Az irodalom, a mítoszok, az operák - és természetesen a dél-amerikai sorozatok - számos hőse és hősnője már a történet kezdete előtt, esetleg közben elveszti egyik, vagy mindkét szülőjét. Az árvaság dramaturgiai vagy jellemfejlődésbeli haszna mesehallgatás vagy regényolvasás közben aligha jut eszébe az embernek, az emlékezetes szülői karakterek - már ahol vannak, ugye - azonban mélyen bevésődnek az olvasók emlékezetébe. A Goodreads anyák napja alkalmából összeállított egy listát az angolszász - főleg ifjúsági – irodalom kedvenc anyafiguráiból. Ebből válogattuk ki az itthon is ismert alkotásokat és toldottuk meg egy hazai kiegészítéssel.
Mrs. March - Marmee
Marmee - Susan Sarandon
Louisa May Alcott: Kisasszonyok (1868) Az amerikai írónő saját gyerekkori emlékeire alapozott regényében négy nővér: Meg, Jo, Beth, és Amy navigál gyerek- és felnőttkor között. A tisztes szegénységben élő család az amerikai polgárháború miatt távollévő apa nélkül próbál boldogulni.
Alcott egy ideális anyafigurát teremtett, aki minden helyzetben megőrzi hidegvérét és eleganciáját. Mindig tudja, mit kell tenni, mi a helyes, de nem ítélkezik. Lányait hagyja szabadon dönteni és megbocsátó szeretettel kezeli őket akkor is, ha hibáznak. Gondoskodó és szerető anya, emellett szinte földöntúli ideál, akire a gyerekei felnéznek. Magasra teszi a lécet nagyobbik lányának, aki épphogy megalapította saját családját. Ugyanakkor képes megérteni második lányát, a fiús Jo-t, akitől nem várja, hogy társadalmi konvenciók szerint alakítsa életét, hanem hagyja, hogy a saját útját járja és New Yorkba költözzön.
Anyukás jó tanács: "Drága kislányaim, nagy terveim vannak veletek, de nem arra vágyom, hogy szenzáció legyetek a társaságban, gazdag emberekhez menjetek feleségül, csak azért, mert gazdagok, vagy fényűző házban lakjatok, amely nem otthon, mert hiányzik belőle a szeretet. A pénz hasznos, értékes – sőt, ha jól használják, nemes – dolog, de nem akarom, hogy úgy gondoljatok rá, hogy ez az első számú cél, amelyért küzdeni érdemes. Inkább lássalak benneteket szegény férj oldalán, aki szeret, és boldoggá tesz, mint boldogtalan királynőnek, önbecsülés híján."
Susan Sarandon játszotta Mrs March-ot, a lányok pedig Winona Ryder - Jo, Kirsten Dunst - Amy, Claire Danes - Beth, Trini Alvarado - Meg voltak, Laurie pedig Christian Bale.
Filmes adaptáció: A filmesek is kedvelik a történetet, ahogy az az 1917-től egészen napjainkig elkészült - vagy készülőben lévő - közel ötven különféle feldolgozásából látszik. Az 1933-as feldolgozásban Katharine Hepburn alakította Jót, az 1949-esben Elizabeth Taylor játszotta a bájos Amy-t. Itthon az 1994-es filmes feldolgozása miatt ismert igazán, ahol Susan Sarandon játszotta Mrs March-ot, a lányok pedig Winona Ryder - Jo, Kirsten Dunst - Amy, Claire Danes - Beth, Trini Alvarado - Meg voltak, Laurie pedig Christian Bale. A hírek szerint 2019-re is készül egy változat a Ladybird Oscar-jelölt rendezőjével, Greta Gerwiggel. Az imdb Emma Stone, Meryl Streep, Saoirse Ronan és Timothée Chalamet részvételét már biztosra is veszi a produkcióban.
