Ki gondolta volna a Berlini Fal leomlásának idején – mert azokban a napokban született meg a Typotex Kiadó –, hogy egy alapvetően reál irányultságú szak- és tankönyveket megjelentető, kicsiny kiadó odáig jut, hogy a legszélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat? Ki gondolta volna, hogy olyan szabad szellemi műhellyé válik, amely tudományos és szépirodalmi szempontból is húsba vágó műveket jelentet meg?

A Typotex Kiadó kiadványai (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

Lenyűgöző és izgalmas az a pálya, amit a kiadó bejárt, ahogy a matematika és a természettudományok iránti nyitottságot megtartva nyitott a humán tudományok felé, s – csak gyanítom – ennek következményeként, később a szépirodalom felé.

Az évtizedek során olyan nemzetközi hírű tudósokat vezettek be a magyar „tudományos térbe”, mint Steve Jones genetikus, Jared Diamond evolúcióbiológus, biogeográfus és ornitológus, Carl Sagan csillagász, planetológus és asztrobiológus, Raymond M. Smullyan matematikus és logikus, Richard Feynman Nobel-díjas elméleti fizikus.

A Typotex Kiadó kiadványai (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

Megjelentették például Steven Pinker Az erőszak alkonya című, nagy ívű munkáját, majd részben erre reflektálva – és itt van a szabadság! – Horváth Balázs háromkötetes munkáját. De legalább ennyire korszakos vállalkozás volt Pintér Gergő könyve, mely a legbonyolultabbnak tűnő matematikai kérdéseket is érthetővé teszi a laikusok számára.

mint például Gábor György tabukat leromboló kötete a zsidóság és a kereszténység kapcsolatáról. Vagy például – hogy merészet ugorjunk – a 2014-ben kiadott, a Barbie-jelenséget körbejáró kötet, amelyről csak 2023-ban, a mozikban derült ki, hogy mennyire fontos könyv.

A Typotex Kiadó kiadványai (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

Aztán nagyjából egy évtizeddel ezelőtt a világirodalom is megjelent a kiadó kínálatában, s a sorozatnak idén jelenik meg a századik kötete. Olyan addig ismeretlen szerzőket – némelyiket hús-vér valóságában is – hoztak Magyarországra, akik nélkül mi, olvasók lennénk szegényebben. Az oroszul író és örmény származású Narine Abgarjan, az izlandi Jón Kalmas Steffánson, a francia Nicolas Mathieu vagy a lengyel Szczepan Twardoch tényleg csak kiragadott példa azok sorából, akikkel a Typotex ismertette meg a magyar olvasókat.

S akkor még nem is szóltunk például a hasonlóan égető, gyakran hétköznapi kérdéseket is feszegető kérdésekkel foglakozó filozófiai és pszichológiai traktátusokról: Byung-Chul Hannak két újabb kötete jelenik meg rövidesen, ahogy az A gyaloglás filozófiájával népszerűvé lett szerzőnek is készül újabb könyve. Vagy ott van Bereczkei Tamás, akinek pszichológiai művei elérték sokak ingerküszöbét.

A Typotex Kiadó kiadványai (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

Nem esett szó azokról a tevékenységekről sem, amelyek túlmutatnak a hétköznapi könyvkiadói tevékenységeken. Ott van például a Typotex által létrehozott – nevével is sokat eláruló – Olvasók Boltja, amely térben kiterjesztve is megmutatja, hogy mit gondol a kiadó a könyv szerepéről a mai világban.

Grozdits Hahó

Támogatott tartalom.

A fejléckép forrása: Typotex Kiadó