Tárgyamtól függetlenül jelzem, hogy soha ilyen gyorsan nem szállítottak rendelt könyvet házhoz az erre szakosodott cégek, mint a szociális bezárkózás idején. Ez nekem nagy segítség.
Egy galamb és egy fiú (Fotó/Forrás: Libri.hu)
Meir Shalev izraeli író Egy galamb és egy fiú című regényét a magyar kiadója, a Helikon postázta, jól tette, köszönöm szépen. (2019, fordította Rajki András.) Aki tud kapásból egy harmadik izraeli írót – azt hiszem, Amos Oz az első –, beírhat magának egy csillagos ötöst. Shalev 1948-ban született, híres költő fiaként. Fényképéről rokonszenves, szemüveges férfi néz ránk, gyérült hajzattal, félmosollyal, s valamiféle nyájas bizalommal. Mint aki nem kétli, hogy szeretni fogjuk a szövegét. Eleinte gyerekeknek írt, aztán áttért a felnőttekre. Prózája hagyományos, témái és főhősei azonban szívvidítóan költőiek.
A cím bibliai sor változata. A legfontosabb figura egy galambász, madarak szerelmese. A tárgy pedig az ő első, egyben utolsó fölkavaró szerelme egy lány iránt, akinek váratlan, mesei fordulat révén lesz gyereke, a férfitól – inkább fiútól – anélkül, hogy annak nedvei a szokott módon kerülhetnének az anyaméhbe. Utóbb az addig semleges résztvevőnek vélt beszélőről kiderül, hogy ő a… állj, a poéngyilkosra kerékbetörés jár. Szerintem ez a regény legizgalmasabb fordulata, az író legravaszabb fogása.
Mindezt körülöleli az izraeli hétköznapok, a jelen és a múlt megkapó szövedéke, mely természetesen a háború súlyos örökségével terhelt, ahogyan azon a tájon természetesnek tekinthető ez a mélyen természetellenes jelenség, nevezzük istencsapásnak. Noha valójában embercsapás. Ne bonyolódjunk bele.
Mi, magyarok úgy szeretjük azt hinni, hogy irodalmunk a legeslegjobb heted-hét határon át, csak sajnos, nyelvünk börtönéből kevesen tudnak kiszabadulni, eljutni a nemzetközi ismertségig. Ezt azért cáfolják a nagy világdíjak, amelyeket szerzőink nyertek el, Nobeltól Bookerig, vagy a tekintélyes német díjakig. Ritkán gondolunk arra, hogy vannak nálunk kisebb nemzetek is, kevesebbek által beszélt, a miénknél nehezebb nyelvekig. Sajnálom, hogy az Egy galamb és egy fiú-t nem olvashatom héberül. A kötet bő szószedete nagy gusztust csinál ehhez.
Maradok őszinte:
Vámos Miklós
A kérdés pedig M. Nagy Miklósnak, a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjének szólt:
Meir Shalev nem volt teljesen ismeretlen Magyarországon, az Ulpius-háznál megjelent két regénye, de ők nem folytatták az életmű kiadását. Kedveltem a szerzőt, és valamennyire figyeltem, mi történik vele. Láttam, hogy két újabb könyve igen nagy sikert aratott. Én ezeket orosz fordításban olvastam, egyrészt kiválónak tartottam mindkettőt, másrészt úgy gondoltam, az izraeli irodalomnak olyan jelentős, világszerte elismert alakja, akit a magyar olvasóknak is érdemes jobban megismerniük. Ugyanakkor ezt nem annyira "missziónak" gondoltuk a kiadóban; az olvasmányélményem alapján bíztam benne, hogy sikeres is lesz a könyv.
A kis népek irodalmában valóban nehezen tud egy kiadó tájékozódni, de bármikor kaphatunk segítséget ezen irodalmak szakértőitől. Másrészt a nagy ügynökségek, amelyekkel kapcsolatban vagyunk, biztosan felhívják a kiadók figyelmét arra, ha egy kis nép irodalmából egy könyv hirtelen nemzetközileg is kezd sikeressé válni – például egyre több országban vásárolják meg a kiadási jogot. Ilyenkor rendszerint van már mindenféle angol nyelvű információs anyag, sőt gyakran teljes fordítás, úgyhogy a döntést minden esetben megelőzi az olvasás: csak azt adjuk ki, ami nekünk tetszik.
hírlevél