Mrs. Bennet
Jane Austen: Büszkeség és balítélet (1814) Megint egy csupa lánygyermekkel megáldott család. Jane, Elizabeth, Mary, Kitty, és Lydia egy olyan birtokon élnek, amit lányok lévén nem örökölhetnek, így édesanyjuk gyakorlatilag életcéljának tekinti minél előnyösebb kiházasításukat - némely esetekben nem túl kifinomult eszközökkel. Az öt Bennet nővér édesanyja messze áll az ideális szülőtől, azonban kétségtelenül nehezen felejthető karakter. Dramaturgiai szempontból olyan, mintha a két nagyobbik lány félárva vagy árva lenne. Anyjuk a nevelésükre szinte semmi figyelmet nem fordít, a nagyobb lányok magukat képezik, ahogyan érzelmi támaszra sem igazán számíthatnak tőle. Mr. Bingley távozásakor vagy Lydia szökése után ő maga követel figyelmet és együttérzést. Jane és Lizzy szemében Mrs. Bennet és a szüleik házassága inkább elrettentő példa, az ő ideális szüleik Gardinerék lennének.
A főleg a komikum forrásaként használt anyát azonban némileg rehabilitálnunk kell: a családi birtokot nem öröklő lányok és anyjuk jövője is erősen bizonytalan, könnyen találhatják magukat olyan helyzetben, mint az írónő másik kötetének, az Értelem és érzelemnek hősei. Férj híján esetleg kénytelenek lennének nevelőnőként boldogulni, mint Anne Bronte: Agnes Grey című könyvének címszereplője.
Anyukás bölcsesség: "Egyetlen vigaszom, hogy Jane-nek biztosan megszakad a szíve, és belehal bánatába - akkor majd megbánja Bingley, amit ellene vétett."
A Büszkeség és balítélet 1940-es feldolgozása
Filmes adaptáció: az ember azt hinné, hogy Jane Austen klasszikusa kedvelt alapanyaga a filmeseknek, azonban csalatkoznunk kell. A modernizált (Bűbájos büszkeség - 2003), bollywoodi (Mátkaság és legényélet - 2004), zombis (Büszkeség és balítélet meg a zombik - 2016), és hasonló verziókat nem számítva alig készült értékelhető feldolgozás. Először 1940-ben futottak neki a dolognak Hollywoodban, majd az angolok is összekapták magukat és 1980-ra a BBC rittyentett belőle egy minisorozatot, ami sajnos nem öregedett szépen. Az örök kedvenc és etalon természetesen az 1995-ös feldolgozás Colin Firth-szel. 2005-re megérkezett Keira Knightley-val filmváltozat is. Mrs. Bennet figurájával meglepő módon ez utóbbi és - a hagyományos családi értékeket és a szülők tiszteletét szigorúbban vevő közegnek készülő - bollywoodi verzió a legkegyesebb. Ebben a cikkben bővebben foglalkoztunk a művel és adaptációival.
Mrs. Ingalls
Laura Ingalls Wilder: Farm, ahol élünk (1932) könyveinek szereplői itthon inkább a tévésorozat miatt ismertek. Laura, Mary, Carrie, Charles Jr., Grace, Albert, James, és Cassandra édesanyja sokban hasonlít a Kisasszonyokból ismert anyukához: okos, megértő, minden helyzetben tudja, mi a teendő, ugyanakkor keményen dolgozik és segíti a férjét, ha úgy adódik. A könyv az amerikai farmercsalád gyakran küzdelmes mindennapjait mutatja be a Középnyugaton. A történetek ebben az esetben is a szerző saját gyermekkorán alapulnak, illetve a család 1870 és 1894 közötti életét dolgozzák fel – egyes kritikusok szerint meglehetősen sok szépítéssel. Az elbeszélő a család második lánya, Laura, az hogy ő-e a könyvek írója is, már nem ilyen egyértelmű.
