Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

2019.03.18. 11:10
Ajánlom
Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást

– írta vasárnap éjjel Facebook-oldalán és meg is indokolta, hogy mi vezetett idáig. „Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább; a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságok-igazságtalanságok történtek, ez a mostani – szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte – igazán a mélypont. Sokan az okkal Döbrenteizők/Takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat. Javaslom, kezdjünk valamit! Ha minél többen beszállunk kisebb-nagyobb összeggel, elkezdhetnénk, és ha egyszer majd visszaadják az államosított/elrabolt javakat, a Baumgarten-, de legalább Gyümölcsöskert-díj újra betölthetné a szerepét. Fölajánlok 1.000.000 forintot, és várom azokat, akikkel megbeszéljük, a továbbiakban mi hogy legyen.”

(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami...

Posted by Kukorelly Endre on Sunday, March 17, 2019

A nemzeti ünnepen kiosztott szokásos állami kitüntetések átadását követően, március 16-án a Munkácsy-díj kitüntetettjei kapcsán Krajcsovics Éva festőművész, a Munkácsy-díj bizottság egyik tagja az EMMI miniszteréhez intézett levelében lemondott a tagságáról. Indokként azt említette, „hogy olyan nevek kerültek a díjazottak listájára, akikért nem vállalja a felelősséget” – idézte az Artportal a levelet.

A poszt alatt nemcsak a like-ok és a megosztások, de a felajánlások is gyűltek ma reggelre. Nyáry Krisztián pedig rögtön át is számolta az 1923-ban, végrendeletileg alapított elismerés 80 ezer pengős összegét mai árfolyamra és hamarosan az író és az irodalomtörténész belemerültek a pengő-forint árfolyamváltások rejtelmeibe.

Bandi, ez remek ötlet, de a baumgarteni szinthez irgalmatlanul sok pénzre lenne szükség, már ha azt akarjuk, hogy ne egy év alatt fogyjon el a felajánlott pénz, hanem rendelkezésre álljon annyi tőke, amelynek az éves hozamaiból lehet fedezni a díjat és a működés költségeit.

A Baumgarten Alapítvány évi 80 ezer pengőből, azaz mai áron kb. évi 70-100 millió forintból működött. (A '20-as,'30-as években egy pengő mai áron 700-1000 forint közötti árfolyamon mozgott. Az irodalmi díj 4000 pengő, azaz 2,8-4 millió forint volt, ebből tízet adtak ki, és ehhez jött 25-30 kisebb összegű segély.) Ennek az éves költségvetésnek a biztosítására az eredeti Baumgarten-örökséget be kellett fektetni. A fő bevételt egy Sas utcai irodaház bérleti díjai jelentették. Ha ma évi 70-100 millió forintot akarnánk költeni, akkor kb. 7-10 milliárd forint értékű kiadható ingatlanra lenne szükség, hogy a dolog hasonlítson Babitsék idejére.”

IMG_3658-222635.jpg

Kukorelly Endre (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

A poszthoz hozzászólók közül többen jelezték, hogy ha nem is egymillió forinttal, de kisebb összegekkel ők is hozzájárulnának, hogy az 1950-ben megszüntetett díjat ismét kioszthassák. 

A nevét viselő irodalmi díjat és jutalmat Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta, műkritikus alapította 1923. október 17-én kelt végrendeletében. 1927-es halálakor a végrendeletet a család megtámadta, ami ellen német és magyar írók is tiltakoztak. Végül a díjat 1929-ben osztották ki első alkalommal. Ezt követően 1945 kivételével 1949-ig minden év január 18-án az alapítvány Sas utcai székházában adták át. 

Baumgarten_Ferenc-105552.jpg

Baumgarten Ferenc (Fotó/Forrás: wikipedia)

A végrendelet szerint „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesülhettek az alapítvány évdíjában, ill. jutalomban vagy segélyben, akik

„minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek."

Az alapítványt a Baumgerten Kuratórium gondozta, amelynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály, Babits halála után (1941-től) pedig Schöpflin Aladár voltak. Mellette véleményező szervként nyolctagú tanácsadó testület működött. Az évdíjak összege 3000-8000 pengő, 1947-től 8000-10000 forint volt; arra különösen méltó és rászorult íróknak több évre meghosszabbítható vagy ismételten kiadható volt – írja a Magyar Irodalmi Lexikon 1963-as kiadása. A kuratóriumot és magát Babits személyét is sok vád érte például egyes írók mellőzése miatt.

