Könyv

Louise Glück amerikai költőnő az idei Nobel-díjas

2020.10.08. 13:10
Ajánlom
A korábbi botrányok és Peter Handke tavalyi díjazása után idén a fogadóirodák szerint biztonsági játékot játszik majd a Svéd Királyi Akadémia.
gluck-2_3-464x696-130941.jpg

Louise Glück (Fotó/Forrás: Nobel Prize)

Az 1943-ban született költő, Louise Glück "összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely szigorú szépségével az egyedi létezést univerzálissá teszi."  A járvány miatt nem gyűlnek össze a díjazottak Stockholmban, hanem online adják át a díjakat és jövőre pótolják az estélyt.

Louise Glück New Yorkban született és a massachusettsi Cambridge-ben él. Az írás mellett a Yale egyetemen tanít. 1968-ban mutatkozott be Firstborn (Elsőszülött) című kötetével és hamarosan az egyik legprominensebb amerikai kortárs költőként tartották nyilván. Több jelentős díjjal is elismerték, 1993-ban Pulitzer-díjat kapott, 2014-ben pedig neki ítélték a National Book Awardot.

Louise Glücknek tizenkét verseskötetet jelent meg, illetve több esszét is írt a költészetről. (Verseinek magyar fordítása itt található)

Mindegyikre a tisztaságra törekvés a jellemző. A gyermekkor és a családi élet, a szülőkkel és a testvérekkel való szoros kapcsolat áll a művei középpontjában.

Költeményeiben a lírai én azt veszi sorra, mi maradt az álmaiból és a csalódásaiból. Senki nem szembesíti keményebben önmagát az illúziókkal, mint ő. Bár Glück soha nem tagadta költészetében az önéletrajzi elemek jelentőségét, mégsem tekinthető vallomásos költészetnek a művészete. 

Louise_Gluck_circa_1977-133323.jpg

Louise Glück (Fotó/Forrás: wikipedia)

Glück az egyetemest kutatja, a mítoszokból és a klasszikus motívumokból merít a munkáiban. Dido, Perszephoné és Eüridiké - az elhagyott, megbüntetett és megcsalt - az én álarcai, melyek épp annyira személyesek, amennyire univerzálisak. 

A Nobel-díjat odaítélésének szabályai szerint az akadémia tagjain - illetve magukon a jelölőkön kívül - senki nem tudhatja, hogy kik is kerültek a Nobel-díj közelébe, mindaddig, amíg valóban meg nem kapják az elismerést. A beérkező jelöléseket, illetve az odaítélést megelőző viták jegyzőkönyveit is ötven évre titkosítják. Nincsenek tehát hivatalos shortlistek vagy jelöltek, akiknek drukkolhatunk, ezért támaszkodnak a sajtóban a fogadóirodák tippjeire - bár az angoloknál bármire lehet fogadni sporteseményektől a királyi bébi neméig. 

A The Guardian tippjei szerint az aranyból készült plakettet végül Jamaica Kincaid vagy Anne Carson viheti majd haza. Mellettük felmerül még esélyesként Maryse Condé francia guadeloupe-i írónőre, aki 2018-ban megkapta az Új Akadémia által alapított, alternatív Nobelt. Évek óta emlegetik a díj várományosának Ljudmila Ulickaja orosz írónőt, ahogy Haruki Murakami japán szerzőt vagy Margaret Atwood kanadai írónőt és Ngũgĩ wa Thiong’o kenyai regényírót, költőt és drámaírót. 

Murakami-222842.jpg

Murakami Haruki

A tavalyi év arra volt példa, hogyan ne építsük a brandünket"

- értékelte a tavalyi döntést Björn Wiman, a svéd Dagens Nyheter című lap kultúra rovatának szerkesztője. “Egy olyan év után, amikor ki sem adhatták a díjat, Peter Handke-nek ítélték. Biztos vagyok benne, hogy tisztában voltak vele, milyen óriási felháborodást és vitákat vált majd ki ez a lépés ezzel tovább mélyítve a Svéd Akadémia válságát."

Peter Handke

Kapcsolódó

Peter Handke "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia döntését

A 2019-es irodalmi Nobel-díjas Peter Handke osztrák írót meglepte az elismerés, és "nagyon bátornak" tartja a Svéd Akadémia csütörtöki döntését, amely a munkássága és a nyilatkozatai által kiváltott "megannyi vita után" neki ítélte a díjat.

