2014-ben robbant ki először a komment-háború Varró Dánielnek egy ötödikes irodalomkönyvben megjelent verse miatt. Az egyesek szerint a gyerekeket rosszalkodásra, sőt károkozásra buzdító költemény miatt a felbőszült kommentelők a költő fejét követelték. Facebook-oldalát elárasztották a fenyegetőző és mocskolódó hozzászólások. A helyzetet végül a felesége elégelte meg és egy hosszabb bejegyzéssel tett pontot az irodalmi vita végére.
varródani (Fotó/Forrás: Facebook)
Az inkriminált vers most ismét felbukkant az internet bugyraiból és a hatás ezúttal sem maradt el. Varró Dániel neje pedig ismét billentyűzetet ragadott és - ahogy arra a költő figyelmeztette is közönségét Feleségem ha felmegy a facebookra című, az Örkény Színház felkérésére írt művében - irodalomórát tartott a dühöngőknek.
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY II.
Itt az admin, sziasztok, kedves olvasók, megint.
Mivel mostanában is megosztódik a fenti kép sokszor, az oldalt is elárasztják újra kedves, higgadt emberek és az ő erős érdeklődésük Dani egészségi állapota iránt, mások pedig elegánsan és méltóságukat megőrizve kívánnak neki és gyerekeinknek ismeretlenül is kellemes felvillanyozódást.
Őket válasz nélkül kitiltottam az oldalról, saját érdekükben (lásd a Feleségem ha felmegy a fészbúkra... című verset).
Azt gondolom, hogy igény mutatkozik rá, tehát tartok egy ingyen magyarórát, a téma természetesen a Hat jó játék kisbabáknak című mű lesz.
Története: először 2011-ben jelent meg a Nők Lapjában, címmel, a szerző több versével együtt, könyvajánlóként. Majd a szintén 2011-es Akinek a foga kijött című kötetben is szerepel Rosszalkodó - avagy öt jó játék kisbabáknak címmel (a lapátos versszak kimaradt a kötetből).
A rövid történeti áttekintés után válaszol a kritikák egy részére. Érinti többek közt a lírai én kérdését, de választ ad arra is, miért írható egy n-nel a konnektor.
02 (Fotó/Forrás: Barakonyi Szabolcs / Index)
Egyéb gondolatok:
- A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk)
- A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete.
A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb.)
- A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg.
- A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb. szemlélteti, és mely részeket használja a tankönyvből (ami egy oktatási segédeszköz, nem pedig szent könyv), ezért könnyen kikerülhető ez a vers is.
Igényesen és tisztelettel feltett kérdésekre szívesen válaszolok, amennyire belefér az időmbe. Tisztelettel, Varró Dánielné
Varró Dániel legújabb, felnőtteknek szóló verseskötete, a Mi lett hova? tavaly év végén jelent meg. Idén januárban pedig az Örkény Színház Anyám tyúkja 2. című elaőadásához készített kampányban adta elő erre az alkalomra írt versét Epres Attila.
hírlevél
