Fájdalmas, hogy az irodalom legfényesebb csillagaiból lesznek váratlanul kihunyó, sötét bolygók – méghozzá elsősorban Magyarországon. (Miért annyira itt? Ennek okát elemezni most nincs helyem.) Csak kapásból: Déry Tibor? Ladányi Mihály? Nálunk még a huszadik század legendás amerikai szerzőit is belepte az igazságtalan feledés pora. Hemingway? Steinbeck? Faulkner? Az utánuk következő nemzedékből a két nagy vesztes Malamud és Capote.
Utóbbiról a könyvínyencek tudhatják, hogy végső, alkoholba fúló éveinek terméséből elég sok került elő a halála után. Az viszont meglepő, hogy első fontos regénye, a Nyári átkelés kézirata is elveszett, csak 2004-ben, húsz évvel a temetése után ásta elő valaki. Ajánlom. Ahogyan ifjúkori novelláit is, melyek csak nemrég jelentek meg a mi nyelvünkön. Pille a lángban. (Fordító: Gy. Horváth László. Kiadó: Európa.) A fülszöveg jelzi, hogy ezeket a rövid írásokat a Public Library of New York archívumában találták meg. Hm, érdemes könyvtárba járni.
Truman Capote azzal küzd, amivel minden pályakezdő epikus: el kell döntenünk, mit adunk az olvasó tudtára a mesélendő történetből, és miről hallgatunk. Prózaírásnak is ez a titka, melyet ki tudna, ritka. (Bocs a ferdítésért, Batsányi mester.) A kötetben egy olyan fiatalember próbálgatja a hangját, aki még egyáltalán nem biztos abban, hogy irodalommal keresheti a kenyerét – az újságírásba már jócskán belekóstolt teenagerként, közölte az Atlantic Monthly, a Harper's Bazaar, a Harper' s Magazine, sőt a New Yorker is. Hatalmas presztízs, ám az újságcikk messzebb van a szépirodalomtól, mint például a kabarétréfa.
Aki kacérkodik azzal, hogy novellákat írjon, annak kétszeresen érdemes elolvasni a Pille a lángban-t, s kezdje Hilton Als gusztust csináló utószavával. A többiek vegyék meg (vagy ki) a fő művet, a Hidegvérrel-t is, mely egy azóta sokszor használt hollywoodi filmtípus előfutára. Talán nem véletlen, hogy Capote több regényéből egészen jó filmek készültek. (E szempontból kedvencem az Álom luxuskivitelben.)
Maradok őszinte:
Vámos Miklós
Vámos Miklós ebben az esetben az Európa Könyvkiadó vezetőjét kérdezte arról, vajon a magyar közönség miért olyan feledékeny, és, hogy mi van az orosz írókkal manapság.
Kuczogi Szilvi a következőket válaszolta:
"Megtisztelő Vámos Miklós kitüntető figyelme Capote könyve iránt. Tűnődő kérdésére talán az lehetne a válasz, hogy az irodalmi divat nem sokban különbözik a nadrágszár bőségének vagy a férfizakó reverjének aktuális trendjétől. A skinny-generáció nem érti, mi lehet szép a trapézgatyán. Aztán tíz év múlva ismét megfordul a trend. Az Európa Könyvkiadó idei tervei között több modern klasszikus újrakiadása is szerepel, de még a tizenkilencedik század klasszikusaihoz is bátran nyúlunk. Gyönyörű és szívmelengető kötet készül a Könyvhétre Turgenyev prózaverseiből. Gy. Horváth László, a kitűnő műfordító fordította újra a mai elvárások és – ha úgy tetszik – divatok szerint.”"