"Ennek az idei díj szempontjából is van jelentősége, mert véleményem szerint biztonsági játékot fognak játszani. Női szerzőnek fogják odaítélni, aki nem európai és aki politikai, ideológiai nézetei és megnyilvánulásai szempontjából éppen Handke ellentéte" - tippelte Wiman. A szerkesztő Kincaidet és Carsont tekinti esélyesnek, kettejük közül pedig Kincaidet, a Mr. Potter és a The Autobiography of My Mother szerzője lesz a befutó szerinte. 

Ő minden szempontból fantasztikus választás lenne. A díj legitimálja a győztes szerzőt és a nézeteit.

Ez volt az oka, hogy sokak felháborodtak tavaly az ellentmondásos nézeteket valló Handke díjazása miatt, de éppen ez az, ami miatt Kincaid díja nagyon jókor érkezne... Neki és az akadémiának is diadal lenne, ha elég bölcsek lesznek, hogy őt díjazzák. Eltekintve természetesen attól, hogy egy zseniális szerzőről beszélünk."

Az irodalmi Nobel sorsa különösen hányatott volt az elmúlt években. 2017-ben robbant ki az a botrány Katarina Frostenson költőnő, akadémiai tag és férje, Jean-Claude Arnault kulturális menedzser kapcsán. A férfit 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással, egy pedig nemi erőszakkal. A férfit megvádolták azzal is, hogy felesége pozícióját kihasználva a Svéd Akadémiával finanszíroztatta saját kulturális vállalkozását. Az Akadémia belső vizsgálata feltárta, hogy Arnault – akit az akadémia nem hivatalos, tizenkilencedik tagjának becéztek – 1996-tól hét alkalommal, még a díjazottak bejelentése előtt kiszivárogtatta a Nobel-díjasok nevét.

A Nobel-díj arany medálja és William Butler Yeats (1865-1939) költő kézirata a Sligo múzeumban. Yeats 1923-ban vehette át az elismerést.

A Nobel-díj arany medálja és William Butler Yeats (1865-1939) költő kézirata a Sligo múzeumban. Yeats 1923-ban vehette át az elismerést. (Fotó/Forrás: Epics / Getty Images Hungary)

Az ügy az Akadémia belső válságához vezetett, a tagok egy része lemondott, illetve lemondásra szólították fel Katarina Frostensont. A Svéd Akadémia tagjait az eredeti szabályok szerint élethosszig választják meg. Ez már korábban is okozott gondokat, ugyanis előfordult, hogy egy tagnak egész egyszerűen nem volt kedve részt venni a munkában és nem járt be. Ettől függetlenül a tagsága megmaradt és csak az elhunyta után jelölhettek új tagot a helyére.

A történtek hatására azonban ezen változtattak: ezután a tagoknak lehetőségük van a tagságról való lemondásra. Frostenson végül közös megegyezéssel távozott a testületből. "25 éves értékes munkájáért" pedig 12 ezer 875 koronás havi juttatást biztosítanak a számára az akadémiától bérelt lakása költségein kívül.

A fentiek hatására 2018-ban ki sem osztották a díjat, amelyet egy évvel később pótoltak. A 2019-es bejelentés alkalmával két írót is megneveztek nyertesként. Olga Tokarczuk lengyel írónő a 2018-as, elmaradt díjat, Peter Handke osztrák szerző pedig a 2019-es irodalmi Nobel-díjat kapta. Az akadémia az utóbbi döntés hatására ismét kritikák kereszttüzében találta magát, az osztrák író ugyanis tagadja a korábbi Jugoszlávia szétesésekor a szerbek által elkövetett népirtást és részt vett a háborús bűnös Slobodan Milošević temetésén. 

Bizarr történetekkel közelítünk a lengyelekhez

Kapcsolódó

Bizarr történetekkel közelítünk a lengyelekhez

Bizarr határátlépések, félig növény, félig ember lények, nemváltás – Olga Tokarczuk művei azoknak ajánlott, akik nem riadnak vissza a különös dolgoktól. A tavaly megjelent Bizarr történetek című kötetének fordítója, Petneki Noémi nemcsak arról mesélt nekünk, hogy miért izgalmasak Tokarczuk szövegei, hanem abban is segít, hogy milyen művekkel kezdjük az ismerkedést a lengyel irodalommal.

A Nobelt annak a szerzőnek adják Alfred Nobel eredeti szándéka szerint, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. A Nobel-díj története során 11 szerző részesült az elismerésben, közülük mindössze 15 volt nő.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.
Könyv Jonathan Swift

Aki annyira szatirikusan írt Angliáról, hogy mesének hitték – Jonathan Swift

Kétszázhetvenöt éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift ír-angol író, költő, a szatíra mestere, a Gulliver utazásai című regény szerzője. 
Könyv ajánló

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.