Könyv

Kortársait küldte a Pokolra Dante

– interjú Nádasdy Ádámmal
2018.07.02. 09:15
Ajánlom
Mi számít bűnnek? Értjük-e még az Isteni színjáték utalásait és hol említi Dante hazánkat? Nádasdy Ádámmal az Isteni színjáték új fordítása kapcsán beszélgettünk.

A lábjegyzet szinte önálló olvasmányként is megállná a helyét, de az olvasót elsőre megriaszthatja, hogy a kötet lényegesen vastagabb, mint a korábbi verzió.

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Vastagabb, mint Babits Mihályé, de vékonyabb, mint Szász Károlyé, aki viszont rengeteg lábjegyzetet adott. Úgy éreztem, hogy ma nincs értelme lábjegyzetek nélkül kiadni az Isteni Színjátékot. Részben célom is volt, hogy azt a világot, amit Dante képvisel és bemutat, közelebb hozzam és elmagyarázzam.

Van egy hallatlanul érdekes, zsurnalisztikus része a dolognak, amikor saját korának embereiről számol be:

jó ember volt, rossz ember volt, ezt csinálta, azt csinálta. Ezeket mi persze nem ismerjük, de ha jól írnak valamiről, akkor az érdekes. Azonban kellenek a jegyzetek, hogy segítsenek, kiről mit kell tudni.

A másik ok a műveltség: Dante mindig mindenre vesz egy példát a Bibliából, az Újtestamentumból, tehát a keresztény részből, az Ótestamentumból, a zsidó hagyományból, melyet a kereszténység is magáénak érez és az antik szerzőktől, Vergiliustól vagy Homérosztól és a hármat egymás mellé rakja. Ezeknek az ismerete a Dante korában általánoshoz képest mára nagyon lecsökkent.

Talán a Bibliai utalások öregedtek a legrosszabbul a műben. Mennyire lehetett ezt a réteget megmenteni?

Nekem az azért célom volt – pedagógus vagyok – hogy az olvasók megértsék, Dante mit akar, pontosan miért mondja ezt és hogyan. Mondok egy példát. Vannak a szerelem bűnösei a Pokol második körében. Fontos, hogy Dante nem prédikál aszkézist és senkit nem tesz a Pokolnak erre a helyére csak azért, mert szerelmes volt, vagy testi kapcsolatot tartott fenn, esetleg mert élvezte a szexet. Ezzel nem foglalkozik. Csak olyanok vannak ott, akik elvesztették a kontrollt és emiatt tragédiába torkollott az szerelmük. Háború robbant ki, mint Paris és Heléna esetén. Dido királynő öngyilkos lett, amikor a szédelgő kalandor Aeneas otthagyta. Paulo és Francesca titokban viszonyra léptek, a férj rajtakapta őket és mindkettőjüket megölte.

Azt akartam, értsék az olvasók, hogy azt mondja: Jó, egyél, igyál, szerelmeskedjél! (Olaszok voltak!) De nem szabad elveszteni a kontrollt.

Eugene_Delacroix_-_The_Barque_of_Dante-172445.jpg

Eugene_Delacroix: Dante bárkája (1821)

A kortársai történetét bulvárérdekességként hozta be Dante?

Volt egy nagyon komoly üzenete: ne menjünk bele a napi taktikákba, a kicsinyes huzavonákba.

Fordítsuk szemeinket inkább a komoly dolgokra, amit akkoriban úgy lehetett megfogalmazni, hogy az égre és a vallásba. Dante megkeseredett ember volt, amikor a Színjátékot írta. Eltaktikázta magát, rosszul politizált. Végül a pártja kisebbségben maradt, sőt amíg Rómában volt, betiltották az egész mozgalmát és őrá kimondtak egy halálos ítéletet, ezért aztán nem ment vissza többé. Ismerjük az emigráns politikus keserűségét.

Emellett persze jó író volt és nem tudta leküzdeni, hogy szaftos történetek legyenek benne jó vagy rossz emberekről, de azért a célja alapvetően mégis csak az volt, hogy megmutassa – mint minden nagy és jó regényírónak tulajdonképpen – hogy mire kell vigyázni az életben, hol lehet rossz döntést hozni, hol lehet biztosítani azt, hogy az ember a halála pillanatában ne szégyellje magát. Ilyen egyszerű a dolog.

Dante művét az iskolában mindenki forgatta, bújnak meg még érdekességek a szövegben?

Említi egy helyen Magyarországot. 1310 körül vagyunk és az Árpád-háznak vége. III. András az utolsó királya, akinek kétségbe vonták a törvényességét. Dante barátja volt a fiatalon elhunyt Anjou Martell Károly, aki kvázi ugyanolyan jogon lehetett volna király, mint III. András. Károlynak volt egy fiacskája és

Dante nagyon drukkolt, hogy az a fiú végül a magyar trónt megkapja - és meg is kapta. Carobertonak hívták és Károly Róbertként ismert a magyar történelemben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.