Könyv

Kosztolányi Dezső: "Most elmondom, mint vesztem el."

2011.03.11. 11:26
Ajánlom
A Fidelio márciusban Kosztolányi Dezső betegségének és halálának körülményeit bemutató kézirat-összeállítást ajánlja.

Élete utolsó hónapjaiban Kosztolányi Dezső már nem tudott beszélni. Ínyrákja olyannyira elhatalmasodott rajta, hogy gégemetszéssel tudták már csak megmenteni az életét. Akárcsak Babits, ő is írásban kommunikált a környezetével. Az Új Szent János Kórházban töltött időszakból fennmaradtak dokumentumok, amelyek haldoklásának krónikáját mutatják be. A most elmondom, mint vesztem el című kötet ezeket a kéziratokat adja közre, jegyzetekkel, bevezetővel, függelékanyagokkal. A könyv számos nekrológot és kortárs visszaemlékezést is tartalmaz, valamint a stockholmi sugárkezelésekkel kapcsolatos leveleket; de olvasható a temetésről készült koszorúkimutatás, illetve az egyik kezelőorvos özvegyének elbeszélése arról, hogyan küldetett Kosztolányi vörös rózsacsokrot a szerelmének, a halálos ágyáról. A megrázó összeállítás a költő olyan időszakába nyújt bepillantást, ami korábban nem volt minden részletében ismert sem a szakmai, sem a nagyközönség előtt, s egészen más oldaláról mutatja őt be.

Arany Zsuzsanna (szerk.): "most elmondom, mint vesztem el". Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai (Kalligram, 2010)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

A Pulitzer-díjas képregény, ahol a Holokauszt macska-egér harc

Art Spiegelman saját családi történetén keresztül próbálja feldolgozni a történelmi tragédiát, ami feldolgozhatatlan. A Maus minden idők egyik legismertebb és legjelentősebb képregénye - megpróbáljuk elmagyarázni, miért.
Könyv hír

Janikovszky Éva-díjjal jutalmazták Bartos Erikát

Bogyó, Babóca, Anna, Peti, Gergő és Brúnó kitalálóját tüntették ki az elismeréssel.
Könyv kult50

Az írónő, aki besorolhatatlan, mint a regényei – Szécsi Noémi

Igazi kívülálló, akinek művei ugyanúgy ellenállnak a kategorizálásnak, mint ő maga. Szécsi Noémi Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv kult50

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.