Kosztolányi szerelmes leveleiből új részletek derültek ki múzsájáról

Nehéz a múzsák sorsa - verseket ihletnek, így jelentős irodalmi szerepük van; költőkre és írókra vannak nagy hatással, így egész életeket befolyásolnak, az utókor mégis legfeljebb a(z) (ál)nevükre, meg az általuk ihletett költeményekre emlékszik. Később pedig teljesen eltűnnek a nagy alkotók árnyékában: egyáltalán nem érdekes, kik is voltak ők, egyedül az számít, hogyan hatottak a Művészre.

Kevesen tudnak kitörni ebből a múzsa-szerepből: Lédát, Annát és Szendrey Júliát is csak Ady, Juhász Gyula és Petőfi fénytörésében ismerjük, azaz valójában semmit nem tudunk a személyükről. Akad olyan is, aki egész életében múzsa volt, csak épp mindig más költőé - Kozmutza Flóra József Attila reménytelen szerelméből lett Illyés Gyula felesége, majd élete végén Szabó Lőrinc kései kedvesévé vált. Ezt is csak pár éve derítette ki az irodalomkutatás.

Radákovich Mária 1935-ben Visegrádon (Fotó/Forrás: PIM)

Bíró-Balogh Tamás Kosztolányi-könyvének legérdekesebb része épp az, amelyikben Kosztolányi múzsájának, ezzel együtt pedig minden múzsának a sorsát fejtegeti.

A könyv ugyanis nem is annyira Kosztolányiról, mint szerelméről szól. A költő élete egy kutatott és ismert téma, nemrég jelent meg kiváló, vaskos monográfia róla; múzsájáról azonban már kevesebbet tudunk. Bíró-Balogh Tamás most először tárja nyilvánosság elé a teljes, fennmaradt levelezést Kosztolányi és Radákovich között, emellett pedig a nő életének is utánajárt. 

Kapcsolódó

"A csokornyakkendős szépfiú sztereotípia elvesz Kosztolányi súlyából"

Kosztolányi Dezső emlékezete több mint 80 évvel halála után is élénk - igaz, az író-költőről monográfiát író Arany Zsuzsanna szerint finomításra szorul. A könyv elkészültéről és magáról Kosztolányiról beszélgettünk a szerzővel.

Radákovich Máriának nehéz gyerekkora volt, családja sokat szenvedett apja adósságai, majd öngyilkossági kísérletei miatt. Sokak szerint azonban épp ezek formálták Radákovichot azzá a nővé, akibe Kosztolányi bele tudott szeretni. 1935-ben Visegrádon ismerkedtek meg, és szinte azonnal szerelemre lobbantak egymás iránt – ez az, amit eddig is tudtunk.

Bíró-Balogh azonban lebilincselően olvasmányos módon mutatja be, hogyan szövődött tovább a Kosztolányi élete végéig tartó románc: hogyan legyintett először riválisára Kosztolányiné, majd nevezte levelében "ostoba, tájékozatlan lúd"-nak, később pedig önéletrajzi könyvében miképp próbálta elhazudni a szerelem súlyát. A másik oldalról két, törékeny szerelmes lélek portréja bontakozik ki: mindkettejüknek családjuk és gyerekük van, így csak közvetítőkön (leggyakrabban Füst Milánon) keresztül leveleznek. Bár csak egy utca választja el őket, kénytelenek lopott félórákkal, vasúti kocsiban gyorsan szalvétára firkantott szerelmes levelekkel beérni.

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti (Fotó/Forrás: Jaffa Kiadó)

A Ha nem volnátok ti bár mindössze 320 oldal, elképesztő kutatás és tudásanyag áll mögötte: Bíró-Balogh Tamás nemcsak a szerelmi háromszög tagjaival foglalkozik, de értő, önéletrajzi olvasatot ad a szerelem ihlette Szeptemberi áhítatról. Bemutatja az Édes Anna figurája mögötti másik kedvest, és olyan kérdésekre is igyekszik választ találni, amire talán nem is lehet. Mit is jelentett Radákovich valójában Kosztolányinak? Ehhez az ismert versek és most előkerült levelek mellett (melyek paradox módon pont azok, amelyeket Kosztolányi már nem olvashatott) olyan, szabad művészi értelmezéseket vesz számba, mint például Parti Nagy Lajos Gézcsókja. Ezek alapján egyértelmű, hogy Radákovich több volt Kosztolányinak, mint puszta, halálfélelemből fakadó fellángolás. Legalább ennyire biztos, hogy a Szeptemberi áhítat nélküle is megszületett volna. Egy múzsa fő feladata ugyanis annyi, hogy inspiráljon és formát adjon a művész alkotó energiáinak. 

(Címlapkép: Kosztolányi Dezső és családja, forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum / Székely Aladár felvétele)