A farm, ahol élünk
Laura Ingalls Wilder (1867-1957) nem árult el különösebb irodalmi tehetséget egészen hatvanéves koráig, azon kívül, hogy egy helyi lapban publikált a farmerek életét érintő témákban. Ekkor vetette papírra gyerekkori visszaemlékezéseit, amiből a könyv- és filmsorozat született. Lánya, Rose Wilder Lane (1886-1968) újságíró és író volt, aki összeköttetései segítségével próbált kiadót találni a kéziratnak, azonban mindenki visszautasította őket. Az egyik szerkesztő azt javasolta, hogy dolgozzák át a történetet gyerekeknek szóló regényekké. Anya és lánya jónak tartotta az ötletet és közösen végezték el a szükséges változtatásokat, amelyek után a könyvet már sikerült megjelentetni, a folytatásaival együtt. Az irodalomtörténészeknek nem sikerült megegyezniük abban, hogy Rose mekkora szerepet játszott a regények megírásában: csupán ösztönözte édesanyját, hogy ragadjon tollat, vagy gyakorlatilag ő írta a köteteket az anyja visszaemlékezéseit alapul használva? A legvalószínűbb verzió, hogy Rose ráncba szedte az elbeszélés szerkezetét, hogy olvasmányosabb legyen, csiszolt a szereplők jellemzésén és az események felépítésén. Ő maga végig azt állította, hogy mindössze tanácsokkal látta el Laurát.
Anyukás bölcsesség: "Laura, abban a percben elkezdjük a tanulást, amint megszületünk. És ha bölcsek vagyunk, nem is hagyjuk abba, míg az Úr magához nem szólít minket."
Filmes adaptáció: A farm, ahol élünk sorozattal több generáció nőtt fel. Az 1974 és 1983 között sugárzott széria gyerekszereplői együtt cseperedtek a közönségükkel, hogy a kilencvenes években, a kereskedelmi televíziózás indulásával beköltözzenek a magyar tévénézők délutánjaiba és a Középnyugat után meghódítsák Európa középső részét is.
Marilla Cuthbert
Anne Shirley és Marilla Cuthbert
L.M. Montgomery: Anne-sorozat (Anne of Green Gables) (1908) Marilla az egyetlen örökbefogadó szülő a listán. A kanadai írónő regényének vörös hajú főszereplője árva lány, akit egy idős testvérpár, Matthew és Marilla Cuthbert vesz magához – félig-meddig tévedésből. A cserfes, okos és folyamatosan locsogó lány, akinek, ahogy Marilla fogalmaz: "jó érzéke van a bajhoz" tagadhatatlanul színt hoz Cuthberték addig puritán és megszokott mederben csordogáló életébe. Az eleinte szigorúnak és keménynek tűnő Marilla pedig az otthon, a hovatartozás és a szeretet biztonságát adja Anne-nek. Maga az írónő, Lucy Maud Montgomery (1874-1942) is a Prince Edward-szigeten nőtt fel, több története helyszínéül a kanadai szigetet választotta, aminek egyébként a rendszámtábláján is Anne Shirley portréja van.
Anyukás bölcsesség: "Az illedelmes viselkedés sokkal, de sokkal fontosabb, mint egy teátrális bocsánatkérés utólag."
Filmes adaptáció: az angol nyelvterületen már amúgy is közkedvelt könyvek népszerűségének a Kevin Sullivan irányításával forgatott filmek adtak újabb lökést. Az 1985-ös feldolgozásnak köszönhetően, amit a magyar televízió éveken keresztül minden ünnepen leadott, itthon is komoly rajongótábora van a történetnek - és a Pince Edward-szigetnek.
Molly Weasley
J.K. Rowling: Harry Potter-sorozat (1997-2007) Molly Weasley az az anyuka, akinél házi koszt van az asztalon, mindig akad némi saját készítésű sütemény és saját öt gyereke (Bill, Charlie, Percy, Fred, George, Ron, és Ginny) mellett szárnyai alá vesz azok barátait is. Harry Potter számára Ron családja az az otthon, amire mindig vágyott, de neki soha nem volt. A kissé gömbölyded Mrs. Weasley a sorozat kezdetén a tökéletes háziasszony és anyuka mintaképe, aki apró termete ellenére képes rendet tartani a meglehetősen népes famíliában és megzabolázni a család férfi tagjait is – különös tekintettel George-ra és Fredre. Később azonban kiderül, hogy ha a helyzet úgy kívánja még Bellatrix Lestrange-nél is veszedelmesebben forgatja a pálcáját.
