Krasznahorkai László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az egyesület közleménye úgy fogalmaz: az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő. A bizottság tagja 2026-ban Báger Gusztáv, Bakonyi István, Báthori Csaba, Filip-Kégl Ildikó, Keresztesi József, Radics Viktória és Szörényi László volt.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre, Márton László, Bereményi Géza, Darvasi László, Rakovszky Zsuzsa és Szilágyi Ákos részesült az elismerésben.

Az idei díjakat május 11-én, a Magyar Zene Házában adták át a zenei Artisjus-díjakkal együtt. 

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Krasznahorkai László kapta A magyar nemzet biztonsága című kötetéért. „Az író nem ezért a művéért kapta a Nobel-díjat, hiszen legújabban jelent csak meg. Ennek ellenére erre is nyugodtan megkaphatta volna. Minden regény-remekmű ősatyja, a Don Quijote egyik főszereplője itt öreg, nyomorék és végtelenül szorgalmas lepkészként jelenik meg Dr. Papp András néven, [...]. Sancho Panzának viszont maga az író, Krasznahorkai áll be, és a regény tulajdonképpen az ő megbarátkozásukról, illetve társulásuk lehetőségeiről szól” – írja méltatásában Szörényi László.

Tóth László Időző című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. „Rövid- és hosszúversei, verskatedrálisai prózai és esszéisztikus elemeket szintetizáló felépítmények, melyekben eszmeiség és kompetencia harmonikus kompozíciója valósul meg, s érik a nyelvfilozófiát is birtokba vevő unikális dikcióvá, nemes költészeti modellé” – fogalmaz laudációjában Filip-Kégl Ildikó.

Kornis Mihály Minden ember című kötetéért kapja idén az Artisjus-díjat. „A huszadik század derekán játszódó történelmi és családregény egy kisfiú fejlődésregénye is, a második világháborút követő bő évtizedben. A könyv egyik nagy erénye az ötvenes évek, valamint a forradalom atmoszférájának közelképekben részletezett, ahogy az író maga mondja: »pórus minőségben« történő ábrázolása. Azt hiszem, a születő lelkiismeret első lépéseinek érzékeltetése ugyancsak nem elhanyagolható erény. A könyv legszebb lapjai közé tartozik a »harminchat igaz ember« zsidó legendájának rövid elemzése is. Kornis Mihály könyvét esztétikai merészsége, erkölcsi eltökéltsége miatt értékelhetjük. Azt hiszem, arra is hivatott, hogy mindannyiunk szemléletének megújulását előidézze” – írja méltatásában Báthori Csaba.

Soltész Márton Önmaga hőse és áldozata – Közelítések Szabó Magda karriertörténetéhez című kötetéért részesül Artisjus-díjban a tanulmányok kategóriájában. „Soltész Márton, miután a rendszerkritikus Csalog Zsoltról megírta monográfiáját, a rendszerkonform, Aczélnak behízelgő írónőt vette elő. A szövegközpontú műelemzést kitágítva, roppant filológusi, történészi és irodalomtörténészi munkát elvégezve számba vette az írónő politikai életútját, apróra kidolgozta a karriertörténet és a kapcsolattörténet fogalmait, és megvizsgálta azt a hatalmi mezőt, amelyben a becsvágyó és a karrierjét tudatosan építő írónő feltalálta magát, hogy boldoguljon. Pályarajza egyúttal a magyar irodalom vonatkozó korszakának háttértörténete. Feltárja az írónak és értelmiséginek, a médiaszemélyiségnek a »felsőbb körökkel« kialakított relációit, a kultúrpolitika működését. Ehhez aprólékos munkára, pszichoszociális éleslátásra és kritikus szellemiségre volt szükség. A parázslón izgalmas, több mint irodalomtörténeti mű tanulságai a jelenünkbe vágnak” – fogalmaz méltatásában Radics Viktória.

Kenyeres Zoltán Írók, költők, fogalmak – Esszék, tanulmányok című kötetéért kapja idén az Artisjus-díjat az esszé kategóriában. „Kenyeres Zoltán az elmúlt évtizedek egyik legkiemelkedőbb irodalomtörténésze, aki tudja, hogy mi az irodalmi érték és az etikai érték, a legújabb irányzatok sűrűjében is figyelmeztet a hagyományok feledésbe merülő értékeire. Korábbi és mai írásainak válogatott kötetében arra tesz ajánlatot, hogy »fogadjuk el iránytűnek azt a tartalmat és formát teremtő célkeresést, ami a Nyugat íróit igazgatta.« A gazdag szellemi vibrálásban olvasható válogatott kötet áttekintését olyan alkotók példájával indítja, akiket a »humanizmusfelelős«, »emberségérték-őrzője« jelzőkkel ír le: Babits Mihály, Kodály Zoltán és Illyés Gyula. A könyv Elvek, Fogalmak című harmadik részében elemzése különösen értékes akkor, amikor a jövőbe mutató metafizikus szemlélet jelentőségét emeli ki, illetve amikor a demokrácia és liberalizmus kapcsolatát taglalja” – írja laudációjában Báger Gusztáv.

Fejléckép: Krasznahorkai László (Fotó: Szilágyi Lenke)