Október 5-én, 13 órakor Stockholmban jelentette be a Svéd Akadémia, hogy a 2023-as irodalmi Nobel-díjat Jon Fosse kapja „innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amellyel hangot ad a kimondhatatlannak.”

Az elismeréssel 11 millió svéd korona (368 millió forintnyi összeg) jár. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Jon Fosse hatalmas, norvég nynorszk nyelven írt és sokféle műfajt felölelő életműve színdarabok, regények, versgyűjtemények, esszék, gyerekkönyvek és fordítások gazdagságából áll össze.

mindeközben prózája is egyre elismertebbé vált.

Jon Fosse 1959-ben született Haugesund városában. Hétéves korában súlyos balesetet szenvedett, a halálközeli élmény pedig saját bevallása szerint is jelentős hatással volt későbbi írásaira. Az egyetemen összehasonlító irodalomtudományt tanult.

Első regényét huszonnégy éves korában, 1983-ban publikálta Raudt, svart címmel. Első színdarabját 1994-ben adták ki Valaki jönni fog címmel, és még abban az évben be is mutatták. Az előadást 2013-ban Magyarországon is színpadra állították, a közönség a Rózsavölgyi Szalonban láthatta Valaki jön majd címmel. Fosse eleinte nem érdeklődött a drámaírás iránt, Kai Johnsen rendező unszolására, valamint pénzügyi okokból adta be végül a derekát.

1999-re már külföldön is játszották a darabot. Pályája ezt követően gyorsan ívelt felfelé, a következő évtizedben számos színdarabot publikált.

Melankólia című regényének első részét 1995-ben, második részét 1996-ban jelentette meg, sokáig ezt tekintették Fosse főművének. A könyvben már fellelhetők jellegzetes témáig, Isten, elmúlás, művészet és az emberek közti viszonyok.

Jon Fosse rajzolt portréja (Fotó/Forrás: Ill. Niklas Elmehed © Nobel Prize Outreach)

Álmatlanság című regényét 1997-ben mutatták be, a történetet később trilógiává bővítette. A horrorba torkolló szép-szomorú történetet olvashatjuk modern krimiként, de akár időtlen balladaként is.

2012-ben, miután sikeresen leküzdötte alkoholproblémáit – amelyről írásaiban is nyíltan beszélt –, visszavonult a színháztól, hogy a prózának szentelje idejét. Egyebek közt ekkor készült el a Trilógia is, valamint a Szeptológia, amelyet Fosse saját bevallása szerint főművének tart. A hétkötetes sorozatban ugyancsak legfontosabb témáit – istenkeresés, elmúlás, önpusztítás, halál – járja körül. A sorozatot négy éven keresztül írta, a teljes kézirat ezerötszáz oldalra rúg.

Fosse munkásságát számos díjjal ismerték el korábban. 2003-ban megkapta a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjét, 2015-ben pedig elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A The Daily Telegraph korábban a Top 100 élő géniusz listáján a 83. helyre sorolta.

Magyarul eddig kilenc kötete jelent meg.

amelyet a Berlini Állami Operában mutattak be Mundruczó Kornél rendezésében 2021-ben. Az opera-balladát koncertszerű előadáson a magyar közönség is hallhatta 2022 tavaszán. 

Fejléckép: Jon Fosse (Fotó/Forrás: Tom A. Kolstad / The Nordic Council)