adtak ki.

Az első világháború kitörésekor bevonult, de betegsége miatt szabadságolták. Sikertelen gyógykezelés után a hajdúsági Földesen vállalt orvosi állást, 1917-ben végleg leszerelték. A vajdasági Regőcén lett körorvos, de testi-lelki állapota gyorsan romlott, 1919 tavaszán végleg összeroppant. A bajai kórház elmeosztályáról megszökött, hazagyalogolt Regőcére, lelőtte a feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután ismét Bajára, majd rokonai kérésére Szabadkára vitték. 1919. szeptember 11-én innen is megszökött, Budapestre akart menni, de a szerb demarkációs vonalnál a katonák feltartóztatták. Dulakodás közben egy fiola gyorsan ölő mérget morzsolt szét a szájában. Azonnal meghalt.

Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenek felett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test"

- írta róla Illés Endre. Csáth Géza művei alapján több játékfilm (Horváték, A varázsló álma, A vörös Eszti), és Szász János rendezésében két mozifilm is készült: az Anyagyilkosság című novellából a Wittman fiúk (1997), az Egy elmebeteg nő naplójából az Ópium (2007), mindkettő több rangos díjat nyert.

Kattintson a képre a kiállítás többi fotójáért 

Az író halálának 100. évfordulójára rendezett, Csáth - A varázsló halála című kiállítás 2019. április 30.– 2020. május 31-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 (Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Vizuál

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Magyar gyerekek rajzaival jelent meg J. K. Rowling új kötete

A Harry Potter után J. K. Rowling a „felnőttek világa” felé fordult, ám az elmúlt időszak eseményei miatt az írónő úgy gondolta, hogy mindennél nagyobb szükség van most a mesékre. Így született meg Az Ickabog, amit különleges kiadásban jelentetett meg az Animus Kiadó.
Könyv hír

Könyv jelenik meg Róna Viktor táncművészről

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) emlékkiállítást szentelt Róna Viktor világhírű balettművésznek, ehhez kapcsolódva jelenik meg most egy, az életét bemutató kötet. A Herceg a vasfüggöny mögül online könyvbemutatóját november 20-án tartották.
Könyv hír

Kiadják Alan Rickman naplóit

Több mint 25 évig vezetett naplót Alan Rickman, ami 2022-től bárki számára elérhetővé válik, ugyanis hamarosan könyv formájában is megjelentetik. A 27 kötetnyi, kézzel írott szöveg a munkáival kapcsolatos gondolatain túl betekintést enged a Golden Globe- és BAFTA-díjas színész magánéletébe is.
Könyv hír

Alkoholista anyáról szóló első regény kapta az idei Booker-díjat

A skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart könyve érdemelte ki a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv magazin

„Budapestnek tényleg van valamiféle közös agya” – 100 szóban Budapest

A 100 szóban Budapest pályázat szervezőcsapata november 17-én jelentette be a Facebookon, hogy a Boncsér Sára színésznő, tréner, Szabó Benedek zenész, szövegíró és Závada Péter költő, író alkotta zsűri 2020-ban mely három művet találta a legjobbnak, valamint ki a tizennyolc év alatti kategória győztese.