Október 5-én, 13 órakor Stockholmban jelentette be a Svéd Akadémia, hogy a 2023-as irodalmi Nobel-díjat Jon Fosse kapja „innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amellyel hangot ad a kimondhatatlannak.”
Az elismeréssel 11 millió svéd korona (368 millió forintnyi összeg) jár. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Jon Fosse hatalmas, norvég nynorszk nyelven írt és sokféle műfajt felölelő életműve színdarabok, regények, versgyűjtemények, esszék, gyerekkönyvek és fordítások gazdagságából áll össze.
A művész napjaink egyik legszélesebb körben játszott drámaírója,
mindeközben prózája is egyre elismertebbé vált.
Jon Fosse 1959-ben született Haugesund városában. Hétéves korában súlyos balesetet szenvedett, a halálközeli élmény pedig saját bevallása szerint is jelentős hatással volt későbbi írásaira. Az egyetemen összehasonlító irodalomtudományt tanult.
Első regényét huszonnégy éves korában, 1983-ban publikálta Raudt, svart címmel. Első színdarabját 1994-ben adták ki Valaki jönni fog címmel, és még abban az évben be is mutatták. Az előadást 2013-ban Magyarországon is színpadra állították, a közönség a Rózsavölgyi Szalonban láthatta Valaki jön majd címmel. Fosse eleinte nem érdeklődött a drámaírás iránt, Kai Johnsen rendező unszolására, valamint pénzügyi okokból adta be végül a derekát.
A művész ekkor jött rá, hogy milyen könnyedén megy neki a dialógusírás, elmondása szerint ez volt élete legnagyobb meglepetése.
1999-re már külföldön is játszották a darabot. Pályája ezt követően gyorsan ívelt felfelé, a következő évtizedben számos színdarabot publikált.
Melankólia című regényének első részét 1995-ben, második részét 1996-ban jelentette meg, sokáig ezt tekintették Fosse főművének. A könyvben már fellelhetők jellegzetes témáig, Isten, elmúlás, művészet és az emberek közti viszonyok.
Jon Fosse rajzolt portréja (Fotó/Forrás: Ill. Niklas Elmehed © Nobel Prize Outreach)
Álmatlanság című regényét 1997-ben mutatták be, a történetet később trilógiává bővítette. A horrorba torkolló szép-szomorú történetet olvashatjuk modern krimiként, de akár időtlen balladaként is.
2012-ben, miután sikeresen leküzdötte alkoholproblémáit – amelyről írásaiban is nyíltan beszélt –, visszavonult a színháztól, hogy a prózának szentelje idejét. Egyebek közt ekkor készült el a Trilógia is, valamint a Szeptológia, amelyet Fosse saját bevallása szerint főművének tart. A hétkötetes sorozatban ugyancsak legfontosabb témáit – istenkeresés, elmúlás, önpusztítás, halál – járja körül. A sorozatot négy éven keresztül írta, a teljes kézirat ezerötszáz oldalra rúg.
Fosse munkásságát számos díjjal ismerték el korábban. 2003-ban megkapta a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjét, 2015-ben pedig elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A The Daily Telegraph korábban a Top 100 élő géniusz listáján a 83. helyre sorolta.
Magyarul eddig kilenc kötete jelent meg.
Fosse Trilógiájából Sleepless (Álmatlanság) címmel Eötvös Péter operát is írt,
amelyet a Berlini Állami Operában mutattak be Mundruczó Kornél rendezésében 2021-ben. Az opera-balladát koncertszerű előadáson a magyar közönség is hallhatta 2022 tavaszán.
Fejléckép: Jon Fosse (Fotó/Forrás: Tom A. Kolstad / The Nordic Council)
hírlevél