Anyukás bölcsesség: "Üres ágyak! Üzenet nuku! A kocsi eltűnt... össze is törhettétek volna magatokat!... Halálra aggódtam magam miattatok!... persze törődtök is ti vele!... soha, amióta élek... várjatok csak, amíg apátok hazaér!"
Filmes adaptáció: A Harry Potter kötetek filmes feldolgozása még az előtt megkezdődött, hogy az olvasók a teljes történetet megismerték volna. A filmek maguk is kasszasikerek lettek, megismételve a regények sikereit. J. K. Rowling a hét könyv megjelenése után sem tudta otthagyni a varázsvilágot. Pottermore nevű, ingyenes oldalán folyamatosan újabb részletekkel gazdagítja a háttér történetet, a karakterek életrajzát, esetleg megír néhány roxforti tankönyvet, vagy a Reggeli Próféta cikkeit. A moziba is jut a Harry Potter univerzum kiterjesztéséből. Idén novemberben érkezik az előtörténetnek tekinthető Legendás lények és megfigyelésük második része.
+ Baradlay Kazimírné
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1869) időről időre fellángol a vita az iskolai kötelező olvasmányok körül egyrészt az elavultságot, másrészt az erős női karakterek hiányát felhozva a többségük ellen. Ez utóbbit cáfolandó vizsgáljuk meg kicsit közelebbről Jókai klasszikusát. A címszereplő kőszívű ember, vagyis Baradlay Kazimír életében nagyhatalmú úr volt, akinek akarata szerint történt minden, azonban nem elégszik meg ennyivel: családját és feleségét, Marie-t vagy máriát még halála után is irányítani akarja. Az addig engedelmes asszony azonban megesküszik, hogy férje végakaratának mindenben az ellenkezőjét hajtja végre és a birodalom szolgálata helyett hazarendeli fiait Magyarországra. Ezzel a döntésével tulajdonképpen ő a regény eseményeinek mozgatórugója, a háttérből ő tartja a kezében a szálak jelentős részét. Ami pedig nem az ő kezében van, sőt épp az ellene játszik, az szintén egy nőnél, Plankenhorst Antoinette bárónőnél fut össze. Nőként egyiküknek sem viselhet hivatalt, nincsenek olyan pozícióban, amiben közvetlenül dönthetnek, a háttérből azonban olyan ügyesen terelgetik a megfelelő módszerekkel a megfelelő férfiakat, hogy képesek egészen messzire ható politikai és magánéleti célokat elérni.
Baradlayné és legkisebb fia, Jenő
Anyukás bölcsesség: "Látod-e ezt? Érzed-e ezt a boldogságot? Nem dobbanik-e meg kővé lett szíved, mikor ily mennyországi látvány mosolyog feléd? Jól tettem-e, midőn ellenkezőjét tettem annak, amit mondtál? Eljössz-e nászéjen, áldani vagy kísérteni - kőszívű nagy ember?”
Filmes adaptáció: A regényből 1965-ben Várkonyi Zoltán rendezett filmes feldolgozást, ami a fentebb említett filmek mellett a tévécsatornák ünnepi műsorainak állandó szereplője. A főszerepek és a mellék szerepekben is a kor neves színészeit láthatjuk. Az öreg Baradlay-t Major Tamás, fiait, Ödönt Bitskey Tibor, Richárdot Mécs Károly, Jenőt Tordy Géza alakította, míg a gonosz csábító Plankenhorst Alfonsine Béres Ilona volt. Baradlaynét, akit Jókai különleges szépségű, harmincas évei végén járó asszonyként ír le, Sulyok Mária alakította a vásznon. Az ekkor az ötvenes évei közepén járó színésznő egy erősebb, határozottabb értelmezését nyújtotta a regényben törékenynek is mutatkozó karakternek.
hírlevél
