A napokban ünnepli 88. születésnapját Kányádi Sándor, akinek Hiúság című versében olvashatjuk azt a kívánságot, hogy egy saját padra vágyik az Arany János nevét viselő állomáson. Ezen felbuzdulva 2002-ben kezdeményezték a BKV igazgatóságánál, hogy valóban állítsanak fel egy padot Kányádinak. Így is történt, a pad most is ott áll a szóban forgó metróállomáson, fölötte ezzel a felirattal:
Hiúság
Tagoló vers Sándor fiamnak 20. születésnapjára
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson
Kányádi Sándor egy alkalommal elmondta, hogy a padot egy nyugalmazott BKV alkalmazott, egy egyszerű mérnök ember állíttatta.
Ez eléggé kínosan érintett
– jegyezte meg a költő, aki eleinte tiltakozott is a kezdeményezés ellen, és éppen Arany Jánosra hivatkozott. Aranyról ugyanis még életében el akartak nevezni egy utcát szülővárosában, Nagyszalontán, amitől a költő nagyon zavarba jött, és megírta a városatyáknak, hogy élő emberről egy fűszálat sem szabad elnevezni. „Én is ehhez tartom magam, de azért nem akartam megsérteni [a kezdeményezőt]. Ezt elmondtam a padavatáson” – tette hozzá Kányádi Sándor.
Az 1982-ben íródott vers csak 1983-ban jelent meg nyomtatásban, ezért ezt a dátumot tüntették fel – pontatlanul – az emléktáblán is. Ha teheti, időzzön el Ön is a következő metró érkezéséig Kányádi Sándor padján!
Névjegy
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. 1950 óta publikál, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. 2010-ben adták ki Az elveszett követ című művét.