Könyv

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

2023.01.27. 07:50
Ajánlom
Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

Amint arról mi is beszámoltunk, a 21. Század Kiadó új fordításban jelentette meg Lev Tolsztoj Háború és béke című nagyregényét. A világirodalom egyik legnépszerűbb művét hetven évvel Makai Imre után Gy. Horváth László ültette át magyarra. A József Attila-díjas műfordító nem először foglalkozott Tolsztojjal, korábban már az ő tolmácsolásában elolvashattuk az Anna Karenyinát is.

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét. Ez azt jelenti, hogy lehetőleg sokáig használható legyen, ne tükrözze például divatszavakban, szlengben a fordítás megszületésének korát” – mondta el Gy. Horváth László arra a kérdésünkre, hogy mi indokolja egy ilyen népszerű klasszikus újrafordítását. Válaszát egy példával is szemléltette: „Makainál egy szobalány »szurkolva« lesi Natasát az ajtónál. Vagyis ijedten, idegesen. A szurkol igét ebben az értelemben szerintem már rég senki sem használja, utoljára diákkoromban lehetett divatban. Narrátori szövegrészben, tehát Tolsztoj saját hangján, végképp idegen.”

2850216-131147.jpg

A Háború és béke új kiadása (Fotó/Forrás: Lira.hu)

Kitért rá, szintén az újrafordítás mellett szólt, hogy Makai Imrének egy 1930-as évekbeli orosz kiadásból kellett dolgoznia, amit azóta többször revideáltak.

A most megjelent fordítás alapja a legfrissebb, 1981-es kiadás, ezt ismeri a mai orosz olvasóközönség is.

Ráadásul az 1950-es évek elején sok nyelvi és egyéb információ nem állt rendelkezésre, nem voltak korszerű nagyszótárak, nem volt internet – mutatott rá Gy. Horváth László, aki másik példával is megvilágította, milyen javításokra kell gondolnunk: „Furcsa például, hogy a régebbi kiadásban az öreg Bolkonszkij herceg »húszezredszer« rugaszkodik neki, hogy a lábát a padlóról föllendítse az ágyra. Az én kiadásomban természetesen az van, hogy »huszadszor«.”

Az új kötet egyik legfontosabb változása, hogy a nagy francia szövegblokkok nem lábjegyzetben szerepelnek magyarul, hanem ugyanúgy a szöveg részét képezik, így

a regény könnyebben, gördülékenyebben olvasható.

„Ez nem merénylet, maga Tolsztoj is megtette egy kiadásban, volt már ilyen magyar fordítás is, Ambrozovics Dezsőé 1907-ben, továbbá két angol fordítás is ezt az eljárást követi” – magyarázta a műfordító. 

Arról, hogy Tolsztoj nyelvezete milyen kihívásokat rejt, elmondta, a Háború és béke fő kihívása, hogy sok síkon játszódik, iszonyatos információtömeget görget rengeteg szereplővel, ezért a munkanapjai felét az interneten kellett töltenie, értelmezés, jelentés, orosz-magyar megfelelések után kutakodva. A munkáját pedig az időnkénti hatalmas körmondatok sem tették egyszerűbbé. „Makai ezeket gyakran feldarabolta, a korszerű fordításfelfogás ezt azonban nem engedi meg. A szövegközi visszautalásokat, ismétlődéseket figyelemmel kísérni is jóval bonyolultabb feladat egy ezerötszáz oldalas regényben, mint egy átlagos, háromszáz oldalas műben. Ugyanakkor számítógépen könnyebb keresni, mint egy gépelt kézirathalomban” – fejtette ki Gy. Horváth László, aki összesen másfél éven keresztül dolgozott a Háború és békén.

GettyImages-1354485717-095209.jpg

Lev Tolsztoj 1897-ben (Fotó/Forrás: History/Universal Images Group via Getty Images Hungary)

Kérdésünkre elmondta, tizenéves kora óta olvassa rendszeresen a 19. századi orosz irodalmat. A műfordítót először Turgenyev művei fogták meg, főként a prózaversei, elbeszélései, kisregényei, ugyanígy elbűvölte Dosztojevszkij Miskin hercege és Aljosája is, de kezdettől fogva érezte, hogy Tolsztoj áll hozzá a legközelebb. „Az ő hatalmas, hömpölygő történetei nyűgöztek le, közöttük is elsősorban a Háború és béke óriáspanorámája, költőisége és erkölcsisége,

ez a roppant világ, amelyben hónapokat tölthet el az ember, és amelyben igen pőrén tárul fel a háború minden szörnyűsége, embertelensége és végső értelmetlensége. Tolsztoj pacifista”

– hangsúlyozta, megemlítve Thomas Mann híres idézetét, amelyben a Nobel-díjas német író azt állítja, az első világháború talán nem is mert volna kitörni, ha még nyitva lett volna „a Jasznaja Poljana-i aggastyán éles, átható szürke szeme”, akihez hasonlítható nem született azóta sem.

Jó hír az orosz irodalom kedvelőinek, hogy az Anna Karenyinával és a Háború és békével nem ér véget az új Tolsztoj-fordítások sora: Gy. Horváth László ugyanis jelenleg a Feltámadáson dolgozik. Ha elkészül, egy fordító neve alatt lesz Tolsztoj mindhárom nagyregénye, ami még sohasem fordult elő a magyar műfordítás történetében. „Hogy utána mi következik, még nem tudom. Hetvenharmadik évemben járok, nagyon előre már nem tervezek” – mondta Gy. Horváth László.

Fejléckép: Lev Tolsztoj (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

 

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Kapcsolódó

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Új oldaláról ismerhetik meg a magyar olvasók Rainer Maria Rilkét

Nehezen megközelíthető költő, akit nem csupán olvasni, tanulmányozni is kell – erről beszélt lapunknak Báthori Csaba, aki hiánypótló kötetben mutatja be az osztrák művész eleddig ismeretlen lírai világát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Emlékházként születik újjá Csoóri Sándor szülőháza

A 95 éve született művészre emlékező irodalmi esten jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, hogy emlékházzá alakítják Csoóri Sándor zámolyi szülőházát.
Könyv podcast

„Mi is a Móra-mesekönyveken nőttünk fel” – Lovász Andrea és Kovács Zsanett a Lírástudók vendége

A két Lottin, a Búvár Zsebkönyveken, Janikovszky Éva vagy Kormos István meséin generációk nőttek fel, de a Móra Könyvkiadó az utóbbi évtizedekben újjáalakult a gyerekek, a fiatalok és a pedagógusok érdekében. Ezúttal a kiadó főszerkesztőjét és marketingvezetőjét hívtuk meg podcastunkba.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Történelmi időket élünk

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az orosz újságíró, Mihail Zigar Az Ukrajna lerohanásáig vezető út című könyvét ajánlja.
Könyv hír

Átadták a Baumgarten-emlékdíjakat és -jutalmakat

Mások mellett Szilasi László, Földényi F. László, Schillinger Gyöngyvér, Hegedüs Vera és Németh Gábor is átvehette a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület elismerését január 29-én.
Könyv magazin

„Nincs szebb könyv szívnél s léleknél” – 10+1 idézet a 75 éves Vámos Miklóstól

Elegáns humor, szelíd bölcsességek, elmés szójátékok és megannyi megszívlelendő gondolat – számos oka van, miért érdemes olvasni Vámos Miklós könyveit. A Prima Primissima Díjas író, lapunk állandó szerzője ma ünnepli 75. születésnapját. Ez alkalomból legkedvesebb idézeteinket válogattuk össze.