Könyv

Izraelbe kerülhetnek Kafka eddig elzárt, ismeretlen művei

2019.04.18. 10:55
Ajánlom
Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után csonkán megjelent művének befejezését is.

Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.

Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Valószínűleg több csonkán megjelent mű teljes befejezése is megvan a szövegek között.

Sculpture-Franz-Kafka-Monument-Prague-1313546-105127.jpg

A prágai Kafka-emlékmű (Fotó/Forrás: MaxPixel)

Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte.

A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják.

„Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát,

de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak” – mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.

„A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad” – tette hozzá.

Franz_Kafka_from_National_Library_Israel-105304.jpg

Franz Kafka (Fotó/Forrás: National Library Israel)

Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, A pert, A kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.

Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát.

1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek.

Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond „a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára”.

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

Kapcsolódó

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?

Kafka tragikus szerelmének nyomában

Kafka tragikus szerelmének nyomában

Kafka utolsó szerelméhez írt leveleit a nácik kobozták el. Az egykori kedves egy névrokona nemrég őrült kutatásba kezdett utánuk.

Félálom-állapot, ami Kafkát inspirálta

Félálom-állapot, ami Kafkát inspirálta

Alvás előtt gondolatainkat szoktuk rendszerezni, vagy épp kikapcsoljuk agyunkat és ráhangolódunk az alvásra. Kafkának ez az állapot jelentette a fő inspirációt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.
Könyv magazin

Marilyn Monroe nemcsak falánk könyvmoly volt, hanem versírással is próbálkozott

Marilyn Monroe nevét hallva az emberek fejében bizonyára azonnal bevillan a fellibbenő fehér szoknyája után kapó szőke szexszimbólum, aki J. F. Kennedy amerikai elnök ágyában kereste a boldogságot, és akin a stúdiók ott nyerészkedtek, ahol csak tudtak. De vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy Marilyn könyvtára több mint 400 kötetből állt, ő maga pedig előszeretettel írt verseket?
Könyv magazin

A Ricsárdgír szintise megmenti a karácsonyt, de nem úgy!

A Ricsárdgír zenekar vagány mesekönyvvel jelentkezett a karácsonyi időszakban. A mű fontos személyiségfejlődési krízishelyzeteket boncolgat, de olyan aktuális eseményekre is reagál, mint a világunkat már egy éve sújtó koronavírus.