A rangos irodalmi díjat vagy a jutalmat olyan szerzőknek ítélték oda, mint Radnóti Miklós, Füst Milán, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Pilinszky János, Szerb Antal vagy József Attila. Igaz utóbbi költő nem a díjat, csak a kisebb összegű jutalmat kapta meg 1936-ban, amire több magyarázat is született. Az egyik szerint a Reggel 1935. november 25-i számában megjelent, Babits Mihálynak ajánlott verse miatt került át a díjazottak közül a jutalmazottak közé. Babitsot ugyanis ekkoriban sok vád érte, hogy nem szakmai, hanem személyes alapon osztja az elismerést. 

Szabó Magda 1964

Szabó Magda 1964-ben (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Szabó Magda még ennél is rosszabbul járt: „1949. január 10-én az Esti Szabad Szó című napilapban megjelent a friss Baumgarten-díjasok listája. Bár a döntést hivatalosan még nem hirdették ki, mindenki biztos lehetett benne, hogy a díjazottakról szóló hír igaz, hiszen a kuratórium elvben titkos döntése minden évben kiszivárgott. Biztos lehetett benne a 32 éves költőnő, Szabó Magda is, aki a Bárány című verseskötetéért nyerte el a 3000 forint értékű jutalmat” – írta Nyáry Krisztián az irodalmi díjakról szólósorozatában.

„Az ünnepélyes díjkiosztás napján, január 18-án a névsor hivatalosan is megjelent a lapokban. Szabó Magda örömmel olvasta, hogy a jutalmat 4000 forintra emelték, és ünneplő ruhában várta munkahelyi irodájában, hogy délután elindulhasson a ceremóniára. Délelőtt 11 körül megcsörrent a telefonja. Basch Lóránt, a kuratórium tagja volt a vonalban, és közölte vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására díját visszavették, és helyette Kuczka Péter kommunista költő lesz kitüntetve. Szabó Magda mindössze néhány óráig volt a Baumgarten-díj birtokosa. Sokáig ült összetörve a telefon mellett, és eldöntötte, hogy soha többé nem ír verset.”

Szabó Magda később élete egyik legszörnyűbb, de meghatározó élményének nevezte a díj visszavételével járó megaláztatást. 

Szintén Nyáry írásából tudjuk, hogy „a névsort a szabályzat értelmében felterjesztették a kulturális minisztériumhoz jóváhagyásra. Az előző évtizedekben kialakult szokásjog szerint, ha a kormánynak valamely jelölttel baja volt, akkor ezt még a jóváhagyás előtt jelezték, s ebben az esetben az alapítvány vagy lehúzta az illető nevét a listáról vagy a főkurátor megpróbálta meggyőzni a tárcát – gyakran sikerrel. Így történt ez a háború előtt több baloldali szimpatizáns író esetében, de az új rendszerben nem került sor hasonló konfliktusra.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv Jonathan Swift

Aki annyira szatirikusan írt Angliáról, hogy mesének hitték – Jonathan Swift

Kétszázhetvenöt éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift ír-angol író, költő, a szatíra mestere, a Gulliver utazásai című regény szerzője. 
Könyv ajánló

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Könyv hír

Harag Anita az idei Margó-díjas

Hatodik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének. Idén Harag Anita, a Magvető Kiadónál megjelent, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötet szerzője nyert.
Könyv hír

24 millió forintért kelt el egy első kiadású Harry Potter-kötet

A stafforshire-i Hanson aukciósház árverésén különleges Harry Potter-kötet cserélt gazdát. A Bölcsek köve első brit kiadásának példányát 60 ezer fontért, átszámítva mintegy 24 millió forintért értékesítették.
Könyv hír

Negyven év után küldte vissza az ellopott könyvet a könyvtárnak egy olvasó

A könyveket ellopják, ugye? Nos, megesik. A pécsi Csorba Győző Könyvtárban legalábbis előfordult már ilyesmi.